Fidesz: készül intézkedési terv a tatai karsztvizek okozta veszélyhelyzetekre?



Bencsik János (Fidesz) a 120 éves szénbányászat és az erőltetett iparosítás hatásai között említette, hogy Tata térségében elapadtak a karsztvíz-források. Mint ismertette, mostanra helyreállt a nyugalmi vízszint, újjáéledtek a források, ugyanakkor ez veszélyhelyzeteket idéz elő mintegy nyolcezer ember lakókörnyezetében. Példaként alámosott pincéket, beszakadt utakat, használhatatlan közműveket említett.

A kormánypárti politikus arról is beszámolt, hogy a Belügyminisztériumhoz (BM) fordultak, mivel a károk felszámolása meghaladja a közösség teherbíró képességét. A kidolgozott csomag azonban akkor még nem tartalmazta egy újabb négysávos közút helyreállítását - tette hozzá.

Pogácsás Tibor, a BM önkormányzati államtitkára azt felelte: súlyos környezetvédelmi kérdés mind a víz kitermelése, mind az, hogyan fordulhatott elő, hogy a területet beépítették.

Jelezte, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság vizsgálja a víz megjelenési formáit és a veszélyeket. A jelenlegi vízelvezető rendszer nem alkalmas a helyzet kezelésére - mondta, hozzátéve: pályázati forrásból 400 millió forint áll rendelkezésre a helyzet felmérésére, emellett 327 millió forintot különítettek el a legszükségesebb beavatkozások elvégzésére.

A választ a kormánypárti képviselő elfogadta.



MSZP: miért nem emelik a nyugdíjminimumot?



Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt tette szóvá, hogy a nyugdíjminimum összege 2008 óta változatlan, 28 ezer 500 forint; s ehhez más szociális ellátások is hozzá vannak rendelve. Mint mondta, a hivatalos statisztika szerint 300 ezer ember nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot, míg egyes számítások szerint havonta 79 ezer 757 forintot tesz ki a havi nyugdíjas kosár. Egymillió ellátást folyósít az állam, ami ez alatt van - jegyezte meg az ellenzéki politikus.

Azt is bírálta, hogy a járulékplafon eltörlésével vannak, akik több 100 ezres vagy milliós nyugdíjhoz jutnak hozzá. Azt kérdezte, miért engedik ezt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumok (Emmi) parlamenti államtitkára azt válaszolta, 2010 óta a kormány 23,1 százalékkal emelte a nyugdíjakat és a továbbiakban is ezen dolgozik. Ezzel szembeállította, hogy az MSZP kormányzása alatt egyhavi ellátást elvett és 200 milliárd forint hiányt - más becslések szerint a dupláját - hagyott a nyugdíjkasszában.

Kitért arra is, hogy a kormány elvette a nyugdíjtöbbletet az egykori MSZMP-s munkásőröktől, pártfunkcionáriusoktól.

Az emberek korábban fizetésük felét, ma pedig több mint kétharmadát kapják meg nyugdíjként, ami nagyobb biztonságot jelent - hívta fel a figyelmet, jelezve: jövőre 32 milliárd forint szerepel a nyugdíj prémiumsoron a költségvetésben.

A választ a szocialista képviselő nem fogadta el, a Ház azonban igen, 105 igen és 23 nem szavazattal igen.



Jobbik: miért nem mehetnek a férfiak 40 év munkaviszony után nyugdíjba?



Ander Balázs (Jobbik) arról érdeklődött, hogy miért nem biztosítják, hogy a férfiak is 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek. Szavai szerint Magyarországon "munkaerő-állatokként", "halálukig dolgozó igavonókként" tekintenek a férfiakra, akiknek várható átlagélettartama 6 évvel marad el az uniós értéktől. Az érintettek harmada nem éri el a nyugdíjas kort - tette hozzá.

Az ellenzéki politikus szerint a szociális hozzájárulási adó nő, azt nem "cigányintegráció" címén kellene ellopni, hanem 160 milliárd forintot a férfiak korai nyugdíjlehetőségére fordítani.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában azt vetette fel, mi számíthatnának a nyugdíjasok, ha Vona Gábor Jobbik-elnök gúnyolódó szavait - miszerint szennyvíz folyik a szájukból és szemeikben gyűlölet lobog - tettek követnék.

Felvetette azt is, mit ért a Jobbik azon, hogy a romaintegrációra fordított forrás kidobott pénz, továbbá Sneider Tamás kijelentését azon firtatta, miszerint "nem hasznos gyerek után ne járjon nyugdíj". Azt kérdezte, az ellenzéki párt egyesektől elvenné-e a juttatást.

Az államtitkár azt is mondta: a Jobbik a korábbi szavazatával is szembemegy, ugyanis a nők 40 év utáni nyugdíjlehetőségét nem támogatta.

A választ az ellenzéki politikus nem fogadta el, a parlament viszont 109 igen szavazattal, 21 nem ellenében igen.


KDNP: hogyan változnak a diákhitel feltételei?


Gaal Gergely (KDNP) a diákhitel feltételeinek változására kérdezett rá. Rámutatott: az első gyermek születésekor annak visszafizetése felfüggeszthető, a második gyermeknél elengedik az összeg felét, míg a harmadiknál a teljes összeget. Ezzel a kormány szerinte azt üzeni a fiataloknak: részt kívánnak venni az erőfeszítéseikből.

A képviselő az eddigi tapasztalatok értékelését is kérte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: eddig 315 milliárd forintnyi diákhitelt folyósított az állam. Emlékeztetett: a feltételek 2002 után, a szocialista kormányok alatt folyamatosan romlottak, a diákhitel kamatszintje a 12 százalékot is megközelítette.

Közölte: jelenleg 1,4 millió forintot is kaphat egy évben az a diák, aki külföldi tanulmányokban vesz részt. A Diákhitel 2 kamatmentessé válik, ami átlagosan három évvel rövidíti le a visszafizetés idejét - folytatta, hozzátéve: az összeg már nyelvtanulásra is fordítható.

Elmondta azt is: a törlesztőrészletek fizetését már a munkaadók is átvállalhatják.

A képviselő a választ elfogadta.