Orbán Viktor azt is megfogalmazta, már 2010 előtt is azt tekintette a rá váró feladatnak, hogy megértesse, "új korszakba léptünk, és ez mindenkitől változást követel". Az akkori válságkezelésről szólva azt mondta, annak célja nem a válság előtti jobb időkhöz visszatérés volt, hanem hogy "új alapokat is vessünk, új dolgokat is bevezessünk". Új adórendszer, új monetáris politika, új alkotmány, új törvénykönyvek, új családtámogatás, új munkamorál - sorolta.

Beszélt arról, hogy ha egy nép új utakra lép, nem spórolhatja meg a szellemi természetű vitákat. "A régi világrend szellemi hívei, anyagi haszonélvezői, valamint a kényelmesek, a léhák és a restek ilyenkor egy táborba sorakozva támadják az újítókat" - mondta, hozzátéve: "minél sikeresebbek vagyunk mi, annál dühödtebbek a kritikusaink".

"Fölfogásom szerint az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért", alkalmatlan lett arra, hogy megvédje az ember méltóságát, hogy megadja a szabadságot, nem tudja garantálni többé a fizikai biztonságot, és már nem tudja fenntartani a keresztény kultúrát sem - fejtette ki, megjegyezve: vannak Európában, akik még "bütykölnek rajta", mert azt hiszik, megjavíthatják. Nem értik, hogy nem a szerkezet romlott el, hanem a világ változott meg - értékelt.

A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok válasza a megváltozott világra az, hogy "a zátonyra futott liberális demokrácia helyett inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúránkat, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására". Mi kereszténydemokraták vagyunk és kereszténydemokráciát akarunk - emelte ki.

Arról is beszélt, a kormánynak dolga felkészíteni az országot az új technológiai korszakra. Az új korszakban mindenkinek dolgoznia kell, és ma 800 ezerrel többen dolgoznak, mint nyolc éve - jelezte. Hozzátette azt is, hogy az államadóssági ráta 17 százalékponttal alacsonyabb, mint az euróövezet átlagáé, miközben azt a bért, "amiért 2010-ben 12 hónapot dolgoztunk, most 8 hónap alatt hazavisszük".

Azt is szem előtt kell tartani - folytatta -, hogy a magyarok megmaradása nem automatikus, ezért abból kell kiindulni, hogy "el lehet fogyni". A megmaradás életerő kérdése, ezért a magyar államnak és a mindenkori magyar kormánynak stabilnak, erősnek és akcióképesnek kell lennie, "ez minden mást megelőz, minden mást felülír" - mondta.

Úgy fogalmazott, "egy olyan ország önbizalmával és méltóságával kell élnünk, amely tudja, hogy a magyarok többet adtak a világnak, mint amit kaptak tőle".

Jelezte: szeretné meggyőzni a szomszéd országokat, hogy összefogva Európa legbiztonságosabb, leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi és közlekedési területévé tudnánk építeni a Kárpát-medencét. "Az elmúlt években számos bizonyságát adtuk, hogy a magyaroktól nem kell félni, s jól jár, aki együttműködik velünk" - tette hozzá.

Szólt továbbá arról: Magyarország elkötelezett tagja marad a nyugati szövetségi rendszernek, de ez nem változtatja meg a magyar államiság földrajzi meghatározottságát: nyugatra a germán vaskancellárok földje, keletre a szláv katonanépek világa, délre pedig muszlim embertömegek találhatók. Ezért a magyar politika nem szimpatizálhat a demokráciaexport-elméletekkel, nem társulhat a más népeket kioktatókhoz és azokhoz sem, akik a német, az orosz, a török népet és annak vezetőit sértegetik - figyelmeztetett.

Kormánya azt az iskolát követi - mondta -, amely szerint a magyarok soha nem akartak szolganép lenni. "Kik szabadon éltek-haltak, szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!" - idézett a Nemzeti dalból, megjegyezve: ezt az esküt minden magyar gyermek leteszi.

"Kormányom a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz" - hangsúlyozta.

Végül az EU-ról beszélt, kiemelve: erős Európát, békét, kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretnének. "Szükségünk van az unióra, és az uniónak is szüksége van ránk" - tette hozzá a miniszterelnök, közölve: minden erejükkel azt fogják képviselni, hogy az uniónak a szabad nemzetek szövetségeként kell működnie, fel kell adnia az európai egyesült államokra vonatkozó "hagymázas rémálmait", s vissza kell térnie a realitások talajára.

Szavai szerint Brüsszelben ma fizetett aktivisták, bürokraták, politikusok ezrei dolgoznak azért, hogy a migrációt alapvető emberi joggá minősítsék, "ezért akarják elvenni tőlünk a jogot, hogy magunk dönthessünk, kit fogadunk be és kit nem". Úgy látja, a migráció végül a nemzetek felbomlásához vezet, s csak egyetlen nyílt társadalom marad egyetlen egységes európai kormánnyal. "Ez a sors vár azokra, akik nem védekeznek a migráció ellen" - közölte, megerősítve ugyanakkor, hogy kormánya mindennek elszánt ellenzője.

A multikulturalizmus volt az első lépcsőfok, a politikai korrektség a második, a harmadik pedig a kötelező betelepítési kvóta lenne - fejtette ki, úgy folytatva: annak érdekében, hogy "az az Európa, amelyet szeretünk, és amelyért készen állunk komoly áldozatokra is, ne lépjen fel az önfelszámolás következő lépcsőfokára, ki kell és ki is fogunk állni az európai politika pástjára". "Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért" - közölte.

Orbán Viktor szavait úgy zárta: "most, hogy eskümet letettem, a nemzet minden egyes tagjának, mind a tizenötmillió magyarnak, külön-külön és együttesen is a saját lelkiismeretére hivatkozva megerősítem, hogy minden cselekvésemben nemzetünknek és országunknak, a magyar embereknek, a magyar érdekeknek és a keresztény értékeknek a szolgálata fog vezérelni".

(FOTÓ)