KDNP: a Soros-terv több pontját is megszavazták



Móring József Attila (KDNP) értékelése szerint Soros György és egyes brüsszeli vezetők meg akarják nyitni Európa kapuit a migránsok előtt. Hozzátette: Soros szövetségesei a múlt héten megszavazták az Európai Parlamentben (EP) a Soros-terv több pontját. A migránspárti javaslatok egyre magasabb szintű támogatást kapnak Brüsszelben, ez pedig rendkívül veszélyes Európára és a keresztény értékekre - mondta.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a magyar kormány évek óta azt mondja, hogy az illegális bevándorlás veszélyes, veszélyezteti az európai kultúrát, növeli a terrorveszélyt, a bűnözést. Közölte, a magyar balliberális képviselők ezt a veszélyt nem ismerték fel, a kormány nem számíthatott az ellenzék támogatására az illegális bevándorlás miatt hozott intézkedésekben. Véleménye szerint ha a balliberális oldal vezetné az országot, akkor Magyarország pillantok alatt bevándorlóországgá válna. Azt firtatta, ezek a pártok miért képviselnek egy nemzetközi milliárdost, miért az ő tervét hajtják végre.



MSZP: az egészségügy helyzete a magyar emberek legfontosabb problémája



Szakács László (MSZP) szerint az egészségügy helyzete a magyar emberek legfontosabb problémája. Szerinte a 74 évesnél idősebbek rákos betegek nem kapnak kezelést. Miért? Mert már nem érik meg a következő választást? - vetette fel.

Szerinte a rákos beteg nem személyre szabott terápiát kap a jövőben, hanem a legolcsóbbat. Szólt arról, hogy módosító indítványban kezdeményezték, 77 milliárd forinttal több jusson a rákos betegek gyógyszereire és 160 millió forinttal több a hospice szolgáltatásra, de ezek egyikét sem támogatta a kormányoldal.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára szerint amit a képviselő a rákgyógyszerekről mondott, az álhírekre épül. Álhírnek nevezte, hogy az idősebb rákos betegek nem kapnának pénzügyi okok miatt gyógyszert. Elmondta, 137 milliárdról 180 milliárd forintra nőtt a rákos betegek gyógyítására fordítható összeg, és nőtt a hospice ellátás támogatása is.

Az államtitkár felsorolta, mit köszönhet a szocialistáknak az egészségügy. Több kórház bezárása miatt emlékeztetett a vizit- és a kórházi napidíj bevezetésére, hatezer dolgozó elbocsátására, egyhavi bér elvételére. A szocialisták hatszázmilliárd forintot vontak ki az egészségügyből, az egészségbiztosítási alap összege 1500 milliárdról 1300 milliárd forintra csökkent, a mostani kormány viszont 2000 milliárd forintra emelte - tette hozzá.



LMP: Orbán Viktor "butaországot" akar



Szél Bernadett (LMP) a gyermekjogok világnapja alkalmából azon véleményének adott hangot, hogy Magyarországon ma a gyermekek nem kapják meg a lehető legjobb oktatást.

Hozzátette: "okosforradalom" zajlik a világban, a 21. század nyertesei olyan egyetemekről kerülnek ki, mint amilyen a CEU, amit a magyar kormány be akar záratni.

Szerinte Orbán Viktor "butaországot" akar csinálni Magyarországból, az a lényeg, minél kevesebb tudással rendelkezzenek az emberek, mert így könnyű lesz megvezetni őket és be lehet állítani gyártósorok mögé kevés pénzért. Az LMP-s politikus azt mondta, pártja megduplázná a pedagógusok bérét és a diákoknak normális iskolát teremtenének.

Rétvári Bence válaszában azt mondta, az elmúlt években 500 milliárd forinttal növelték az oktatási kiadásokat. Nincs még egy olyan ország, ahol ilyen mértékben emelkedett volna a pedagógusok bére - hangoztatta.

Szerinte ha az LMP lenne kormányon, akkor évi 360 ezer forintot vennének ki egy átlagos középiskolai tanár zsebéből. Ezt a párt által javasolt személyi jövedelemadóval magyarázta, szerinte ugyanis azzal 75 ezer forintot adózna ez a pedagógus a mostani 46 ezer helyett.



Jobbik: újra kell tárgyalni a multikkal kötött megállapodásokat



Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a kormány rendre dicshimnuszokat zeng a bérek felzárkóztatásáról, de Magyarországon még a régióbeli versenytársaktól is elmarad a fizetések növekedése. A Jobbik béruniós kezdeményezése erősebb, mint valaha - hangoztatta. Szólt arról is, hogy a többi közt a bérhelyzet miatt hatszázezren hagyták el az országot.

Javasolta, hogy a kormány tárgyalja újra a multinacionális cégekkel kötött stratégiai megállapodásokat, amelyekben ki kell kötni a bérfelzárkóztatást. Elmondta, a Jobbik nem tekint ellenségként a multikra, a párt szerint a közteherviselés alá kell vonni őket.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára szerint jelentős mértékben emelkedtek a bérek az elmúlt időszakban. 2010 és 2017 szeptembere között 34-35 százalékos volt a reálbér-emelkedés. 2010 óta több mint 700 ezerrel többen dolgoznak, döntő hányaduk a versenyszférában helyezkedett el - tette hozzá.

Az államtitkár egy 2016-os ENSZ-felmérésre hivatkozva azt mondta, Magyarország a térség egyik olyan országa, amely az egyik legkevesebb külföldön munkavállaló embert bocsátott ki.