MSZP: egyre többet késik a posta
Heringes Anita (MSZP) szerint késések, fennakadások, munkaerőhiány jellemzi a Magyar Posta működését. Hozzátette: már a sárga csekkek is késnek, így az emberek a következő levélben már pótdíjat kapnak.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, az uniós irányelvnek megfelelően a levelek 97 százalékát 5 napon belül kell kézbesíteni a postának, ez a sárga csekket tartalmazó levelekre is vonatkozik. Ezt a követelményt a posta minden évben teljesítette - mondta.
Tavaly az összes panasz 0,018 százaléka érkezett a számlalevelek miatt - mondta az államtitkár.
A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés 98 igen, 26 nem szavazattal és két tartózkodással elfogadta.
A Jobbik a kormányzati médiaköltésekről
Pintér Tamás (Jobbik) azt tette szóvá, hogy az Eximbank által biztosított hitelből, 8 milliárd forintos közpénzből indították be Andy Vajna tévéjét, a TV2-t, amelynek híradója 83 százalékban támogatja a kormány álláspontját. Ennél csak az M1 propagandahíradója lett sikeresebb: a csatornán futó anyagok 91 százalékban járulnak hozzá a fideszes agymosáshoz. Milyen kormány az, amely évente 20 ezer forintot vesz ki az emberek zsebéből, hogy finanszírozza ezt? - kérdezte.
Elmondta, adóforintok vannak Mészáros Lőrinc megyei lapjaiban is, a Népszabadságot tönkretették, a Népszavát kormányhirdetésekkel tömik és megvették a Figyelőt is. Hozzátette: a pofátlanság netovábbja, hogy "a kormánypropagandával, karaktergyilkosságokkal, mocsokkal és hazugságokkal teli kormánypárti médiát", a Lokált a dunaújvárosiak pénzéből, közpénzből fizettetik ki.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára rögzítette: "a kormány számára a sajtó- és a véleményszabadság alapvető érték". A magyar sajtó kellően sokszínű, mindenki megtalálhatja a saját ízlésének és világnézetének megfelelő médiumokat. Nincs olyan információ, amely ne találna magának utat - tette hozzá.
Az államtitkár közölte, tudomásul veszik, hogy egyre intenzívebb a verseny a kiadók és a médiatulajdonosok között, de ebbe a kormány nem szeretne beleszólni.
Elmondta, dunaújvárosi médiaügyekben nem illetékes. Majd úgy folytatta, meglepte a jobbikos képviselő moralizáló felszólalása, mert mégis a Jobbik az a párt, amelynek emberei a Kurucinfót adták az országnak.
Ha valóban aggódik a magyar média szabadságáért és minőségéért, a Jobbik új gazdáját, egy médiatulajdonos oligarchát kérje számon - közölte.
A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament 106 igen, 27 nem szavazattal elfogadta.
KDNP az új bölcsődei férőhelyekről
Hollik István az új bölcsődei rendszer finanszírozásáról kérdezett. Mint kiemelte: januártól a szülők már nem csak hagyományos bölcsődébe, hanem mini, munkahelyi, vagy családi bölcsődébe is írathatják gyermeküket. Ugyanakkor a megváltozott szerkezet csak akkor működik hatékonyan, ha a kormány megfelelő forrást biztosít - jegyezte meg a KDNP-s politikus. Kitért arra, hogy 2018-tól azoknak az önkormányzatoknak is kötelező bölcsődei szolgáltatást nyújtani, ahol legalább 40 három év alatti gyerek van, vagy öt olyan, akinek szülője igényli az ellátást.
Elmondta, míg 2000-ben 532, addig 2015-ben már 749 bölcsőde működött országszerte, s az akkori mintegy 25 ezer férőhelyhez képest, 40 ezer gyereket tudtak elhelyezni, s 2016-ban a családi napközis férőhelyekkel együtt a szám közel 50 ezer volt. Megjegyezte azt is, hogy tavaly 1,48 százalékos volt termékenységi ráta, ami 20 százalékos bővülés 2011-hez képest, így további helyekre lesz majd szükség.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára közölte: a következő években 106 milliárd forint áll rendelkezésre új bölcsődei és óvodai férőhelyek kialakítására, ebből 96 milliárdot már meg is hirdettek.
Kitért a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők fizetésének a pedagógus életpályához igazítására, így az 46 százalékkal lett magasabb, s szintén nőtt, 32 százalékkal a középfokú végzettségűek bére. Szólt arról is, hogy a most rendelkezésre álló 46 ezer férőhelyet 2020-ra 60 ezerre szeretnék növelni, s arról, hogy idén 2010-hez képest 27 százalékkal fordítanak többet bölcsődei ellátásra.
A képviselő a választ elfogadta.
LMP: ki fizeti a paksi beruházás veszteségét?
Az LMP ismét arról érdeklődött, ki fizeti meg a paksi beruházás veszteségét. Mint kifejtette: legalább négyezer milliárd forint közpénzbe kerül a paksi bővítés, ami hosszú távon kedvezőtlen és veszteséges beruházás lesz. Utalt az Európai Bizottság anyagára, és azt mondta: ezt csak úgy kerülhetik el, ha legalább kétszeresére emelik majd az áram árát.
Szerinte a legolcsóbb áramot nem a paksi erőművek, hanem az orbáni tiltás előtt épült szélerőművek termelik.
Mivel kell barátkozniuk a magyar fogyasztóknak az elkövetkező húsz évben? - kérdezte.
Csepreghy Nándor államtitkár közölte: az LMP-vel ezt a vitát régóta folytatják, s a párt egy dolgot nem vesz figyelembe, a tényeket. Az Európai Bizottság anyaga nem a veszteségről hanem a nyereségről beszél, s arról, hogy ezt hogyan tudja a kormány felhasználni. Amennyiben a blokkok üzemideje lejár, s nem hosszabbítják meg, Magyarország még több földgáz-exportra szorul majd - jegyezte meg az államtitkár, aki szerint Paks a garanciája, hogy a rezsicsökkentést fenn tudják tartani. Aki Paksot támadja, lényegében a rezsicsökkentést támadja - jelentette ki Csepreghy Nándor.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 106 igen, 23 nem szavazattal azonban jóváhagyta.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!