EMMI: közös érdek a nemzetiségi pedagógus


Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára a nemzetiségi pedagógusok jelenlegi 15 százalékos pótlékának 30 százalékra emelését célzó előterjesztés indokaként a többi között a nemzetiségi óvóképzés színvonalának növelését, a nyelvi képzés hatékonyabbá tételét és a pályán lévő pedagógusok jelentősebb megbecsülését emelte ki.

Rámutatott arra is, hogy a közelmúltban már emelkedett ez a pótlék, amelyet így másodízben növel az Országgyűlés.

A program megvalósításának eredményeként szerinte többen jelentkeznek majd nemzetiségi pedagógusképzésre. Közös érdeknek nevezte a nemzetiségi pedagógusképzés színvonalának emelését.


Fidesz: vonzóvá kell tenni a nemzetiségi pedagóguspályát



Kállai Mária (Fidesz) a javaslat céljának a nemzetiségi pedagógusok hiányának orvoslását jelölte meg, ami, mint mondta, problémát okoz a köznevelési intézményekben.

A Fidesz fontosnak tartja a már pályán lévő pedagógusok megtartását és vonzóbbá tenné a képzést számukra - hangsúlyozta.


Jobbik: a pótlékemelés nem oldja meg a pedagógushiányt


Brenner Koloman (Jobbik) is frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztőt, de nem tartotta elégségesnek az intézkedést. Szerinte a pótlék 30 százalékra emelése nem oldja meg a nemzetiségi pedagógusok hiányát.

Csatlakozva Ritter Imre német nemzetiségi képviselőhöz, a nyelvtudásbeli hiányosságokra hívta fel a figyelmet, de szólt az általános tanárhiányról is.

Szerinte pótlékot lehetne nyújtani a halmozottan hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó pedagógusoknak is.


KDNP: csökkenhet a pályaelhagyás



Földi László (KDNP) reményét fejezte ki, hogy az előterjesztés hatással lesz a pályaelhagyás csökkenésére és növekedni fog a képzésre jelentkezők száma.

Pártja támogatásáról biztosította az előterjesztőt.


MSZP: minden támogatást meg kell adni a nemzetiségeknek


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) elmondta: bár kiemelten támogatott a nemzetiségi oktatás, ennek ellenére hihetetlenül asszimilálódnak a kisebbségek. A német és sváb kisebbség talán kivétel - az "él és virul"- mondta -, ezen képzések iránt nem lankad a kereslet.

Kritikaként azt mondta: az orvosolandó probléma kicsi szelete az oktatásban lévő gondoknak. Megjegyezte: több mint 500 óvodapedagógus hiányzik az ellátásból. Szerinte komoly feszültséget okoz majd az óvodapedagógusok között, ha az egyikük 30 százalékos béremelést, míg a másik semmit. Ennek ellenére támogatják a javaslatot, mert minden segítséget meg kell adni a nemzetiségi kisebbségeknek - mondta.


DK: a gyógypedagógusoknak is járna pótlék



Arató Gergely (DK) azt mondta: bárcsak az egészé oktatási rendszerrel ilyen alaposan foglalkoznának az arra illetékesek. Jogosnak ítélte a nemzetiségi iskolák igényét, a pedagógusaik munkája ugyanis különös szaktudást igényel, amit külön juttatással kell elismernie a törvényhozónak.

Feltette a kérdést: szerencsés-e az a megoldás, ha konkrét százalékban, és nem egy sávban határozzák meg a pótlék mértékét, így ugyanis a fenntartónak nincs módja arra, hogy eltérő szakmai felkészültségre külön elismerést adhassanak.

A javaslat problémája szerinte az, ami kimarad abból. Nem tartotta szerencsésnek, hogy nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma terjesztette be az előterjesztést, hiszen nemcsak a nemzetiségi pedagógusoknak van problémája, az elmondottak igazak például a gyógypedagógusokra is.



Az ülésen elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.


Nemzetiségi bizottság:


Az előterjesztőt képviselő Ritter Imre zárszavában elmondta, hogy finisben vannak a tárgyalások a nemzetiségi óvóképzésben bevezetendő ösztöndíjprogramról, amely növelné a pályakezdők bérét is, és szerződésben biztosítaná, hogy a végzettek a pályán maradnak.

Tudatosan nem akartak differenciálni a pótlékkal kapcsolatban - válaszolta Arató Gergelynek -, mert a pótlékot minden pályán lévőnek meg akarják adni.

Beszámolt arról is, hogy a jogosultságot a 2020-as tanévre szeretnék felülvizsgálni, hogy a klasszikus nemzetiségi oktatóknak is járjon valamilyen többlet.

Egyetért azzal, hogy az általános pedagógushiányt nem oldja meg a javaslat, de ha a nemzetiségi óvodaképzésben résztvevők számát növelni tudják, szinte az általános óvodapedagógus problémát is meg tudják oldani.


Együttműködés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Notre Dame University között


A magyar kormány és Indiana állam között a felsőoktatási együttműködésről szóló megállapodás vitájával folytatta munkáját a parlament. Az előterjesztést ismertető Bódis József, az Emmi államtitkára elmondta, hogy a jogszabály az amerikai Notre Dame University magyarországi működéséhez szükséges jogi alapot adó megállapodás kihirdetéséről szól.

A megállapodást azért kell megkötni, mert egy korábbi vizsgálat kimutatta, hogy több felsőoktatási intézmény is szabálytalanul működik Magyarországon, ezért módosították a felsőoktatási törvényt - hangsúlyozta az államtitkár. A Ház előtt fekvő nemzetközi egyezményt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Notre Dame University együttműködésének érdekében kell megkötni - mondta. A két egyetem több éve együttműködik az oktatás és a kutatás területén - tette hozzá.