Honvédelmi törvénymódosítás: változnak a hivatásos állományba kerülés szabályai


A parlament honvédelmi tárgyú törvénymódosításokat is elfogadott 119 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett.

A honvédek jogállásáról szóló törvény módosításának célja - írta indoklásában az előterjesztő honvédelmi miniszter -, hogy a hivatásos állományba kerülés szabályait rugalmasabbá tegye. Így szolgálati viszony teljes körű alkalmassági vizsgálat lefolytatása nélkül is létesíthető lesz, ha a törvényben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában ugyanakkor jelezte, hogy a vizsgálatot így is elvégeznék, de csupán a szerződéskötés után, a módosítással pedig gyorsítható az állományba vétel.

Emellett a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény jogorvoslati eljárásokra vonatkozó részét is módosították. A beszerzési szerződéseket nem minősítik közigazgatási szerződésnek, továbbá a jogorvoslati eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság és az ügyfelek közötti kapcsolattartás kötelező jelleggel elektronikus formában valósul majd meg.


Többletjogosítványokat kap a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke


Többletjogosítványokat kap a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, miután a Ház 116 igen, 54 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett módosította a mintegy három éve fennálló testület működéséről szóló törvényt.

A jövőben az elnök határozhatja meg a testület munkacsoportjainak összetételét, az általuk ellátandó feladatokat, az éves kutatási munkatervet, a bizottság ügyrendjét, a hivatal alapító okiratát, a szervezeti és működési szabályzatát. Az elnök emellett kutatási csoportokat is létrehozhat.

Ezen kérdésekről eddig a bizottság szavazott, amely az előterjesztők indoklása szerint nem szolgálta a hatékony működést.

Elnöki jóváhagyás kell a jövőben a bizottság pénzügyi kötelezettségvállalással járó javaslatainak elfogadásához is, például külső szakértők igénybe vételéhez.

A módosítás pontosítja az elnökhelyettes lemondásának mikéntjét, és lehetőséget ad arra is, hogy a bizottság az eddigitől eltérő formában készítse el a tudományos kutatómunkáról szóló éves jelentését.

Kikerül a jogszabályból az a kitétel, hogy az alaptevékenységgel összefüggő feladatra felkért szakértőkre és megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakra is alkalmazni kell az összeférhetetlenségi szabályokat. Ezek eddig kimondták, hogy nem alkalmazhatók, akik kötődtek a testület által vizsgált szervezetekhez, például a Magyar Kommunista Párthoz, a Munkásőrséghez, a Magyar Szocialista Munkáspárthoz.



A határozathozatalok végén az Országgyűlés nem vett tárgysorozatba hat ellenzéki indítványt.