Napirend előtt



LMP: bizarr terv a nyugdíjas szövetkezeteké



Hadházy Ákos (LMP) bizarrnak nevezte a nyugdíjas szövetkezetek tervét. Szerinte a Farkas Flóriánhoz köthető Híd a munkába program és sok szociális szövetkezetek sem lett sikeres. Elmondta, attól tartanak, hogy a nyugdíjas szövetkezetek sem szólnak másról, mint a nyugdíjasok kizsákmányolásáról, illetve a járulékkedvezmények, uniós támogatások begyűjtéséről.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára szerint Magyarországon oly mértékben nőtt a foglalkoztatás, hogy bizonyos területeken munkaerőhiány van, ezért meg kell adni annak lehetőségét, hogy az öregségi nyugdíjasok is részt vegyenek a munkaerőpiacon. Elmondta, ennek most is megvan a lehetősége, de jelenleg szerződési kötelmeket kell vállalnia egy nyugdíjasnak, míg a nyugdíjas szövetkezetek létrejöttével a szövetkezet fog gondoskodni arról, egy adott munkát kivel végeztet el.



Kérdések


MSZP: miért kell "kicsinálni" a CEU-t?


Harangozó Gábor (MSZP) azt kérdezte meg, mi a valós akarat, miért kell "kicsinálni" a CEU-t? A múlt héten szerinte az egyetem vezetői csak bürokratákkal találkozhattak a róluk szóló tárgyaláson, miközben a kormány együttműködést ígért akkor, amikor az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvény CEU-t hátrányosan érintő módosítását. Mit csinál Altusz Kristóf külügyminisztériumi helyettes államtitkár, akit kijelöltek tárgyalónak? - tette fel a kérdést.

Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy felelt: Altusz Kristóf azonnal felvette a kapcsolatot az érintettekkel, a munka olajozottan halad - jelentette ki, hozzátéve: az Egyesült Államoktól viszont három hete várják a hivatalos választ.

A CEU-t leszámítva minden egyetemvezető technikainak tekinti a kérdést, nem politikainak - fogalmazott. Úgy fogalmazott: a miniszterelnöki megbízottnak arra nincs felhatalmazása, hogy a találkozót - ahogy az ellenzéki politikus is fogalmazott - "kierőszakolja" - mondta.


Jobbik: miért enged el hatalmas összegeket a NAV?


Staudt Gábor (Jobbik) bírálta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mintegy 637 milliárd forintról mondott le tavaly azzal, hogy már behajthatatlan követelés. A tartozások elengedésének összege évről évre növekszik - mondta, hozzátéve: az adóhivatal tavaly feleannyi felszámolást kezdeményezett, mint a megelőző évben. Mi indokolta a rekord összegű tartozás-elengedést? - kérdezte.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: a jogszabályok 2014-ben módosultak úgy, hogy az eredménytelen behajtás után mondhat le az összegekről a NAV, miután azok kezelése igen nagy költséget jelent. Ezt korábban az Állami Számvevőszék is megállapította - tette hozzá. Kijelentette: Staudt Gábornak inkább Volner Jánosnál kellene vizsgálódnia, azoknál a cégeknél, amelyeket frakciótársa cégtemetőkben értékesített.


LMP: késésben vannak a paksi bővítés engedélyei


Szél Bernadett (LMP) arra mutatott rá, hogy a paksi bővítés a tervekhez képest késésben van, és például a környezetvédelmi engedély per alatt áll, mert nem elégséges, a telephely-engedélyezésből a hidrogeológiai vizsgálatot hagyták ki - sorolta. Szerinte a kormányzat ennek ellenére tendereztet, mintha minden a legnagyobb rendben haladna, sürgeti a beruházást.

Ki viseli a beruházás elhúzódásából fakadó pénzügyi terheket? - kérdezte.

Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter cáfolta az elhangzottakat, mondván: bármikor leül tárgyalni a képviselővel, a téma ugyanis hosszabb kifejtést igényel.

Két jogerős engedéllyel rendelkeznek - mondta -, azok megtámadása nem jogvesztő hatályú - mutatott rá -, kiadásuk pedig a jogszabályok szerint történt, közmeghallgatásokat követően.


Fidesz: az NFM hogyan segítette a lakossági energiakorszerűsítést


Bánki Erik (Fidesz) arra mutatott rá, hogy az üvegházhatású gázok területén az egy főre eső kibocsátással az élvonalban vagyunk az unióban. A kvótaeladásból származó bevételek 25 százalékát a fejlesztési tárca használhatja fel. Milyen hazai támogatásokkal csökkentette a kormány a lakosság energia-megtakarítási beruházásait, hogyan használta fel a tárca a kvótabevételek rá eső részét? - kérdezte

Seszták Miklós fejlesztési miniszter emlékeztetett az otthon melege programra, ami 23 milliárd forintból mintegy 120 ezer családnak segített.

Idén a családi házak és társasházi lakások fűtéskorszerűsítését célzó programját márciusban írták ki, azóta kazáncseréhez igényelhetnek támogatást az emberek maximálisan 700 ezer forintig, a költségek 40 százalékáig. Augusztusban nyújthatók be a mosógép-csere pályázatai, és még idén kiírják a konvektorcsere-programot - ismertette.