TV műsor

OGY - Krónika 3. rész (költségvetés)

Belföld, 2017.05.19

Az MSZP az igazságügyi területen dolgozók nagyobb arányú bérfejlesztését sürgette, a Jobbik pedig az állami kiadásokat sokallta a 2018-as költségvetési javaslat általános vitájában pénteken a parlamentben.



Fidesz: a költségvetés azoknak szól, akik munkából élnek



Nyitrai Zsolt (Fidesz) kiemelte: a költségvetési javaslat fókuszában az adócsökkentés, a béremelés és a munkahelyteremtés áll, azaz azoknak szól, akik munkából élnek.

Fontosnak ítélte a közbiztonság megerősödését, amelyet annak tulajdonított, hogy 2010 óta szervezetileg erősebb és fejlettebb lett a rendőrség, ezért egyetértett az ágazati béremelésekkel is.

Az egészségügyről szólva kifejtette: 325 milliárd forinttal magasabb az előirányzat, mint az utolsó szocialista kormány idején volt, amellett 65 százalékos béremelés lesz a több mint 70 ezer ápolónál. A kormánypárti politikus ismertette azt is, hogy 2010 és 2016 között átlagosan 23 százalékkal nőttek a nyugdíjak, amelyek vásárlóereje több mint 10 százalékkal javult. Még idén lehetőség lesz nyugdíjprémiumra is - tette hozzá, jelezve azt is: jelentős anyagi segítségre számíthatnak a fogyatékkal élők, a családok támogatása pedig kétszeresére nőtt 2010 óta.



MSZP: nagyobb béremelést érdemelnének az igazságügyi dolgozók



Bárándy Gergely (MSZP) a bírósági terület legnagyobb problémájának nevezte, hogy 15 éve nem volt béremelés a szektorban, a háromszor 5 százalékos fejlesztést pedig kevésnek ítélte. Szerinte azért ekkora a mérték, mert a kormányfő utálja a bírákat, ez ugyanakkor nem lehet érv a költségvetés tervezésénél.

Az ellenzéki politikus azt kérdezte: ha tudnak 31 milliárd forint pluszforrást adni a területnek, akkor miért csak 8,5 milliárd jut béremelésre. Hiába lesznek szép épületek, jól működő informatikai rendszer, ha a képzett, tehetséges munkaerő elmegy onnan - jegyezte meg.

Azt is javasolta, hogy az igazságügyi miniszter által felosztható 500 milliós keretet a jogi egyetemek kapják meg.

A szocialista képviselő egyúttal sértőnek tartotta az állatvédelemre szánt forrásokat.



Banai: a gazdaság bővülésének arányában nőnek a bérek



Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára az addig elhangzottakra reagálva közölte: a szakmai érvekre figyelnek, de az olyan állításokat nem tartják annak, amelyeket számokkal, múltbeli adatokkal lehet cáfolni.

Visszautasította, hogy 15 éve változatlanok lennének az igazságügyi terület bérei. Mint kifejtette, 2012-ben 12 ezer bíró és ügyész részesült 10 százalékos alapemelésben, amely 2013-ban kiegészült, a terület más dolgozói pedig 2015 óta havi 39 ezer forintos munkaköri pótlékemelést kapnak.

Az államtitkár kiemelte, hogy a gazdasági bővülés arányában emelik a béreket, a 700 ezer állami alkalmazottból 550 ezer esetében már megvalósult a bérfejlesztés, s ha a fejlesztési ütemet tartják, akkor további béremelésekre lehet számítani.



Fidesz: folyamatosan csökken az államadósság



László Tamás (Fidesz) azt emelte ki, hogy a kormány hét éve következetesen csökkenti az államadósságot, szigorú fiskális politikát folytat megszorítások nélkül és növeli a foglalkoztatást.

Kifejtette, hogy 2006-ban 2802 milliárd volt az ország devizaadóssága, ami 2010 márciusára 9900 milliárdra nőtt. Értékelése szerint a szocialisták elzálogosították a jövőt, most pedig veszik a bátorságot és kritizálnak.

A kormánypárti politikus sikerként számolt be az IMF hitel visszafizetéséről és a hitelminősítők minősítéseiről, amely szerinte az adóigazgatási reform, a gazdaság fehéredése, az adóbeszedés javulásának eredménye. Beszámolt arról is, hogy a deviza aránya a 2010-es 52 százalékról 30 százalék alá csökkent az államadósságon belül, ami régiós szinten is komoly eredmény.


Jobbik: még többet költ az állam saját magára


Szilágyi György szerint sajnálatos, hogy hiába terjeszti be jóval a törvényben előírt időpont előtt a költségvetést a kormány, de mégsem fordítanak több időt a megvitatására, nem foglalkoznak érdemben a módosító javaslatokkal, s a kormánypárti képviselők szavazógépként működnek. Hamar munka ritkán jó - értékelt, hozzátéve: a jövő évi költségvetésből az látszik, hogy az állam saját magára többet kíván költeni, mint az elmúlt években.

Kormányzás és működés helyett azonban csak kommunikálnak, az intézmények lepusztulása az oktatás, egészségügy területén kézzel fogható, s messze az elvárható szint alatt működnek azok az intézmények, amelyek a magyar emberek életminőségét meghatározzák.

Jelentős adóbevétel növekedést terveznek a bányajáradék, a rehabilitációs hozzájárulás, a kisadózók tételes adója, a kisvállalati adók, a reklámadó, az áfa-bevételek, a lakossági illetékek, a bírságok, s az útdíj területén - sorolta, hozzátéve: csökkenéssel számolnak ugyanakkor a társasági adó, a bankok különadója, a játékadó, a központi költségvetési szervek bevételei soroknál.

A kisembereket, bérből és fizetésből élőket, a magyar kkv-kat helyeznék adóprésbe - mutatott rá, s beszédesnek nevezte, hogy bírásokból közel egyharmaddal több bevétellel számolnak, s hasonló a helyzet az áfa-bevételek bővülésénél is.

A társasági adóból származó bevétel csökkenő mértéke azt jelzi, hogy a kormány valójában a nagyvállalatok oldalán áll, és az ő kegyeiket keresi - jegyezte meg Szilágyi György.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!