A Jobbik az állambiztonsági múlt feltárását szorgalmazza



Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője napirend előtti felszólalásában bejelentette: pártja lengyel példa alapján benyújtotta az Országgyűlésnek az állambiztonsági múlt feltárásával kapcsolatos javaslatát. Úgy vélte: a Fidesz-KDNP kormány csak szavakban antikommunista, a gyakorlat azonban más, hiszen a nem Nemzeti Emlékezet Bizottsága egy "gittegylet" ami az állambiztonsági múlt feltáratlanságát garantálja. Hangsúlyozta: a Fidesz a jobbikos javaslat támogatásával bizonyíthatja, hogy tettekben is antikommumista, ha nem támogatja, akkor viszont azt erősíti meg, hogy az "állambiztonsági múlt fedőneve: Fidesz".

Pogácsás Tibor belügyi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1990 előtti években a pártállam igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy mentesítse magát a későbbi felelősségre vonás alól, így olyan volumenben tették tönkre adatokat, ami megnehezíti, hogy valóban feltárható és minden elemében bizonyítható legyen a történelemnek ezen időszaka.

Elmondta: a Nemzeti Emlékezet Bizottsága munkacsoportja feldolgozta a mágnesszalagokon rögzített adatokat, amelyek kutathatóvá válnak, azonban a teljes feltárás nem történhet meg, mert a szalagok megsérültek. Hozzátette: a kormány döntött arról, hogy a mágnesszalagokat a levéltár átvegye június 30-ig.


Kérdések:


MSZP: mikor rendezi a kormány a felsőfokú végzettségű, nem pedagógusok bérét?


Szakács László (MSZP) arról beszélt, hogy nem változott a köztisztviselői, kormánytisztviselői alap az elmúlt kilenc évben. A kormány bérpolitikája nem becsüli azokat, akik felsőfokú végzettséggel, de nem feltétlenül oktatóként dolgoznak egy-egy oktatási intézményben. Jelezte, határozati javaslatot terjesztettek be a bérfeszültségek oldására, s azt kérdezte, támogatják-e azt, illetve mikor rendezi a kormány a felsőfokú végzettségű, nem pedagógus dolgozók bérét?

Rétvári Bence, Emmi-államtitkár közölte: a valódi bérfeszültséget az okozta 2010-ben, hogy a szocialisták elvettek egyhavi bért, illetve magas adókkal sarcolták meg az itt dolgozókat. Hozzátette: adócsökkentések révén elérték, hogy átlagos jövedelemmel, ha valaki gyermeket is vállal, sem adót, sem járulékot nem kell fizetnie. Jelezte: a nevelő-oktató munkát segítőknél januártól 7+3 százalékos emelést vezettek be.


A Jobbik a nyelvi értékvesztésről



Dúró Dóra (Jobbik) arról beszélt, a gyorsan változó technikai eszközök a nyelvtől is gyorsabb változást követelnek, ez különösen igaz a fiatalok kommunikációjának radikális változását nézve. Ennek kezelésére sem a kormány, sem a Magyar Nyelvstratégiai Intézet nem tud azonban eredményt felmutatni - jegyezte meg, és azt kérdezte: miért nem készítettek felmérést a jelenségről? Milyen konkrét lépéseket tesz a kormány a nyelvi értékvesztés mérséklésére?

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: egyetértenek azzal, hogy a nyelv egyszerűsödése olyan folyamat, ami jelentős veszélyeket hordoz. Úgy látta, az intézet létrehozása 2014-ben támogatta a folyamatok kellő időben történő beazonosítását. Hozzátette: Miniszterelnökségen elindult a munka, hogy a bürokrácia nyelvezete értelmezhetővé és felfoghatóvá váljon a hétköznapi emberek számára.



Az LMP az útfelújításokról


Sallai R. Benedek azt firtatta milyen felújításokra számíthat a vidéki úthálózat? Közlése szerint az idei költségvetésben 150 milliárdnyi útfelújítási keret szerepel, de ebből csak 1254 kilométernyi közút újulhat meg, miközben a közúthálózat hossza 31 ezer kilométer felett van. Jelenleg úgy tűnik a stratégia annyiból áll, hogy a helyi országgyűlési képviselők milyen lobbi-erővel bírnak - jegyezte meg az LMP-s politikus.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: 80-100 éves úthálózat-fejlesztési problémáról van szó, a feladat nagy. Kitért arra, hogy jelentős összegeket fordítanak az érintett utak fejlesztésére, tavaly 69 milliárdot költöttek erre, s 560 kilométer újult meg. Idén 100 milliárdot fordítanak e célra, és mellékutak felújítására pedig 44 milliárd jut - közölte az államtitkár, aki jelezte: tavaly 400 milliárd értékben öt évre kötöttek üzemeltetési szerződést.


MSZP: csökkenő utasjogok a személyszállításban?


Józsa István a személyszállításról kérdezett. Szerinte e területen úgy tűnik, nemcsak nem közelednek az európai színvonalhoz, hanem inkább nő a távolság. Márciusban jelent meg a kormányrendelet, amely felfüggeszti egy EU-rendeletben foglalt és garantált utasjogok körét, ami a járatkimaradásokat, késéseket érintette - mutatott rá, hozzátéve: így a közlekedési társaságok nem kötelezhetőek, hogy 120 perces késés, járatkimaradás esetén kompenzálják az utasokat, vagy visszatérítsék a jegy árát. Ez nem marad így ugye? - kérdezte a szocialista politikus.

Fónagy János úgy válaszolt: jelentős fejlesztések valósultak meg a vasúti és buszközlekedésben, a hálózatsűrűség és az ellátás európai színvonalú. Az említett EU-rendelet alól hazánk több uniós állammal együtt korábban felmentést kért, a mentesség négy évre volt adható, így idén lejárt. A kormány megvizsgálta, melyek azok a mentességek, amelyeket a társaságok teljesíteni tudnak, s a márciusban megjelent rendelet alapján az utasok jogai nemcsak megmaradtak, hanem újabbak bővültek - közölte az államtitkár, hozzátéve: évenként felülvizsgálják a szabályozást.