OGY - Krónika 2. rész (napirend előtt: rezsicsökkentés; interpellációk)

Belföld, 2017.04.18

A villamos energiával kapcsolatos uniós irányelvtervezetről is szó volt kedden napirend előtt az Országgyűlésben. Az interpellációk között pedig szóba kerültek a bérkülönbségek, az állambiztonsági múlt és a személyi jövedelemadó mértéke.



Napirend előtt


Fidesz: Brüsszel miatt emelkedhet az áram ára



Kósa Lajos (Fidesz) arról beszélt, az Európai Bizottság egy olyan rendelettervezetet készít elő a villamos energiával kapcsolatban, amely alapján az ármeghatározás nemzeti helyett uniós szinten történik majd. Úgy értékelt, nem egyszerűen csak sokkal többet kell majd fizetni az áramért, de a terv veszélyezteti az ország versenyképességét és a GDP növekedését is.

Az ellenzéki pártokhoz szólva azt mondta, lehet támogatni mindenféle megmozdulást, lehet tüntetni a migránsok beengedéséért Röszkénél, az áram árának emelkedése azonban "minden egyes díjfizető bukszáját drámaian fogja érinteni". A rendelettervezet ellen minden erővel fel kell lépni - hangoztatta.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára kijelentette: a kormány mindent elkövet azért, hogy Magyarországon ne emelkedjen jelentősen az energia ára és ne szűnjön meg a villamos energia árának hatósági megállapítása. Közölte, a brüsszeli tervek súlyosan sértik a szubszidiaritás és az arányosság elvét.

Az államtitkár azt is problémának tartotta, hogy az uniformalizált, európai szintű szabályozás nem veszi figyelembe a tagállamok eltéréseit, így azt, hogy kelet-európai tagállamok lakosainak jövedelme 70 százaléka az uniós átlagnak.


Napirend


A napirend elfogadása előtt a parlament - 140 igen és 18 nem szavazattal - hozzájárult a házszabálytól eltéréshez annak érdekében, hogy az Országgyűlés szerdán megtárgyalhassa az európai ügyek bizottságának előterjesztését a villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet ügyében az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról.


Interpellációk


MSZP: a legsanyarúbb helyzetben lévőket hagyja bajban a kormány


Gúr Nándor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyok az országon belüli területi különbségek a foglalkoztatásban és a fizetésekben. Míg Budapesten a nettó átlagkereset 226 ezer forint, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében "félelmetesen kevés", 118 ezer - mondta a statisztikai hivatal adataira hivatkozva, úgy értékelve, hogy éppen a legsanyarúbb helyzetben lévőket hagyja a slamasztikában a kormány. Azt is megjegyezte, előfordul, hogy ugyanaz a cég a hátrányos helyzetű térségekben ugyanazért a munkáért kevesebbet fizet, mint máshol.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára azt válaszolta: a képviselő félreértelmezi a statisztikai adatokat. A bérek területén a kormánynak a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározására van felhatalmazása - mondta, hozzátéve: a kabinetnek a versenyszférában fizetett bérekre nincs hatása. A közszférában pedig országosan érvényes bérrendszer működik - jegyezte meg.

Gúr Nándor nem fogadta el az államtitkári választ, de a parlament jóváhagyta 110 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett.


Jobbik: egyedül mi akarunk leszámolni a "vörös múlttal"


Szávay István (Jobbik) kifejtette: a Jobbik újból javasolta a pártállami múlt tisztázását, de a Fidesz a bizottsági szakban "leszavazta" - az MSZP pedig tartózkodott - az ügynöklisták nyilvánosságra hozásáról szóló előterjesztést. Szerinte ez azt mutatja, hogy egyedül a Jobbik akar leszámolni a "vörös múlttal". A párt kormányra kerülése esetén - lengyel mintára - létrehozna egy nemzeti emlékezet intézetet, és teljes nyilvánosságot teremtene az állambiztonsági múltban - közölte. Ki merik jelenteni, hogy a kormányban nincs olyan, akinek állambiztonsági múltja lenne? - kérdezte.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára visszautasította a kormányzattal kapcsolatos gyanúsítgatásokat, amelyeket megalapozatlannak nevezett. Emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottságának javaslata alapján az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagokon őrzött adatai az Alkotmányvédelmi Hivataltól az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához kerülnek. A levéltár pedig nyitott, bárki által hozzáférhető - jelezte.

A választ Szávay István nem fogadta el, az Országgyűlés viszont - 109 igen szavazattal, 27 nem ellenében - igen.


LMP: differenciált szja-csökkentésre lenne szükség


Schmuck Erzsébet (LMP) azt a kormányzati bejelentést idézte fel, amely szerint jövőre nem csökken a személyi jövedelemadó (szja) mértéke. Az LMP szerint differenciált szja-csökkentésre, progresszív jövedelemadóra lenne szükség, adómentessé kellene tenni a minimálbért. Az adópolitikában is a dolgozó emberek érdekét kellene szolgálni - mondta.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: nem elég, hogy az LMP nem szavazta meg az szja-csökkentést, még emelné is az szja mértékét, a családok terheit. A kormány azonban nem tett le az szja-csökkentésről, amit a gazdaság teljesítménye határoz meg - közölte.

Schmuck Erzsébet nem fogadta el az államtitkári reakciót, de az Országgyűlés igen: 113-an támogatták, 29-en ellenezték, egy képviselő tartózkodott.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!