Rétvári: a fizetőssé tétel és a privatizáció jellemzi az ellenzék egészségügyi terveit



Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint a fizetőssé tétel és a privatizáció jellemzi az ellenzéki pártok egészségüggyel kapcsolatos elképzeléseit.

Rétvári Bence vitaindítójában azt mondta, ma már 546 milliárd forinttal többet költenek egészségügyre, mint 2010-ben. Az elmúlt évek intézkedései közül kiemelte a béremeléseket, a rezidens-, a praxis- és a háziorvosi letelepedési programot.

Úgy fogalmazott: rengeteg javítanivaló van az egészségügyben, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések.

A parlamenti államtitkár szerint a minél jobb színvonalú ellátásra az egészségügyben bért emelő Fidesz-KDNP a garancia a "vizitdíjas" MSZP-vel, vagy az "orvosexportáló" Jobbikkal szemben.

Szerinte ha valós szándék vezette volna az ellenzéki pártokat az egészségügy helyzetének javítására, akkor nem a parlamenti ciklus utolsó napjaiban kezdeményeznek vitát, hanem a ciklus első napján törvényt nyújtottak volna be a háziorvosok helyzetének javítására.

"Magyarországon még a legrosszabb kórház és a legrosszabb háziorvosi rendelő is jobb állapotban van, mint a magyar ellenzéki pártok" - fogalmazott.

Szerinte a fizetős egészségügy az összes ellenzéki pártot össze tudja "trombitálni", mivel aláírtak egy ennek kidolgozásáról szóló nyilatkozatot.

Rétvári Bence bírálta azt "a liberális gondolatfolyamot", hogy az ellenzéki pártok szerint minél többet kell felnagyított valós és minden valóságalapot nélkülöző álhírekkel rontani egyes ágazatok megbecsültségét.

Az államtitkár felidézte, hogy 500 milliárd forintot fordítottak vidéki kórházak, rendelők felújítására, és 700 milliárdos programot hirdettek a fővárosi intézmények felújítására. Minden egészségügyi szakdolgozó bérét megduplázzák egy több éves program keretében - tette hozzá.

Rétvári Bence kitért a háziorvosi praxisok finanszírozásának növekedésére. Elmondta, a mostani kormányzati ciklusban 520 ezer forinttal nőtt egy praxis jövedelme és a háziorvos maga dönthet arról, mire költi ezt a pénzt.

Hozzátette: csökkent az orvoselvándorlás, nyolcmilliárd forintot költöttek rezidensprogramra; 167 praxisjog megvásárlásához és 142 háziorvos letelepedéséhez nyújtottak támogatást. Ezekkel a programokkal 500 ezer emberrel többnek lett háziorvosa - jegyezte meg.


Pogácsás: az önkormányzatok helyzete stabilizálódott



Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a rendszerváltás egyik legjobban sikerült intézményrendszereként hivatkozott az önkormányzatokra.

Bírálta, hogy 1996 körül privatizálták az önkormányzati közművagyont, az őket megillető részt pedig nem kapták meg a helyhatóságok. Azt az első Orbán-kormány adta nekik vissza - emlékeztetett.

Azt is kifejtette, 2004 után a rossz gazdaságpolitika egyre nehezebb helyzetbe hozta az önkormányzatokat, egyre több feladatot rótt rájuk változatlan normatíva mellett. Csak saját vagyonuk felélésével, hitellel tudtak egyensúlyt teremteni - mutatott rá.

Az államtitkár jelezte: 2010 után látszott, hogy ez nem folytatható, ezért a kormány átvállalt 1369 milliárd forintnyi adósságot és átalakította a feladatellátást. Ezzel az önkormányzatok helyzete stabilizálódott - értékelt, felidézve: az oktatás ás a kórházi ellátás állami feladatkörbe került.

Pogácsás Tibor azt is kiemelte, hogy a terület három éve pozitívan zárja a gazdasági éveket, a működés és a költségvetési stabilitás biztosított. Bevezettek egy kiegészítő mechanizmust is a hátrányos helyzetű településeknek, azonban évről évre kevesebben és alacsonyabb összegekre pályáznak az érintettek - ismertette.

Az államtitkár pozitívan értékelte az úgynevezett ASP informatikai rendszert is, kiemelve, hogy tényleges napi adatok alapján tájékozódhatnak az önkormányzatok gazdálkodását.



Dömötör: a baloldal szándékosan kikerüli a tényeket



Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kampánynak tulajdonította a vitanapot és úgy fogalmazott: az az érzése, hogy a baloldali képviselők a ciklus végén "minden átkot összegereblyéztek, amit a kormány fejére szórhatnak".

A megélhetés és a bérek kérdéskörében kifejtette, hogy 59 hónapja folyamatosan emelkednek a keresetek, de még nem érték el a kívánatos szintet. A minimálbér emelése egy átfogó megállapodás része - mutatott rá, az önkormányzati felektől is hasonlót várva.

Az államtitkár felidézte az állami szektorban végbement béremeléseket és kitért arra, hogy a piaci szféra előtt munkáltatói adók csökkentésével nyitották meg ennek lehetőségét.

A szegénységgel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az Eurostat adatai szerint 730 ezerrel csökkent a kitettek aránya, míg az utolsó baloldali kormányzati évben félmillióan jelentkeztek segélyért, mert jobban megérte abból élni.

Soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most - közölte, szembeállítva a jelenlegi 4 százalékos munkanélküliséget az MSZP idején jellemző 12 százalékkal.

Dömötör Csaba különbséget tett a mostani és az előző kormány politikája között az energiaárak, a devizahitelezés, illetve a gyermekeknek, a családoknak és az időseknek járó támogatások szempontjából is.

Azt is mondta, amikor az MSZP szándékosan kikerüli a tényeket, sok millió ember erőfeszítéseit veszi semmibe.