Tuzson: ne épülhessen 90 méternél magasabb toronyház


Az előterjesztő Miniszterelnökség nevében Tuzson Bence államtitkár ismertette azt az indítványt, amely 65 méteres magasságban húzta volna meg az építhető toronyházak magasságkorlátját. A kormány képviselője felszólalásában ugyanakkor jelezte, egyéni képviselői módosító javaslatban kezdeményezte, hogy ezt a magasságot növeljék 90 méterre azokban az esetekben, ha ahhoz a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács hozzájárul.

Tuzson Bence megjegyezte, a jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházásokra nem vonatkozik majd a mostani módosítás, emellett a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében lehetőség lenne eltérni a fenti szabályoktól.

A Fidesz nevében Manninger Jenő támogathatónak nevezte az államtitkár által benyújtott módosítást. Elmondta, a magas épületek építését mindig viták kísérik. Példaként említette, hogy a párizsiak kezdetben ellenezték az Eiffel-tornyot, amely mára a város szimbólumává vált.

Ellenzéki oldalról elsőként Hegedűs Lorántné (Jobbik) szólalt fel, aki szerint a törvénymódosítást a Kopaszi-gáton épülő magasházak teszik indokolttá, a kormány pedig a miniszterelnök "kötélbarátjának", Garancsi Istvánnak kíván kedvezni azzal. Kiemelte, a Jobbik elfogadhatatlannak tartja a toronyházak építését Magyarország területén.

Csárdi Antal (LMP) felszólalásában úgy fogalmazott, a törvénymódosítási folyamat hátterében egy "piaci alkudozás" állhat, aminek eredményeként szerinte a kormány 90 méterig mégis engedi a toronyházak építését, ugyanakkor az eredeti javaslatból kiveszi az érintett vállalkozók kártalanításának lehetőségét.

Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, a kormányoldal addig halogatta a toronyházak építésének szabályozását, hogy a Mol felépítheti a Kopaszi-gátra tervezett székházát, amely szerinte "fallikus szimbólumként" jelenítené meg a társaság hatalmát, miközben szörnyű tájsebet ejtene a budapesti látképen.

Tuzson Bence zárszavában kijelentette, a törvényhozás egy keretrendszert hoz létre, az építészi ízlés témakörébe tartozó kérdéseket pedig az önkormányzatokra, illetve a szakmára bízza.


Napirend után


Napirend utáni felszólalásra kilenc képviselő jelentkezett. Rétvári Bence (KDNP) Észak-Pest megyei felújításokról, Varga-Damm Andrea (Jobbik) pedig a véradás fontosságáról beszélt, megemlítve, hogy csökken a vér- és vérplazmaadók száma.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára erre válaszul azt mondta, minden nap 1500 egységnyi vérre lenne szükség.

Z. Kárpát Dániel "Meddig még" felszólalássorozatát folytatva a lakhatási nehézségekről, a lakás- és ingatlanépítések mögötti üzleti körökről értekezett.

Rétvári Bence reagálásában azt mondta, 6000-ről több mint megduplázódott tavaly a kiadott építési engedélyek száma, ez pedig részben a csoknak, a béremeléseknek és az adócsökkentésnek is köszönhető.

László Imre (DK) a sürgősségi betegállással kapcsolatban elmondta: hiányzik a szükséges munkaerő a külföldre távozott orvosok miatt, a mentőknél alig teljesült valami a béremelésből, a hatékonyságot pedig tovább csökkentik a háziorvosi szolgálat problémái.

Rétvári Bence válaszában azt mondta, jelentősen emelték az ápolók bérét, javították a körülményeket is a kórházak felújításával, a sürgősségi osztályok fejlesztésére pedig 13 milliárdos pályázatot írtak ki.

Demeter Márta LMP-s képviselő Mit tesz a kormány Magyarország biztonságáért? címmel kezdett felszólalássorozatot. Mint mondta, az LMP-nek az ország biztonsága a legfontosabb, de ezt a kormányról nem lehet elmondani, mert nem tesz meg mindent ennek érdekében, csak "kommunikációs kormányzat van", és nem tartják be a nemzetközi vállalásokat.

Rétvári Bence államtitkár szerint egyes kimutatások szerint 2016-ban Magyarország a 20. legbiztonságosabb volt a világban, 2017-ben pedig már a tizenötödik volt ezen a listán.

Brenner Koloman (Jobbik) felszólalásában az Óbudai Egyetem nehéz helyzetéről szólt, segítséget kérve az intézménynek.

Rétvári Bence válaszában azt mondta, a kormány az elmúlt években csökkentette az egyetemek, így az Óbudai Egyetem tartozását is. Megjegyezte továbbá, miközben az intézmény hallgatóinak száma kis mértékben csökkent, addig az egyetem alkalmazottainak száma emelkedett.

A szintén jobbikos Ander Balázs azt mondta, az oktatás romló színvonala, a pedagógusok elöregedése rendkívül nehéz helyzetet teremt majd Magyarországnak a következő időszakban.

Rétvári Bence reakciójában nem értett ezzel egyet. Kiemelte, a kormány a legnagyobb tanárhiánnyal küzdő tankerületekben a Klebelsberg-ösztöndíjjal ösztönzi munkavállalásra a tanárokat.

Lukács László (Jobbik) úgy fogalmazott, a Kelet-Magyarországon élőknek elege van abból, hogy a Fidesz nem valósítja meg választási ígéreteit, egyebek mellett nem javítja a cigányok és magyarok közötti együttélés feltételeit.

Rétvári Bence kijelentette, a Jobbik részéről vastag bőrre utal a cigány-magyar együttélés hiányosságairól beszélni, ugyanis szerinte az ellenzéki párt 2010-ben éppen azzal került be a parlamentbe, hogy cigányok és magyarok között ellentétet szított.

Ungár Péter (LMP) Szombathely csapadékelvezetési problémáira kért megoldást.

Rétvári Bence válaszában közölte, az utóbbi időben több közúti fejlesztés is történt a város környékén, és bízik abban, hogy az önkormányzat a település csatornahálózatát is folyamatosan fejleszti.



Az elnöklő Hiller István lezárta az ülésnapot. A Ház szerdán, egyebek mellett határozathozatalokkal folytatja munkáját.