OGY - Krónika 2. rész (jegybanki beszámoló)

Belföld, 2017.10.18

A kormányoldal a korábbi jegybanki vezetést bírálta, míg ellenzéki felszólalók a jelenlegi döntéseit vitatták a Magyar Nemzeti Bank 2016-os tevékenységéről szóló beszámolójának parlamenti vitájában, szerdán.



KDNP: a piac értékeli a jegybank teljesítményét


Hollik István (KDNP) szerint mást mutat a valóság, a piac máshogy látja a jegybank működését, mint ahogy az ellenzék.

Összehasonlította a jelenlegi működést a korábbi, Simor András által vezetett nemzeti bank eredményeivel.

"A szocialisták jegybankjának" teljesítményéről azt mondta: Simor Andrásnak egyszer sem sikerült az inflációt 3 százalék alá szorítania, ez csak azóta folyamatos, hogy már nem ő vezeti az intézményt.

A jegybank vesztesége három év alatt mintegy 250 milliárd forint volt akkor - mutatott rá, feltéve a kérdést Szakács László szocialista képviselőnek, aki a nyereség elköltésének módját vitatta: mire lehetett volna költeni ezt a veszteséget?

Az alapkamat kérdéséről Hollik István elmondta: 6-7 százalék körül mozgott, mert a Simor-féle jegybank szerint az ország pénzügyi stabilitása csak úgy volt fenntartható, ha magasan tartják azt. A Matolcsy György által vezetett nemzeti bank azonban az értéket háromnegyed év alatt 3 százalékra csökkentette, mégsem szállt el az infláció. Szerinte amit a Simor-féle jegybank csinált, az a kormány gazdaságpolitikájának tudatos gátolása volt, megakadályozták, hogy pénz folyjon a gazdaságba.

Az új jegybank eredményei között említette az alacsony inflációt, de, mint mondta, a pénzügyi stabilitást szintén segítette az MNB, ahogy a kormányzati gazdaságpolitikát is. Hitelezési fordulatot valósítottak meg, és azt is elérték, hogy a jegybanknál a pénzintézetek kevesebb pénzt parkoltassanak, így bővült a kereslet az állampapírok iránt is.

Szólt arról a megtakarításról, amelyeket az állampapírok kamatának csökkenése eredményezett. Rámutatott arra is: 25 százalékra csökkent az államadósság devizaaránya.

A jelenlegi jegybanki vezetés támogatja a kormányzati gazdaságpolitikát a növekedési hitelprogrammal, amelynek eredménye, hogy a hitelezés a lakosság körében is bővült. Kijelentette: a pénzügyi felügyelet is jól végzi a dolgát, de több mint 300 fogyasztóvédelmi vizsgálatot is indított az MNB.



Jobbik: a jegybanki többletből a devizahiteleseket kellene segíteni


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) Matolcsy Györgyöt egy beképzelt hisztis kisgyerekhez hasonlította, aki "politikai ömlengéseit élte ki".

Szerinte a jegybank következmények nélkül garázdálkodhat. Megjegyezte: "a veszteséges jegybanki időszakban azért nem verték át a palánkon a devizahiteleseket", a mostani többlet pedig a devizahitelek forintosításából származó indokolatlan nyereség.

A szakmai, a politikai, a tulajdonosi ellenőrzést egyaránt fontosnak tartotta, és leszögezte: a devizahitel-károsultak totális kifosztásával egyáltalán nem lehet azonosulni a jegybank tevékenységei közül.

A jobbikos politikus indokoltnak tartotta az MNB felügyelő bizottsági jelentésének tárgyalását is, de felvetette: a gazdasági bizottság egy albizottságban vizsgálhatná a monetáris döntéseket.

Hiányolta a jelentésből a jegybank véleményét az euró bevezetéséről, mert arról szerinte vitatkozni kellene. Szerinte a nemzeti bank az állam aranykészletét nullára apasztotta, amire szakmai magyarázatot várt.

Az MNB működési költségeinek 60 százalékát személyi jellegű ráfordítások teszik ki - ismertette Z. Kárpát Dániel, majd rákérdezett arra: hány ügyvezető igazgató rendelkezik legalább havi 5 millió forintos fizetéssel?

Ugyancsak bírálta, hogy a jegybank az osztalékról is közgyűlés nélkül, az igazgatósága által dönt, amit "hungarikumnak" nevezett, mondván, máshol a többlet egészét befizetik a költségvetésbe. Bírálta az alapítványok létrehozását és azt, hogy a többletet például nem a devizahitel-károsultak megsegítésére fordították.

Arra is rákérdezett, miért adta el az MNB az Eiffel-palace-t, amit három éve vásárolt.



LMP: az MNB tovább folytatja az urizálást


Hadházy Ákos (LMP) úgy vélekedett: Matolcsy György abban bízik, hogy a magyar iskolákban nincs pénzügyi oktatás, így sokan nem tudják elképzelni, hogy a forint gyengülésén mennyit lehet keresni. Horribilisnek nevezte azt az összeget, amelyet ezzel nyert az intézmény.

A Magyar Nemzeti Bank tovább folytatja az urizálást és a gátlástalan közpénzszórást - jelentette ki. Kifogásolta, hogy az intézmény irodanyitást tervez New Yorkban, de ennél is ijesztőbbnek ítélte az elnök indokát erről, amely szerint ez azért kell, hogy hamarabb tudomást szerezzenek az amerikai jegybanki kamatváltozásról mint az újságok, hogy abból nyeresége legyen az MNB-nek. Kijelentette: ez bennfentes kereskedelem, amelyet a törvények tiltanak.

Hűtlen kezelésnek minősítette az MNB alkalmazottainak jamaikai utazásait.

A jegybank által realizált nyereséget a képviselő szintén a nehéz helyzetbe került devizahitelesek megsegítésére fordítaná, majd rámutatott: 889 milliárd forint nyereséggel dicsekszik az MNB.

Továbbra is a forint gyengén tartása a céljuk - kifogásolta Hadházy Ákos, rámutatva: ennek terheit a devizahitelesek fizetik. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a nyereséget az államkincstárba fizesse be az intézmény.

Választ várt arra, milyen nem várt eseményekre gondolt a jegybank, amikor tartalékot képzett. Felvetette: propagandára kívánják fordítani azt?
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!