OGY - Krónika 9. rész (épített környezet, napirend után)

Belföld, 2018.07.02

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény magasházak építésének szabályozásához kapcsolódó módosításának megtárgyalásával folytatta munkáját a parlament. A vitában a bizottsági jelentéseket ismertették és az összevont módosító javaslatot tárgyalták meg a képviselők, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget a hétfői ülésnap.



Fidesz: csökken a bürokrácia és mérséklődnek az adminisztratív terhek


Törő Gábor (Fidesz) felszólalásában a módosítás alapvető céljának nevezte, hogy ne épülhessen a környezetet elcsúfító toronyház. Hozzátette, hogy ezért ezekre az épületekre külön szabályozást és korlátozást kell érvényesíteni. Olyan érdemi módosításokat sikerült benyújtani, amelyek segítik a bürokrácia és az adminisztratív terhek csökkentését - értékelt a képviselő. Közölte: a javaslatok biztosítják, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősülő beruházások során egyedi szabályokat is meg lehessen határozni, illetve segítik az önkormányzatok településrendezési feladatainak ellátását.


Jobbik: az MSZP-kormányok nem engedélyezték a Róbert Károly körúti toronyházat


Szilágyi György (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítás elfogadását követően a Váci út és a Róbert Károly körút sarkára egy toronyház épülhet. Hangsúlyozta, hogy erre a területre a befektetők már a kilencvenes években szerettek volna toronyházat építeni, de az MSZP-SZDSZ-kormányok és a városvezetés erre nem adott engedélyt. Úgy látszik, most volt lobbierő - fogalmazott a politikus, aki szerint a beruházás az ország és a főváros érdekeivel is ellentétes.

Felhívta a figyelmet, hogy a Róbert Károly körút a főváros egyik szélcsatornája, amit egy toronyház elzárhat. Hozzátette, hogy a módosítás elfogadásával megnyílik az a lehetőség, hogy egyre több toronyház épülhessen a fővárosban, amivel lerombolják az évszázadok alatt kialakult városképet. Szilágyi György kérte, hogy vonják vissza a javaslatot.

Frakciótársa, Hegedűs Lorántné azt mondta, hogy az elmúlt nyolc évben az építési szabályzatok összes módosítása arról szólt, hogy az "önökhöz közelálló oligarchák" jól járjanak. A képviselő megkérdezte, hogy hogyan fog a mindennapi gyakorlatban megvalósulni a javaslatban emlegetett bürokráciacsökkentés.


LMP: mikor és hol zajlott a javaslat vitája?


Csárdi Antal (LMP) azt kérte, mondják el, hogy mikor és hol zajlott le a törvényjavaslat társadalmi vitája. Egyúttal leszögezte: a fővárosi közgyűlés évtizedeken keresztül küzdött egy ilyen indítvány ellen.

A magyar városok "kialakult szövetébe" nem illenek bele az ilyen magasházak - jelentette ki a képviselő. A politikus "bűnnek" nevezte az indítványt, mert annak nyomán olyan épületeket lehet majd felhúzni, amelyek világörökségi látképeket tesznek tönkre.

Arra kérte a kormánypárti képviselőket, ne engedjék, hogy a törvénnyel tönkretegyék a fővárost.


Párbeszéd: korrupció legalizálásáról van szó


Tordai Bence (Párbeszéd) arra hívta fel a figyelmet, hogy a toronyházakról szóló törvények alól kivonták a nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősülő beruházásokat. A képviselő véleménye szerint a jogszabálynak azonban semmi köze nincs a nemzetgazdasági érdekekhez, "egyszerűen a korrupció legalizálásáról van szó". Azért alkotnak törvényt, hogy minél szélesebbre tárhassák a korrupció kapuját, mindegy, hogy ez milyen érdekek sérelmével jár - vélekedett az ellenzéki képviselő.


Kormány: jelenleg 120 méteres épületet is fel lehetne húzni


A vita lezárását követően Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára azt mondta, hogy a jelenlegi szabályozás alapján akár 120 méteres épületet is fel lehetne húzni. Most viszont a módosítással egy új fogalmat vezetnek be, amelyik az építmény teljes magasságát szabályozza, a "földcsatlakozástól" annak tetejéig - tette hozzá, kiemelve: eddig nem létezett ilyen típusú korlátozás. A törvény most csak egy keretszabályt alkot, az önkormányzatok ennek alapján alkotják meg saját rendeleteiket - mutatott rá.

Az államtitkár úgy összegzett, hogy a jogszabály elfogadása lehetőséget ad arra, hogy ezentúl a lépcsőzetesség elvének figyelembe vételével, szakmai alapon lehessen döntést hozni az épületekről. A módosítás visszavonása viszont megengedné, hogy bármilyen magas épületet lehessen építeni - közölte.


Napirend után


A napirend utáni felszólalás lehetőségével nyolc képviselő és Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló élt.

Paulik Antal Szent Cirillről és Metódról emlékezett meg, Ander Balázs (Jobbik) azon költségvetési módosító javaslatok elfogadását kérte, amelyek több pénzt adnának Somogy megye déli részének. Frakciótársa, Potocskáné Kőrösi Anita a közmunkaprogramból kieső emberek megsegítéséért szólalt fel. Szintén a Jobbik padsoraiból Lukács László György Tiszagyenda rossz vízminőségére és az országos rendszer hibáira hívta fel a figyelmet. Varga-Damm Andrea (Jobbik) a mindennapi testnevelés óraszámának csökkentését vetette fel, Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - folytatva "Meddig még?" sorozatát - a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját vitatta, Gurmai Zita (MSZP) az alacsony születésszámmal összefüggésben bírálta a kormányt, Ungár Péter (LMP) pedig azt mondta, az állam szerinte magára hagyta az autista gyereket nevelő családokat.


A képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják munkájukat.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!