TV műsor

OGY - Krónika 10. rész (nemzetiségi törvények, napirend lezárása)

Belföld, 2017.11.30

A magyarországi nemzetiségeket érintő törvényjavaslatok általános vitájával fejezte be csütörtöki munkáját az Országgyűlés.



Változhat a nemzetiségek jogairól szóló törvény


Változhat a nemzetiségek jogairól szóló törvény, ha a Ház a Fuzik János szlovák nemzetiségi szószóló által beterjesztett, a nemzetiségi szervezetek által két évig előkészített törvényjavaslatot.

A módosításra Fuzik János szerint azért van szükség, mert a nemzetiségi törvény már nem minden esetben van összhangban a megváltozott körülményekkel.

Kifejtette, javasolják egyebek mellett a nemzetiségi képviselő, szószóló, illetve a nemzetiségeket képviselő bizottság fogalom bevezetését, emellett megjelenítenék a nemzetiségi törvényben az oktatási rendszerben véghez vitt módosításokat is. Ezzel kapcsolatban Fuzik János elmondta, a köznevelési rendszer reformja miatt a települési nemzetiségi önkormányzatok intézményfenntartóként jelentek meg, a javaslattal olyan oktatási intézmények is a fenntartásukba kerülhetnek, amelyekben nem az összes, hanem legalább a diákok 75 százaléka részesül nemzetiségi nevelésben.

Változnak a nemzetiségi önkormányzatok működésével, finanszírozásával és a képviselők választásával kapcsolatos egyes szabályok is. Ezek között említette a szószóló, hogy a törvényben nevesítenék az országos testületek közfeladatait, mivel ennek hiánya finanszírozási anomáliákat okozott.

Módosulhat a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatos normaszöveg is, az eddigi négy- helyett öttagú lehet a képviselőtestület.


Kormány: soha nem volt ilyen jó nemzetiséginek lenni Magyarországon


Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a kormány nevében felszólalva azt mondta, jövőre 10,4 milliárd forintot költ a kormány a nemzetiségekre. Emellett bővül az intézményi kör is, amelyet több európai ország is megirigyelhet. Szerinte soha nem volt még olyan jó nemzetiséginek lenni Magyarországon, mint most.


Fidesz: szélesebb körű szabályozás születhet


Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka amellett, hogy frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztőt, elmondta, a cél egy szélesebb körű, a napi gyakorlattal összhangban lévő szabályozás megalkotása.

Jelezte, hogy 2011 óta rendkívül pozitívan változott a törvényi környezet, és kiemelte a módosítások közül az intézményátvételre, illetve a képviselőválasztásra vonatkozó szabályok módosítási szándékát.


MSZP: hol van Farkas Flórián?


Teleki László, az MSZP vezérszónoka hiányolta a vitáról Farkas Flórián fideszes képviselőt, miniszterelnöki biztost, szerinte ugyanis a képviselőnek ott kellene lennie és fel kellene szólalnia, mert a legnagyobb nemzetiséget, a romákat képviseli.

A törvényjavaslattal kapcsolatban Teleki László elmondta, hogy támogatja a választható képviselők számának ötre emelését, mert már korábban látszott, hogy a négyfős grémium kezelhetetlen lesz.

Emellett javaslatot tett arra, hogy juttassák épületekhez a nemzetiségi önkormányzatokat, ahol közösségi életet tudnak élni.


A KDNP is támogatta a javaslatot


Hoffmann Rózsa a KDNP nevében azt mondta, pártja mindig nagy figyelemmel és támogatással lépett fel a nemzetiségek sorsát érintő kérdésekben, és így tesz most is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nem mondható el minden európai országról, hogy a nemzetiségeket intézményeket, köznevelési intézményeket tartsanak fenn.


A Jobbik nevében felszólaló Gyüre Csaba is támogatásáról biztosította az előterjesztőt.


Sneider Tamás levezető elnök az általános vitát lezárta.


Emelkedhet a nemzetiségi pótlék összege


A nemzetiségi pedagógus pótlékának 10-ről 15 százalékra emelésére tett javaslatot Ritter Imre német nemzetiségi szószóló. Elmondása szerint bár a javaslat csak három mondatból áll, rendkívül fontos, mert a nemzetiségi intézményekben egyre nagyobb problémát jelent a pedagógushiány. Ezt próbálják ellensúlyozni a pótlék emelésével, ami január elsejétől lenne hatályos, a pénzügyi fedezete pedig biztosított.

Elmondta még, hogy a Magyarországon lévő nemzetiségek közül 8 tart fenn nemzetiségi óvodát, de csak minden hetedikben vannak meg a törvényben garantált oktatási színvonal személyi feltételei, s ez már alapjaiban veszélyezteti a nemzetiségi óvodák működését.

Soltész Miklós a kormány nevében közölte, hogy támogatják a javaslatot, mivel egybevág a kormány oktatáspolitikai céljaival.

A felszólaló képviselők mindegyike támogatta a javaslatot, Dunai Mónika (Fidesz) emellett megköszönte a nemzetiségi szószólók munkáját; Gúr Nándor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérkiegészítés számítási alapja nem nőtt a minimálbérrel együtt; Gyüre Csaba (Jobbik) pedig egyetértett az előterjesztővel abban, hogy nagy problémát jelent, hogy a környező országok elcsábítják a munkaerőt.


Az elnöklő Sneider Tamás ezt a vitát, és ezzel együtt a Ház csütörtöki ülésnapját is lezárta. A képviselők jövő hétfőn folytatják a munkát.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!