OGY - Krónika 2. rész (nemzeti felsőoktatási törvény)

Belföld, 2017.10.17

A nemzeti felsőoktatási törvény módosításával folytatta munkáját kedden délelőtt az Országgyűlés. A változtatás, amelyet az ellenzéki pártok élesen kritizáltak, 2019. január 1-jéig meghosszabbítaná azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.



Trócsányi: a tárgyalások sikerességéhez hozzájárulhat a határidő meghosszabbítása


Trócsányi László, igazságügyi miniszter expozéjában kiemelte: a nemzeti felsőoktatási törvény tavaszi módosítása rég nem látott hullámokat, indulatokat váltott ki, alapvetően politikai össztűz alá került. Szavai szerint nincs még egy olyan törvény, amit ekkora érdeklődés övezett volna, még az alaptörvény elfogadása sem váltott ki ilyen heves politikai reakciókat.

Rámutatott: a tavaszi törvénymódosítás mindenkire egyformán vonatkozik, és célja az átláthatóság biztosítása volt valamennyi itt működő felsőoktatási intézmény vonatkozásában, ezért nem is tudja a lex CEU kifejezést jogilag értelmezni. Szerinte a szabályozás olyan, amely megfelel a diszkrimináció-mentesség követelményének, s a változtatás úgy biztosította az átláthatóságot, hogy egyúttal eleget tett a legfontosabb jogállami követelményeknek is. Hangsúlyozta: a nemzeti oktatási és képzési rendszerek kialakítása és működtetése az unióban tagállami hatáskör, majd kitért a Velencei Bizottság véleményére, és rögzítette, hogy Magyarországnak jogában áll megalkotni, s időről-időre felülvizsgálni azon jogszabályokat, amelyek a területén működő külföldi felsőoktatási intézményekre vonatkoznak.

Kiemelte: a vitának jogi és diplomáciai síkon kell folynia, a kormány mindig is nyitott volt a megoldás keresésére, de a törvényeket mindenkinek egyformán be kell tartania. Közölte: a Velencei Bizottság az általa vizsgált rendelkezéseket összhangban találta az európai elvárásokkal, azok alkalmazását azonban szerinte a már működő egyetemek esetében mellőzni kellene. A magyar kormány határozott álláspontja ugyanakkor, hogy a múltbeli és jövőbeni intézmények között nem lehet különbséget tenni, csak megfelelő határidőt kell biztosítani a feltételek teljesítésére. Az átlátható működéssel szemben még a CEU-nak sem lehet kifogása - rögzítette a miniszter.

A megállapodásokhoz vezető tárgyalások az érintettekkel szinte azonnal megkezdődtek, nagy részt sikerrel is zárultak - jelezte, hozzátéve:
a továbbiak sikerességéhez hozzájárulhat a határidő meghosszabbítása. Azt mondta, bízik az értelmes párbeszédben, abban, hogy értelmes megoldást találnak majd.


MSZP: a lex CEU politikai törvény, vonják vissza


Hiller István, az MSZP vezérszónoka úgy értékelt: a lex CEU egy "politikai, bosszútörvény", s azért kap politikai kritikákat, mert a szakmához semmi köze. A nemzeti felsőoktatási törvény módosításának álcázza a kormány a politikai akaratát, miközben pontosan tudja, hogy a színvonalat, az egyetem szakmai működését tekintve nincs kifogás. A CEU-val az a bajuk, hogy Soros György alapította - mutatott rá Hiller István.

Úgy látta: tisztább és bátrabb lenne, ha elmondanák, hogy egy politikai kampány részeként az ország egyik legmagasabb színvonalon működő felsőoktatási intézményét támadják.

Kitért arra is, elvárható lenne a mindenkori magyar kormánytól, hogy az oktatási államtitkárság képviseltese magát a vitában. Ebből az a következtetés vonható le, hogy az oktatáshoz, felsőoktatáshoz nincs köze.

A törvény rossz az egyetemnek, a magyar felsőoktatásnak és az egész országnak - értékelt, hozzátéve: a határidőre vonatkozó elképzelés már eleve elfogadhatatlan és szakmaiatlan volt, ugyanis több hónap a nyári időszak miatt passzívnak minősül. A mostani módosítás is inkább politikai, a bizonytalanságot növeli, a tavaszi jelentkezés során a hallgatók ugyanis egy olyan intézménybe adnák be kérelmüket, amelynek a sorsa bizonytalan, a kormány kezében. Miért gondolják, hogy kegy meghosszabbítani egy instabil, bizonytalan helyzetet? - tette fel a kérdést Hiller István. Szerinte, ha eljátszanak a gondolattal, hogy a világban nincs migráció, akkor ez a törvény nem is lenne.

Bárminemű módosítás, amit el lehet képzelni, az az, hogy visszavonják - mondta, jelezve: a mostani változtatást az MSZP frakció nem fogja támogatni.


Jobbik: a kormánypártoknak kellemetlen előterjesztés


Szávay István, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy roppant kellemetlen a javaslat a kormánypártoknak. A vitának ezért kívánnak minél kisebb súlyt adni - mondta, hozzátéve: az elmúlt hét évben nem volt példa arra, hogy a kormánypártok ne állítottak volna vezérszónokot.

Szóvá tette azt is, hogy az igazságügyi miniszter az expozé után eltávozott a teremből.

A jobbikos politikus értékelése szerint a javaslat arról szól, hogy kénytelen-kelletlen engedményt tesznek a Soros-egyetemnek, s ezzel a javaslattal a tulajdonképpen a kormány állt Soros György pártjára.

Megjegyezte: eközben a szabadságharc továbbra is zajlik Soros György ellen, és pontosan ugyanaz történik, mint fél éve. Ez egy néphülyítés, propaganda, a híveik feltüzelése. Nem szól másról, mint ellenségkép felmutatásáról, a szavazótábor összetartásáról. Nem győzni akarnak Soros György ellen, hanem harcolni, hogy ezzel is el lehessen terelni a figyelmet, hogy érdemi kormányzás nincs hónapok óta.

Ha le akarják győzni Soros Györgyöt, miért nem jelentik fel? - kérdezte, hozzátéve: ők megtették, s a Soros-szellemiséggel szemben mindig is felléptek.

Szerinte maga Fidesz és Orbán Viktor volt a Soros-terv, hogy tehetséges jogász fiatalokból csináljanak rendszerváltó politikai alakulatot.

A törvényjavaslat tavasszal és most sem arról szól, amiről a kormányzati kommunikáció. Ezért nem nyomtak gombot és most sem fognak - közölte Szávay István.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!