TV műsor

OGY - Krónika 10. rész (költségvetés)

Belföld, 2017.05.18

A tanyafejlesztés és a szociális ráfordítások, valamint a civil szervezetek is szóba kerültek a 2018-as költségvetési előterjesztés folytatódó általános parlamenti vitájában, csütörtökön.



Jobbik: a költségvetésnek a magyarság gyarapodását is szolgálnia kell


Staudt Gábor (Jobbik) felszólalásában először a költségvetés demográfiai aspektusait vizsgálta. Elmondása szerint a büdzsének a magyarság gyarapodását is szolgálnia kell, de az elmúlt csaknem 30 év költségvetései rosszabb demográfiai helyzetet teremtettek. Hozzátette, hogy némi javulás már megfigyelhető, de a jelenlegi tendenciák szerint éves szinten 50 ezres fogyással kell számolni, ami azt jelenti, hogy 2060-ra 7,7 millió magyar lesz csak az országban.

Ezt követően ismertette több módosító javaslatát is, amelyekkel egyebek közt a 4-es metró gazdagréti meghosszabbítására, illetve Budafok belvárosának rehabilitációjára különítene el forrásokat.

Kritikaként jegyezte meg, hogy az államfő protokollkiadásai 27 százalékkal növekednek, ami nehezen indokolható, szerinte inflációt vagy GDP-t követő emelést kellene bevezetni.


Fidesz: nagyobb hangsúlyt kell fektetni az erdőgazdálkodásra


Varga Gábor (Fidesz) több témát is napirendre vett, egyebek közt az erdőgazdálkodás kérdését, amelyről azt mondta, hogy nagyobb hangsúlyt kell rá fektetni, de fontos az erdők gazdasági, jóléti funkciója és a környezeti nevelés is. Ezen a ponton hangsúlyozta, hogy soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre a környezetvédelemre, ha összesítik az uniós és magyar forrásokat.

Kiemelte még a szálló por koncentrációját csökkentő programok finanszírozását, illetve a tanyaprogramokat is. Utóbbiakkal kapcsolatban kifejtette: mintegy 300 ezren élnek külterületen, a magyar tanya a hungarikum értéktár részét képezi. A tanyafejlesztési programban önkormányzati és egyéni típusú pályázatok benyújtására van lehetőség, előbbi 70-100, utóbbi 75 százalékos támogatási intenzitást biztosít.


MSZP: hetedik éve növekszik az adóteher, csökkennek a szociális kiadások


Az MSZP-s Korózs Lajos a szociális juttatásokról beszélt. Azzal vezette fel, hogy hetedik éve növekszik az adóteher, a pluszforrásokat értelmetlen beruházásokra költik, és amíg csökken a szociális ellátásra, oktatásra szánt összeg, addig nőnek az állam működési funkcióira fordított kiadások.

Kifejtette: gyerekszegénységben már csak Románia és Bulgária áll rosszabbul Magyarországnál, mégis szociális segélyekre nominálisan 34 milliárddal fordítanak kevesebbet, és hét éve változatlan a családi pótlék, a gyed mértéke. Csökken emellett a közgyógyellátásra, közmunkára, szociális feladatok ellátására, lakástámogatásra, a Start-munkaprogramra, cukorbetegek támogatására költött összeg is.

Úgy fogalmazott: kimondani is szégyen, hogy az öregségi nyugdíjminimum mértéke 28 500 forint, és tavaly 72 ezer ember volt, akinek az öregségi nyugdíja nem érte el az 50 ezer forintot.


A Fidesz a civil szervezetekről


Hadházy Sándor (Fidesz) a civil szervezetekkel kapcsolatban ismertette a legutóbbi KSH-adatokat. Ezek szerint Magyarországon 62 ezer alapítvány és nonprofit szervezet működik, közülük 52 ezer számít klasszikus civil szervezetnek. Ezek az országban területileg kiegyensúlyozottan vannak jelen, összes bevételük a GDP arányához hasonlítva harmadával emelkedett az utóbbi időszakban, de nem érte el az 5 százalékot, ugyanakkor a foglalkoztatásban háromszorosára nőtt a szektor részesedése a munkaerőpiacon.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány azért is nyújtotta be a civil szervezetekről szóló javaslatot, mert egyes támogató érdekcsoportok így szeretnék akaratukat érvényesíteni a magyar társadalomban. Károsnak nevezte egyúttal azt a folyamatot, amely szerint egyesek a társadalom egésze nevében fellépő szervezeteknek állítják be magukat, mivel szerinte a civil világ nem erről szól.


Fidesz: 58 milliárd forint többletforrás az egészségügyben dolgozók fizetésemelésére


Molnár Ágnes (Fidesz) felszólalásában azt mondta, a 2018-as költségvetés az egészségügyben dolgozókat is segíti, amit egyebek mellett az is bizonyít, hogy a büdzsé tervezetében 58 milliárd forint áll rendelkezésre az ágazati béremelésekre.

A kormánypárti politikus szerint erre azért van szükség, mert jól működő egészségügy nem képzelhető el az abban dolgozók munkájának elismerése nélkül.

Hangsúlyozta, a kormány egészségügyi politikáját eddig is és ezután is a stabilitás, fejlesztés, konszolidáció és béremelés jellemzi. Példaként említette, hogy a budapesti egészségügyi ellátórendszer megújítására az idei 4 milliárd forint után jövőre 26 milliárd forint áll rendelkezésre.

Molnár Ágnes szólt arról is, hogy tavaly új béremelési sorozat kezdődött az egészségügyi ágazatban, amit további keresetnövekedések követhetnek. Egyebek mellett kiemelte, hogy ezzel az ápolók bére 2012 és 2019 között megkétszereződik.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!