OGY - Krónika 13. rész (vita a vidék felemeléséről, napirend után)

Belföld, 2017.05.22

A vidék felemeléséről szóló utolsó felszólalások az egészségügyi és mezőgazdasági helyzetet is érintették, majd lezárták a napirendi pont tárgyalását. A hétfői ülésnap napirend utáni felszólalásokkal zárult.



Az LMP osztrák példát hozott a vidékfejlesztésre


Sallai R. Benedek a vidékfejlesztésre osztrák példát hozott, Burgenland fejlődését mutatta be. Elmondása szerint a 90-es években Burgenland a legelmaradottabb osztrák régió volt, de mára a legfejlettebb lett.

A régió uniós forrásokból kutatás-fejlesztésre, képzésre, turizmusra és a megújuló energiaszektorra fordított forrásokat - mondta.

Ezzel szemben Magyarországon elsősorban infrastruktúrát fejlesztettek, ahogy Portugáliában is, az ország pedig először érezte meg a gazdasági világválságot. Ezzel szemben Írországban végbement a ma már csak ír csodának aposztrofált folyamat a válság után, mert csak az oktatásra költöttek az uniós forrásokból.

A magyar helyzetről a képviselő azt mondta, egyetért Nagy István államtitkárral abban, hogy a paraszti létforma megszűnt, hozzátette ugyanakkor, hogy azt megszüntették.


MSZP: a nyugdíjasok nagyobb problémába ütköznek


Mesterházy Attila (MSZP) felszólalásában az idősek helyzetére tért ki, állítása szerint a nyugdíjasok rosszabb helyzetben vannak, mert ők "arra vannak ítélve", hogy a lakóhelyükön maradjanak és ott teremtsenek élhető körülményeket maguknak. Ők elszigeteltségben és magányban, sokszor pedig szegénységben is kénytelenek élni, az egészségügy, valamint a szociális ellátórendszer szolgáltatás színvonala pedig alacsony.

A később felszólaló Horváth Imre a kormány birtokpolitikáját bírálta, mondván, hogy a vidéki létforma nem fejlődik úgy, ahogy azt a kormány bemutatja, mert az egyéni gazdaságok visszaszorulnak a nagygazdaságokkal szemben.


Jobbik: 30 éve mindig keresztbe tettek a gazdáknak


Apáti István (Jobbik) szerint a kormányok az elmúlt 30 évben "idióta módon" keresztbe tettek a saját gazdáiknak ott, ahol tudtak.

A képviselő elmondta, mindig az ellenkezője történik a gazdákkal, mint aminek józan paraszti ész szerint történnie kellene. Hozzátette: Isten adta tehetsége van a magyar parasztoknak az állattenyésztéshez, növénytermesztéshez, egyet kérnek, hogy hagyják őket dolgozni.

Lukács László György az egészségügyi helyzetet hozta fel, szerinte jelenleg 700 ezer olyan ember van, akinek kielégítetlen az egészségügyhöz való hozzáférése az infrastruktúra és a dolgozók hiánya miatt. Közölte továbbá: 250 helyett már 350 betöltetlen háziorvosi praxis van, annak ellenére, hogy a kormány rendkívül sok pénzt áldozott a probléma megoldására.


MSZP: helyben kell hagyni a jövedelmeket


Gőgös Zoltán (MSZP) azt mondta, hogy a vidéket több trauma is érte. Az is hiba volt, amikor kollektivizáltak, de az is, amikor a rendszerváltozáskor végrehajtották a kényszer-átalakításokat - fogalmazott.

Jelenleg "beékelődött egy réteg", amelyik nem abban érdekelt, hogy a mezőgazdaság fejlődjön, hanem abban, hogy minél nagyobb hasznot tudjon kivenni belőle - mondta a képviselő.

Harangozó Gábor (MSZP) amellett érvelt, hogy az agrárvállalkozásokon keresztül kell piacképes munkahelyeket teremteni. A képviselő azt javasolta, hogy az uniós területalapú támogatások kedvezményezettjeinek legyen kötelező munkahelyeket létrehozniuk.

A keletkezett jövedelmeket pedig ott kell tartaniuk a településeken - szögezte le.

Ezután Hiller István levezető elnök a politikai vitát lezárta.


Kormány: érdemi párbeszéd zajlott


Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az elhangzottakra reagálva örömtelinek nevezte, hogy a vitanapon érdemi párbeszéd zajlott az ülésteremben. A kormány és az ellenzék között konszenzus van abban, hogy a vidékfejlesztés több, mint gondolkodás a mezőgazdaság helyzetéről - mondta, hozzátéve, a vidéknek képesnek kell lennie egzisztenciát teremtenie.


Napirend után:


Magyar Zoltán (Jobbik) felszólalásában négy település, Enese, Ikrény, Rábapatona és Koroncó problémáiról emlékezett meg.

Szávay István (Jobbik) pedig azt a kérdést tette fel, hogy mivel segíti a kormány a madárinfluenza által sújtott termelőket a járványügyi feltételeknek való megfelelésben.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy a tárca kidolgozta azt a jövedelempótló támogatást, amelyik a madárinfluenza miatt leginkább érintett gazdáknak jelent segítséget. A támogatásra a minisztérium 1,7 milliárd forintot különített el - tette hozzá.

A napirend utáni felszólalásokat követően Hiller István a parlament következő ülését jövő hét hétfőre hívta össze.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!