Az MSZP aggodalmát fejezte ki a balatoni fejlesztésekkel kapcsolatban


Varga László (MSZP) kifogásolta, hogy a 37-es út Szerencset elkerülő szakasza annak ellenére nem épült meg, hogy arra minden forrás rendelkezésre állt.

A kenézlői híd megvalósítása érdekében sem történt semmi, a 26-os főút Sajószentpétert elkerülő szakaszára pedig már szerződtek is, a források is rendelkezésre álltak 2010-ben, mégsem készült el, holott napi 15 ezer jármű halad át a városon - sorolta kifogásait.

Az M30-asról azt mondta: egy nemzetközi egyezmény keretében kell megépíteni az európai észak-déli közlekedési folyosó ránk eső részét. Ezt mégis beépítették a Modern városok programba, a miniszterelnök pedig annak miskolci bejelentésekor legkésőbb 2019-re ígérte a fejlesztés befejezését, most ugyanakkor úgy látszik, hogy legkorábban 2022-re készülhet el.

Közölte: Miskolcon a légszennyezés ellen kellene hatékonyabban fellépni, a diósgyőri acélművek barnamezős területeinek fejlesztésére kellene koncentrálni vagy a várfürdőre.

Frakciótársa, Harangozó Gábor a vezérszónoki felszólalást úgy folytatta: olyan szinten épült már be a Balaton környezete, hogy az tovább már nem folytatható. Szerinte a siófoki aranypartot is tönkretennék egy kikötő építésével az oda már felhúzott társasüdülők kiszolgálására, amit elfogadhatatlannak ítélt.

A kempingek esetleges felparcellázásával kapcsolatban is aggodalmát fejezte ki, és kifogásolta, hogy bár az ígéretek szerint ennek a törvénynek kellene megakadályoznia a funkcióváltást, azt mégsem kezeli megnyugtatóan. Hozzátette: az engedélyezési eljárások már folyamatban vannak, holott a jogszabályt leghamarabb februárban fogadhatják el. Mi lesz addig? - kérdezte és az engedélyek kiadásának moratóriumát sürgette.


Jobbik: nem tűnnének el a szabálytalan építmények a Balaton környékéről


Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: nem egy elavult törvényről van szó, azt ötévenként felülvizsgálják. Rendkívül alapos munkát igényel nemcsak az érintett törvény felülvizsgálata, hanem a belőlük következő településrendezési tervek felülvizsgálata is, hogy ne a tőke szabad garázdálkodása határozza meg az építészeti környezetet és tájhasználatot - mondta.

A törvényjavaslat értelmező rendelkezése számos kérdést vet fel a jobbikos képviselő szerint. Felrótta, nem volt elég idő arra, hogy megfelelően áttanulmányozzák a benyújtott anyagot. Az infrastruktúra-hálózatot szintén alaposan át kellene tekinteni, hiszen nagyon sok út, kerékpáros út kerül be tervekbe - jelezte.

Külön kitért arra is: bürokráciacsökkentésről beszélni akkor, amikor újra feje tetejére állítják a területrendezés szabályozását, erős túlzás.

Kiemelte azt is, hogy a Balaton környékéről a szabálytalan építményeknek el kellene tűnniük, de ez ebben a javaslatban nem jelenik meg. Szóvá tette a toronyházak építését is, nevesítve a Kopaszi-gáton épülő létesítményt.

Felhívta a figyelmet a javaslat azon pontjára is, amely értelmezése szerint azt jelenti, hogy óriásplakátonként 10 millió forint lehet a jövőben a bírság.


LMP: nincs koncepció a jövőbeni Magyarországról


Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka szerint a kormánypártok nem rendelkeznek koncepcióval arra, hogy nézzen ki Magyarország 10, 20 vagy 50 év múlva. Nincs látható igény a kormányban, hogy biztos nemzeti jövőképet alakítsanak ki - jegyezte meg. Hiányolta, hogy koherensen kezelnék a Kárpát-medence egészét, illetve, hogy harmóniában kezelnék a vízgazdálkodást, a szántóföldhasználatot, a településszerkezetet.

Kitért arra, hogy az ökológiai hálózat magterületére bár nem lehetne építkezni, de most mégis kivételt tennének. A magasfeszültségű távvezetékek helyzete szintén nem tisztázott - jegyezte meg.

Vannak támogatható, pozitív elemek, de számos dolog hiányzik a közel 150 oldalas javaslatból - mutatott rá az ellenzéki politikus, aki arra is kíváncsi volt, a vízellátási rendszerek fejlesztése hogyan szolgálja majd hosszú távon a vidéki megélhetést.

A régiókat lefokozták, a megyék éppen alig vannak, a civilek véleményalkotási lehetőségét ellehetetlenítették - sorolta az ellenzéki politikus, hozzátéve: Budapest agglomerációjával összefüggésben nem 21. századi megoldások jelennek meg.

Közölte: az LMP nem támogatja a javaslatot.

Frakciótársa, Ikotity István Bajáról beszélt, azt sürgetve, hogy javítsák a város közúti kapcsolatait.


Latorcai János levezető elnök lezárta a vitát, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára zárszavában pedig azt mondta: a balatoni beépítés nem az elmúlt négy, hanem az elmúlt huszonhét év problémája. Közölte azt is: nyitottak az ötpárti egyeztetésre.