OGY - Balog: az értékek és az érdekek találkoznak nagypéntek munkaszüneti nappá tételében
Belföld, 2017.02.20
Az értékek és az érdekek találkozásának nevezte nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki az előterjesztés hétfői, parlamenti ismertetésekor elmondta: a változtatás elfogadása esetén már idén tizenegyre nőhet a munkaszüneti napok száma.
A politikus, aki a javaslat egyik fideszes előterjesztője, hangsúlyozta: a húsvét előtti péntek szabadon töltése világnézettől függetlenül mindenki számára nyereség.
Fontos lépés lenne az ország, a nemzet keresztény önazonosságának helyreállításában, és nemcsak a családok életminőségét, de a munkaerő képességét is javítja, növelve a regenerálódás lehetőségét - tette hozzá.
A húsvét előtti péntek szabaddá tételét a politikus a rendszerváltás óta eltelt mintegy huszonöt év egyik fontos adósságának nevezte.
Azt üzeni, hogy áldozat nélkül nincs feltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét - hangsúlyozta.
Hozzátette: az előterjesztők nem gondolják, hogy bárkire rá kellene kényszeríteni ezt a meggyőződést, de minden család érdeke, hogy a húsvéti ünnepkörben egy újabb napot kapjanak a közös pihenésre.
Balog Zoltán szólt az intézkedés várható pozitív hatásáról a turizmusra, és úgy ítélte meg: az elmúlt években a gazdaság növekedése érdekében tett kormányzati intézkedések pozitív hatásai többet nyomnak a latba a gazdaság szempontjából, mint egy fizetett szabadnap elrendelése.
Hangsúlyosan szólt arról, hogy ezen szempontokat sem kívánják figyelmen kívül hagyni, de azt, hogy a gazdasági helyzet most lehetővé teszi az intézkedést, szimbolikusan az is jelzi, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is az előterjesztők között van.
Nagypéntek Európa tizennégy országában munkaszüneti nap - folytatta, hozzátéve: számos országban - gazdasági sikerességtől függetlenül - több munkaszüneti nap van egy évben: Németországban tizenhét, Bulgáriában tizenhat, Szlovákiában tizenöt, Horvátországban tizennégy, Ausztriában tizenhárom, Csehországban és Lengyelországban is, Dániában tizenkettő, ahogy Franciaországban és Belgiumban is.
Hogy ünnepnap lesz-e nagypéntek, az azokon múlik, akik ünnepelni szeretnének - vélekedett, hozzátéve: voltak, akiknek az elmúlt évtizedekben, akár az előző rendszerben is ünnepnap volt.
"Én magam betanított esztergályosként szabadságot kaptam annak idején a Diósgyőri Gépgyárban 1977-ben, hogy otthon tudjam ünnepelni ezt a napot. Akkor is voltak megértő munkaadók, bízom benne, hogy most is lesznek, akik ezt támogatni fogják" - fogalmazott.
Ironikusan megjegyezte: az egyházak és az egyházi szolgák számára nagypéntek mindig is intenzív munkával telik, hiszen ők munkával ünnepelnek.
(FOTÓ)
Fontos lépés lenne az ország, a nemzet keresztény önazonosságának helyreállításában, és nemcsak a családok életminőségét, de a munkaerő képességét is javítja, növelve a regenerálódás lehetőségét - tette hozzá.
A húsvét előtti péntek szabaddá tételét a politikus a rendszerváltás óta eltelt mintegy huszonöt év egyik fontos adósságának nevezte.
Azt üzeni, hogy áldozat nélkül nincs feltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét - hangsúlyozta.
Hozzátette: az előterjesztők nem gondolják, hogy bárkire rá kellene kényszeríteni ezt a meggyőződést, de minden család érdeke, hogy a húsvéti ünnepkörben egy újabb napot kapjanak a közös pihenésre.
Balog Zoltán szólt az intézkedés várható pozitív hatásáról a turizmusra, és úgy ítélte meg: az elmúlt években a gazdaság növekedése érdekében tett kormányzati intézkedések pozitív hatásai többet nyomnak a latba a gazdaság szempontjából, mint egy fizetett szabadnap elrendelése.
Hangsúlyosan szólt arról, hogy ezen szempontokat sem kívánják figyelmen kívül hagyni, de azt, hogy a gazdasági helyzet most lehetővé teszi az intézkedést, szimbolikusan az is jelzi, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is az előterjesztők között van.
Nagypéntek Európa tizennégy országában munkaszüneti nap - folytatta, hozzátéve: számos országban - gazdasági sikerességtől függetlenül - több munkaszüneti nap van egy évben: Németországban tizenhét, Bulgáriában tizenhat, Szlovákiában tizenöt, Horvátországban tizennégy, Ausztriában tizenhárom, Csehországban és Lengyelországban is, Dániában tizenkettő, ahogy Franciaországban és Belgiumban is.
Hogy ünnepnap lesz-e nagypéntek, az azokon múlik, akik ünnepelni szeretnének - vélekedett, hozzátéve: voltak, akiknek az elmúlt évtizedekben, akár az előző rendszerben is ünnepnap volt.
"Én magam betanított esztergályosként szabadságot kaptam annak idején a Diósgyőri Gépgyárban 1977-ben, hogy otthon tudjam ünnepelni ezt a napot. Akkor is voltak megértő munkaadók, bízom benne, hogy most is lesznek, akik ezt támogatni fogják" - fogalmazott.
Ironikusan megjegyezte: az egyházak és az egyházi szolgák számára nagypéntek mindig is intenzív munkával telik, hiszen ők munkával ünnepelnek.
(FOTÓ)
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!