Fidesz: Győr-Sopron-Moson megyében két százalék körül van a munkanélküliség


Simon Róbert (Fidesz) azt mondta, hogy 2010-2017 között 700 ezerrel nőtt a munkavállalók száma, miközben a munkanélküliség a felére csökkent. Hangsúlyozta, hogy Győr-Moson-Sopron megyében 2010-ben a munkanélküliség arány 14 százalékos volt, most pedig két százalék körül alakul. Az utóbbi hét évben a kormány 2082 önkormányzat mintegy 1400 milliárd forint adósságát fizette ki - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy ebben a kistelepülések is benne vannak, például a választókerületében három kistelepülésen is megtörtént az adósságkonszolidáció.

A képviselő arra is kitért, hogy 2010-2017 között több mint 10 és félezer milliárd forintnyi fejlesztést hajtottak végre uniós forrásokból, Győr-Moson-Sopron megyébe a 2007-2013-as uniós ciklus során több mint 640 milliárd forintnyi EU-s forrás érkezett - emelte ki.


MSZP: csökkenteni kell az egyenlőtlenségeket


Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy minden országban vannak területi különbségek, ezért az a kérdés, hogy a kormányzati politika ezeket növeli vagy csökkenti. Szavai szerint a szólamok szintjén mindenki a csökkentés mellett áll ki, de a gyakorlat mást mutat. Hiába építenek vagy újítanak fel egy kórházat, ha nincsenek benne orvosok és szakdolgozók, a betegek pedig el sem jutnak az intézményhez - jelentette ki.

A népesség négyötöde képtelen megtakarítani, egyik napról a másikra él, az állam pedig sokkal többet költ magára, mint az unió átlaga vagy a szomszédos országok - fogalmazott. Eközben egy civil szervezet megállapítása szerint a magyar népesség 29 százalék a létminimum alatt él - tette hozzá.

A kistelepüléseken a mobilitás csatornáit meg kell nyitni, csökkenteni kell az egyenlőtlenségeket, újra kell gondolni a munkahelyteremtést, javítani kell a lakhatási feltételeket, a közösségi közlekedést, a szociális szolgáltatásokat és az egészségügyi ellátást - összegzett.


Kormány: a legtöbb forrást a támogatáspolitika biztosítja


Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára azt mondta, hogy nagyon nehéz függetlenedni a globális folyamatokról. Ezek közé sorolta, hogy a gazdagok és a szegények közötti különbség nem csak Magyarországon, de a világ nagyon sok másik országában is növekszik.

A vidék megsegítésére a birtok-, az adó-, a támogatás- és foglalkoztatáspolitika is rendelkezésre áll, ezek közül a legtöbb forrást a támogatáspolitika biztosítja - emelte ki. A következő években - többek között a duális képzésnek köszönhetően - a mezőgazdaságban és más vidéki vállalkozásokban is rendelkezésre fog állni a szakképzett munkaerő - jelentette ki az államtitkár.


Fidesz a debreceni fejlesztésekről


Pósán László (Fidesz) arról beszélt, hogy az integrált területfejlesztési program keretében a legmagasabb pályázott és már kifizetett összeggel, 24,9 milliárd forinttal Debrecen rendelkezik a megyei jogú városok közül. A Modern városok programban a megyeszékhely forrásigénye mintegy 75,8 milliárd forint - mondta. A projekteket sorolva az ipari park fejlesztését, illetve a reptérfejlesztést említette. A program során egy angol nyelvű alap- és középfokú iskolát is létesíteni akarnak, annak érdekében, hogy a külföldi befektetők családtagjai is a városba költözzenek.


Jobbik: nem minden olyan fényes, ahogy azt a kormány állítja


Ander Balázs (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy álláspontja szerint nem minden olyan fényes vidéken, mint amit a kormányzati statisztikákból látni lehet. Példaként említette körzetének, Dél-Somogynak a helyzetét, és kiemelte: az 1700-as években alapított vízvári iskola felső tagozatát bezárták, ezzel "eutanáziát" hajtottak végre a településen.

Hozzáfűzte, 22 ezer ember úgy érzi, hogy "leradírozták" őket a térképről, megfeledkezett róluk a nagypolitika, mert kistelepülésen élnek.

Ander Balázs szerint ezek a települések, régiók az enyészeté lesznek, mert "rettenetes" az intézményi ellátottság, és a tartós mélyszegénység is ezekre a körzetekre koncentrálódik.


Fidesz: érték- és érdeközösségnek kell a célok mögött állnia


Bencsik János (Fidesz) Tatabánya volt polgármestere a vitában azt hangsúlyozta, hogy pontosan meghatározott célok mentén kezdődjön el a fejlesztési munka, amely mögé érték- és érdekközösségnek is be kell állnia.

Példaként hozta Tatabánya, Oroszlány és Tata térségét, ahol a szocialista ipar összeomlásával 12 ezer munkahely szűnt meg. A polgármestereknek össze kellett fognia, és a gazdasági szereplőkkel is tárgyalni kellett, szövetségek jöttek létre, majd a fejlesztési forrásokkal meg lehetett indítani a felzárkóztatást.

Mára már a képviselő szerint visszapótolták a '90-es évek elején elveszett munkahelyeket, és nagy hozzáadott értékű állások jöttek létre a három nagy város ipari parkjában.

Megjegyezte még, hogy a várost és a vidéket együtt kell kezelni, és meg kell próbálni összebarátkoztatni az embereket, akiket 40-50 évvel ezelőtt módszeresen szétválasztottak.