Ellenzéki javaslatok tárgysorozatba-vételi kérelmei


A Demokratikus Koalíció (DK) nevében Varju László ismertette azt az indítványt, amely a munka törvénykönyvét módosítaná annak érdekében, hogy az ápolási díjban részesülők otthoni ápolásban eltöltött idejét munkaviszonyként vegyék figyelembe.

A vitában Szűcs Lajos (Fidesz) azt mondta, a kormány október 10-én döntött az ápolási díj emeléséről, ennek köszönhetően mintegy 17 ezer családnak bruttó 100 ezer forint lesz a gyermekeik utáni otthongondozási díja, több gyermek esetében pedig bruttó 150 ezer forintra emelkedik ez a díjazás. A kabinet emellett jövő év elejétől 15 százalékkal, majd a következő évektől további 5-5 százalékkal emeli az ápolási díjat, így a családok 2020-től 30 százalékkal nagyobb támogatást kapnak. A kormánypárti politikus megjegyezte, a kormány emellett gondolkodik azon is, miként lehet munkaviszonyként elismerni az otthonápolásban eltöltött időt, erre azonban szerinte a DK javaslata nem alkalmas.

A javaslat tárgysorozatba-vételét a Jobbik nevében Varga-Damm Andrea, az MSZP-ből Korózs Lajos, a Párbeszéd padsoraiból Tordai Bence és a független Bősz Anett is támogatta.

Varga László (MSZP) a szocialisták deviza- illetve lakáshitel károsultak követeléseiről szóló törvénymódosító javaslatát kérte tárgysorozatba venni. Az indítvány az Adóskamara javaslatait tartalmazza, elfogadásával 2020-ig felfüggesztenék a végrehajtási eljárásokat.

Vigh László (Fidesz) hangsúlyozta, kormánypártok elkötelezettek a bajba jutott emberek megsegítése mellett, ezért radikális intézkedésekkel segített a helyzetükön. A Fidesz-KDNP nem támogatja a javaslat napirendre vételét - közölte, majd emlékeztetett, a kabinet az elmúlt időszakban egymillió családnak segített megközelítőleg 1,2 milliárd forint értékben, ami komoly eredménynek tekinthető.

Az MSZP második, a politikai vezetők egészségügyi kiváltságainak eltörléséről szóló javaslatát Korózs Lajos ismertette. Az ellenzéki politikus igazságtalannak nevezte, hogy a politikai vezetők a Semmelweis Egyetemen és a Honvédkórházban kaphatnak soron kívüli ellátást, miközben ugyanezen intézményekben az állampolgárok több órát kénytelenek sorban állni.

Kovács József (Fidesz) felszólalásában hangsúlyozta, a szocialista-liberális kormányok idején a jelenlegi összeg dupláját költötték az állami vezetők kiemelt egészségügyi ellátására. A kormánypárti politikus részletkérdésnek nevezte a javaslatot, amelynek tárgysorozatba-vételét nem támogatják, emellett fontosnak nevezte, hogy a vidéki és fővárosi egészségügyi ellátás fejlesztésére 1200 milliárd forint jut az ágazat folyamatos béremelése mellett.

A szocialisták harmadik, Magyarország Európai Ügyészséghez csatlakozását sürgető indítványát Harangozó Tamás mutatta be. A javaslatban hangsúlyozzák a jelenlegi uniós szervek nem tudnak hatékonyan fellépni a korrupcióval szemben, mivel sem vádemelésben, sem a bíróság előtti eljárásban nem vehetnek részt.

Fenyvesi Zoltán (Fidesz) szerint az Európai Ügyészség az Európai Egyesült Államok híveinek régi vágya, ami magában rejti a szuverenitás kérdését is, ezért ahhoz több ország - például Dánia, Hollandia, Ausztria, Írország - sem tervez csatlakozni. Kifejtette, az unióban régóta zajlik egy vita a nemzetállami és a föderális jövőről, a kormányoldal pedig továbbra sem kíván elindulni az utóbbi irányba, így ezt a javaslatot sem támogatja.

A vitákban a Jobbik, a DK és a Párbeszéd képviselői támogatták mindhárom MSZP-s indítvány napirendre vételét.

Utolsóként a jobbikos Varga-Damm Andrea szólt törvénymódosító javaslatáról volt szó, amely a lakcímre visszaélésszerűen történő bejelentkezések megszüntetését célozza. Az indítvány szerint az idei parlamenti választás előtt százszámra jelentkeztek be külföldön élő, de magyar állampolgárságot szerzett magyar nemzetiségű személyek magyarországi lakhelyekre a voksolás eredményének torzítása érdekében.

Vitányi István (Fidesz) felszólalásában nem javasolta az előterjesztés napirendre vételét, szerinte ugyanis a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló hatályos törvény megfelel a nemzetközi elvárásoknak.

Az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd politikusai ezzel szemben egyetértettek a napirendre vétellel.


Napirend után


A napirendi pontok tárgyalását követően Hajdu László (DK) a környezetvédelmi hatóság jogköreinek erősítését sürgette. A Jobbikból öten is szót kértek. Magyar Zoltán a vidék felzárkóztatásának nagyobb támogatását kérte, Potocskáné Kőrösi Anita a balatoni turisztikai fejlesztésekről kérdezett, Lukács László György a kórházi parkolódíjak csökkentését javasolta, Ander Balázs pedig a társadalmi integráció felgyorsítását szorgalmazta.

Az LMP-ből Ungár Péter két, az ülésnapról korábban kizárt frakciótársa, Demeter Márta és Keresztes László Lóránt oktatási témában tervezett felszólalását ismertette.


Az ülést vezető Latorcai János lezárta az ülésnapot. A parlament kedden reggel 8 órakor folytatja munkáját.