OGY - Krónika 12. rész (vita a vidék felemeléséről)

Belföld, 2017.05.22

A folytatódó vitában a képviselők az oktatáspolitika, az internetelérés, az élelmiszeripar és az egészségügy fontosságát hangsúlyozták.



LMP: más oktatáspolitika kell a vidék felemelkedéséhez


Az LMP-s Ikotity István a vitában az oktatáspolitika módosítását tartotta szükségesnek ahhoz, hogy a vidék felemelkedjen.

Kifejtette, hogy 2010 után az iskolák államosítását a felülről irányított rendszerbe azzal indokolták, hogy kiegyenlítődik a rendszer. Ez azonban nem felfelé, hanem lefelé valósult meg, a jó iskolák rosszabbak lettek, a rosszak pedig nem változtak vagy még rosszabbak lettek.

Az LMP szerint minden száz költségvetési forintból 15-20-at oktatásra kellene fordítani, de most a kormány csak 10 forintot szán erre, ebből viszont Ikotity István szerint nem lesz esélykiegyenlítés.

Megemlítette azt is, hogy az exportra épülő magyar gazdaság a robotizáció 5 legnagyobb vesztese között lesz a világon egy friss tanulmány szerint, és ez óriási veszteséget fog jelenteni. Emellett a helyi főiskolák elsorvadnak, és több millió ember nem jut hozzá az alapvető kulturális értékekhez, a vidék elnéptelenedik és a folyamat a jelek szerint tartós marad - hangoztatta a képviselő.


Fidesz az internetelérés fontosságáról


Galambos Dénes (Fidesz) a széles sávú hálózatok fejlesztéséről beszélve azt mondta, hogy 2018 végéig minden háztartás és közintézmény számára elérhetővé akarják tenni a másodpercenkénti 30 megabites internetszolgáltatást.

A takarékszövetkezeti integráció lehetővé teszi a hatékony üzemméret elérését - jelentette ki. Az a 12 nagyintézmény, amelyik magában foglalja a takarékszövetkezeteket, arra ad alapot, hogy ezek a pénzintézetek a "vidék bankjává" váljanak - közölte.


MSZP: mindennapos a leszakadás


Teleki László (MSZP) azt mondta, hogy a vitanapot nem Budapesten, hanem vidéken kellett volna lefolytatni. A mostani helyzetben a "vidék elveszett", a leszakadás mindennnapos, a szegények pedig még szegényebbek lettek az elmúlt hét évben - fogalmazott. A családi adókedvezményt éppen a legszegényebbek nem tudják igénybe venni, nekik nincs esélyük a kitörésre - tette hozzá.

A magyarországi cigányság a rendszerváltozás idején aktívan tudott dolgozni a mezőgazdaságban, a tsz-ekben, de utána "földönfutóvá" váltak, mert elvesztették a munkahelyüket és a privatizáció során sem jutottak földterületekhez - emelte ki.


Fidesz: óriási lehetőség van a termálturizmusban


Bányai Gábor (Fidesz) óriási hibának nevezte, hogy az uniós csatlakozás után Magyarország feladta szinte a teljes élelmiszeriparát. A szövetkezetekről beszélve azt mondta, nagyon nehéz rávenni az embereket a szövetkezésre, mert ez a rendszer "minden eresztékében ropog".

A termálturizmus óriási lehetőség az ország számára, de marketing nélkül ezek a fejlesztések semmit nem érnének - jelentette ki, hozzátéve, a magyar történelem és kultúra is sokakat vonz ide.



Jobbik: nem szabad sajnálni a pénzt az iskolai szociális munkára


Vágó Sebestyén (Jobbik) azt mondta, hogy az egészségügyi alapellátásban dolgozó védőnők átlagosan bruttó nyolcvanezer forinttal kevesebbet keresnek, mint az egészségügy más területén lévő kollégáik. Ők a meghirdetett bérfejlesztés után is ötvenezer forinttal kevesebbet fognak keresni, mint például a kórházban dolgozó védőnők - nyomatékosított.

Az iskolai szociális munka fontosságát hangsúlyozó politikus kijelentette, hogy erre a területre sem lett volna szabad sajnálni a pénzt.

A foglalkoztatás növekedése a statisztikában jól néz ki, de annak nagy része valójában a közmunkaprogram, ami viszont nem ad kilépési lehetőséget a nyílt munkaerőpiacra - szögezte le.


Fidesz: a TOP 1200 milliárd fejlesztési forrást ad


Varga Gábor (Fidesz) arról beszélt, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 2014-2020 között mintegy 1200 milliárd forintnyi fejlesztési forrással járul hozzá a kevésbé fejlett térségek európai szintű felzárkóztatásához. A TOP 18 megye és 22 megyei jogú város fejlődését támogatja, a program küldetése, hogy keretet biztosítson a decentralizált fejlesztésekhez - tette hozzá. A képviselő a fő stratégiai célok között a gazdaságélénkítést, a foglalkoztatási szint növelését, valamint a vállalkozásbarát és népességmegtartó települések létrehozását nevezte meg.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!