OGY - Krónika 12. rész (kiskorúak elleni szexuális erőszak, kölcsönös bűnügyi jogsegély)

Belföld, 2017.11.14

A 12 év alatti gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszak elleni fellépést tartalmazó törvénymódosítási javaslatról tárgyaltak kedden a képviselők az Országgyűlésben, majd megvitatták a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény kiegészítését.



KDNP: kiemelt figyelem a gyermekek testi, lelki és szellemi védelmének



Vejkey Imre, a KNDP vezérszónoka azt mondta, rendkívül fontos témáról van szó, hozzátéve: a kormánypártok politikájukban kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek testi, lelki és szellemi védelmére.

A mostani módosítás azt a szándékot fejezi ki, hogy a 12 év alatti gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekmény - ha hozzátartozó vagy a gyermek felügyeletével megbízott, illetve gondozó követi el - súlyosabban legyen büntetendő, függetlenül attól, hogy beleegyezéssel történt-e. Ezen cselekmények morális és erkölcsi értelemben a legsúlyosabbak - hangsúlyozta a KDNP-s politikus, jelezve, hogy frakciója támogatja a javaslatot.


Jobbik: a törvény legszigorúbb eszközeivel kell lesújtani


Vágó Sebestyén, a Jobbik vezérszónoka szintén rámutatott: a legsúlyosabb bűncselekményekről van szó, tulajdonképpen egyfajta ölés történik egy személyiségen elkövetett nagyon súlyos bűncselekmény formájában, "egy gyermek lelkét megölik".

Aki ilyen cselekményeket elkövet, az már egy olyan torzult, beteg ember, aki nem mérlegeli tette súlyát. A társadalmi igazságosság pedig megköveteli, hogy a törvény a legszigorúbb eszközeivel sújtson le ezekre az elkövetőkre - foglalt állást.

A jobbikos képviselő a gyermekvédelmi jelzőrendszer erősítését szorgalmazta. Ehhez azonban a törvények szigorítása nem elég - mondta, és kiemelte a szakma megbecsülésének, a szociális életpálya javításának fontosságát.

A Jobbik támogatja a javaslatot és az MSZP-s Bárándy Gergely módosításaihoz is csatlakoznak - közölte.


Fidesz: szükség van a szigorú szabályozásra


A fideszes Horváth László egyetértett azzal, hogy elrettentő, visszatartó, megelőző szerepe a szabályozásnak nem igazán van, de akkor sem szabad lemondani arról, hogy a büntetőjog szigorával is védelmet adjanak a gyermekeknek.

Világos szabályok és együttműködési modell kérdése, hogy a jelzőrendszer érzékelje a bajt, akkor is, amikor a sértett nem mer vagy nem tud jelet adni - mondta. A kormánypárti politikus azzal is egyetértett, hogy az ilyen elkövetők személye legyen megismerhető.


Zárszó


Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára a kormány nevében úgy reagált az elhangzottakra: a Btk. jelenlegi rendszerében a súlyozás alapján koherensebbnek látták a benyújtott javaslatot.

Az előterjesztő fideszes Selmeczi Gabriella a vita végén azt mondta: nem igaz, hogy jogalkotói hibáról lenne szó az új Btk. megalkotásakor, a probléma az volt, hogy a Kúria a törvénnyel ellentétesen értelmezte a tényállást, s az Alkotmánybíróság (Ab) ezt semmisítette meg. Az Ab egyértelműen leszögezte, hogy a mostani szabályozás koherens, normavilágos. A taláros testület utalt arra, hogy a jogalkotó dönthet arról, eltérően szabályozza a minősített eseteket a hatályoshoz képest - tette hozzá.

A szocialista Bárándy Gergely javaslata a régi Btk.-ban sem szerepelt, s amit javasolt, majdnem szigorúbb, mint az emberölés büntetése - jegyezte meg Selmeczi Gabriella. Mint mondta, arra is figyelni kell, hogy az arányosság is meglegyen a szabályozásban.

Az általános vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.


Kölcsönös bűnügyi jogsegély


Völner Pál, az IM államtitkára expozéjában kifejtette: javasolják a Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetését. Elmondta, a határokon túlnyúló bűnözés elterjedésével különösen fontos az országok együttműködése a bűnüldözésben, amit az egyezmény széles körben segít. A második kiegészítő jegyzőkönyv kiszélesíti a kölcsönös bűnügyi jogsegély eszköztárát, és egyszerűbbé, rugalmasabbá teszi a jogsegélykérelmek teljesítését, továbbá adatvédelmi rendelkezéseket is tartalmaz - ismertette Völner Pál.

Petneházy Attila (Fidesz) közölte, a jegyzőkönyvvel gyakorlatiasabb lesz a részes tagállamok közötti együttműködés, ezért támogatják az indítványt.

Gúr Nándor (MSZP) szintén egyetértéséről biztosította az előterjesztést. Frakciótársa, Mesterházy Attila azt jegyezte meg ugyanakkor, hogy a kormánynak illene az Európa Tanács más egyezményeit is tiszteletben tartania, mert "akkor előrébb tartanánk demokrácia tekintetében".

A javaslatot ugyancsak támogató Vejkey Imre (KDNP) azt idézte fel, hogy Magyarország 1994 óta részese az egyezménynek.

Gyüre Csaba (Jobbik) is közölte, hogy támogatják a javaslat, jelezte ugyanakkor, hogy már 16 éve keletkezett a második kiegészítő jegyzőkönyv, ezért nehezen érthető, miért kellett ennyit várni a ratifikálással.

Jakab István levezető elnök a vitát lezárta.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!