OGY - Krónika 11. rész (vitanap az uniós forrásokról, napirend után)

Belföld, 2017.03.27

Az uniós források felhasználásáról szóló hétfői vitanapot jobbikos és kormánypárti képviselők felszólalásai zárták. Az Országgyűlés ülése ezt követően napirend utáni felszólalásokkal ért véget.



Jobbik: sokan a kis pénzekért is lehajolnak


Sneider Tamás (Jobbik) felszólalásában azt mondta, nagy fájdalom számára, hogy ha az országot járva százmilliós uniós beruházásokat lát, akkor az jut eszébe, hogy mekkora volt a túlárazás. Ugyanakkor tudja, hogy sokan a "kis pénzekért is lehajolnak", és ez általános jelenség, a projektekkel sokan csalnak, ezért az uniót és a magyar hivatalnokokat is hibáztatja, mert szemet hunynak ezek felett.

A képviselő kritizálta a kastély-felújítási programot, mert szerinte nincsenek átgondolva a beruházások. Példaként említette a hatvani Grassalkovich-kastély esetét, ahol nem számoltak a későbbi, több százmilliós fenntartási költséggel és most privatizálni akarják.

Frakciótársa, Gyöngyösi Márton a kohéziós alapokról beszélt felszólalásában. Mint fogalmazott, a rendszerváltás óta minden kormány átverte az embereket a kohéziós politikai "lobogója alatt", mert a vámok eltörlésével, a beruházás-ösztönzés és piacvédelem feladásával, az importliberalizációval, kényszerű privatizációval az ország már azelőtt jelentős károkat szenvedett, hogy az uniótól egy forint is befolyt volna.

A szintén jobbikos Hegedűs Lorántné azt mondta, a pályázatok elbírálásánál nem a szakmaiság, hanem az elvhűség érvényesül. Példaként említette, hogy míg a kormánypárti vezetésű Monor rengeteg fejlesztési támogatást nyert el, addig a szomszédos, de jobbikos vezetésű Monorierdő rendre nem nyer a pályázatokon.


Fidesz: miért jó, hogy Brüsszel vagy a kormány számláján van a pénz?


Csizi Péter azt mondta, nem érti a kritikákat, hogy miért döntenek gyorsan a források elosztásáról. Feltette a kérdést, nem érti, hogy miért jó, hogy több ezer milliárd forint Brüsszel vagy a magyar kormány számláján van, miközben helyi gazdaságokat is tudnának támogatni vele. Megjegyezte, hogy őt is sokszor keresik a pécsi vállalkozók, hogy mikor lesznek elérhetőek bizonyos források.

A képviselő emellett felidézte, hogy a korábbi rendszerben egy önkormányzatnak 50 százalékos önrészt kellett vállalnia, ami megterhelő volt, most viszont nincs önrész és előre kifizetik a forrást, a kormány csak később számol el az unióval.

Vinnai Győző emlékeztetett, hogy a helyes célkitűzés jelentősen hozzájárul a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésen alapuló gazdasági fejlesztéshez. Ezt pedig nagyban segíti a humán-erőforrás fejlesztés, amelyre közel ezermilliárd forintot költhet az ország.

Elmondta még, hogy 317 milliárd forint jut a családok megerősítése, a hátrányos megkülönböztetés elleni programokra, és ehhez 177 milliárd forintért infrastruktúrafejlesztés is kapcsolódik.

László Tamás a felzárkózással kapcsolatos fejlesztéseket emelte ki. Hangsúlyozta, hogy választókerületében, Budapest XV. kerületében két év alatt is jelentős eredményeket értek el.

A képviselő szóba hozta azt is, hogy 2020 után jelentősen megváltozik majd az uniós pályázati rendszer, ezért fontos, hogy most mennyit tudnak elérni.

Gelencsér Attila szerint aki tudott, és akart dolgozni Kaposvár környékén, az el tudott helyezkedni, de közel kétezer olyan ember van, aki segítséget igényel. Programokra van szükség, erre jó az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), amellyel be tudják őket is vonni a munka világába.



A vita végén Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elégedettségének adott hangot, amiért szerinte a vitában nem tudta érdemi támadás kikezdeni a kormány magyar gazdasági érdeket és foglakoztatást szolgáló fejlesztéspolitikát. Emlékeztetett, a parlament ősszel folytatja az uniós pénzek felhasználásának vitáját.



Napirend után


A napirendi pontok tárgyalását követően a Fidesz padsoraiból Bodó Sándor Gönczy Pál pedagógusra emlékezett, Tilki Attila a Rákóczi-szabadságharc utolsó országgyűlését idézte fel, míg Csizi Péter a pécsi magasház lebontását méltatta. Ikotity István (LMP) felszólalásában "az állami földrablást" bírálta, hangsúlyozva, hogy az szerinte egyenértékű a nemzet jövőjének elrablásával. Csepreghy Nándor válaszában azt mondta, a földhaszonbérletek, illetve a földárverések minden esetben törvényesen és a gazdák támogatásával történtek.


Az ülést vezető Lezsák Sándor ezt követően lezárta az Országgyűlés előző héten kezdődött ülését. Tájékoztatása alapján a parlament jövő hétfőn folytatja munkáját.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!