KDNP: a baloldal veszélyezteti Magyarország biztonságát


Hollik István (KDNP) Botka Lászlónak, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének szavaira emlékeztetett, aki azt mondta, nem építették volna meg a határkerítést, és azon lesznek, hogy minél hamarabb lebontsák azt.

Emlékeztetett a manchesteri merényletre, és hozzátette az unió továbbra sem tud gátat szabni a migrációnak. Egyre többen látják be a határok védelmének szükségességét és azt, hogy összefüggés van a bevándorlás és a terrorizmus között.

Szerinte a baloldal továbbra is bevándorláspárti, és nem a magyarok érdekeit képviselik Brüsszelben, hanem Brüsszelt Magyarországon.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt: Botka László már korábban is hitet tett a bevándorlás mellett, amikor azt mondta: Szeged város lakosságát egyáltalán nem zavarták a menekültek. Ezzel több millió magyarral ment szembe, akik nem kérnek a tömeges bevándorlással - emlékeztetett a népszavazás és a konzultációk eredményére.

Arra szólította fel az MSZP-t, mondja meg, mit gondol Botka László kerítésbontó álláspontjáról. Azt is kérdezte: Botka László Brüsszelben is a kerítés elbontásáról fog tárgyalni?


Fidesz: az Európai Parlament egy terroristát vett védelmébe


Kósa Lajos (Fidesz) az Európai Parlament (EP) magyar szocialista képviselők által is megszavazott határozatára emlékeztetett, amely szerinte egy terrorista mellett állt ki azért, hogy Magyarországot bántsák.

Emlékeztetett: Ahmed H. 2015 szeptemberében a röszkei támadás egyik szervezője volt és rendőröket dobált kövekkel, amiért a Szegedi Törvényszék el is ítélte 10 év fegyházra és végleges kiutasításra, terrorizmus bűncselekményével. Közölte azt is: amikor Ahmed H.-t elfogták, hét útlevél volt nála, mindegyikben schengeni vízummal, holott ő maga legálisan is beléphetett volna az unióba.

Szerinte egész Európának meg kellene döbbennie, hogy az EP azért ítél el egy országot, mert az feltartóztatott egy terroristát. Ezzel az EP a terrort veszi védelmébe, amelynek elejét kell venni - fogalmazott.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint Manchesterben valóban szintet lépett a terrorizmus azzal, hogy gyermekek életét vették el, mindez pedig bizonyítja a súlyos kockázatokat. A terrort nem fogjuk a mindennapok részeként elfogadni - hangsúlyozta.

Ahmed H. 2015-ben kövekkel támadt a magyar rendőrökre, ami Magyarországon bűncselekmény - hangsúlyozta, felháborítónak nevezve, hogy a magyar baloldali képviselők is megszavazták a határozatot." Az MSZP, a Gyurcsány-párt és a Párbeszéd a magyar rendőrök helyett Ahmed H. oldalára állt" - jelentette ki.

Arra szólította fel az MSZP-t: még ma vonják kérdőre Botka Lászlót a terveiről.


MSZP: mikor kárpótolják a Márkushegyi Bányaüzem károsultjait?


Az interpellációkat kezdő Lukács Zoltán (MSZP) arra emlékeztetett, hogy az ország utolsó mélyművelésű bányáját, a Márkushegyi Bányaüzemet 2015-ben zárták be. A bánya bezárása után bekövetkező földmozgások rendkívül súlyos károkat okoztak a térségben - tette hozzá. A több százból eddig összesen hatvan kárt mértek fel és csak kettőt fizettek ki, pedig a kárpótlást az úgynevezett szénfillérekből meg lehetne oldani - hangsúlyozta.

Miért ilyen lassú a kárrendezés? - tette fel a kérdést a képviselő.

Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt felelte, hogy az Európai Bizottság által jóváhagyott több mint 42 milliárd forintnyi támogatásból közel húsz milliárdot lehet a kárenyhítésre költeni 2018-ig.

Eddig 215 bejelentés érkezett, a bányakárokat egy külső igazságügyi szakértő bírálja el - közölte. Eddig 195 szemlét folytattak le, 107 jegyzőkönyvet készítettek el és 15 esetben állapították meg, hogy a károk összefüggenek a bányászattal. A fennmaradó eseteket pedig folyamatosan kivizsgálják - tette hozzá.

Az államtitkár által elmondottakra egy másik szocialista képviselő, Szakács László reagált, aki nem fogadta el a választ. Ezt a parlament tette meg 107 igennel, 35 nem és egy tartózkodás ellenében.


Életpályamodellt kért a mentősöknek a Jobbik


Rig Lajos (Jobbik) hangsúlyozta, hogy egy jól működő életpályamodell bevezetése a pályán tudná tartani a mentődolgozókat, de a kormány hiába tett ígéretet annak megalkotására, az "egy arcátlan hazugság" volt. Végül csak egy tíz százalékos béremelés történt, ami miatt sorra nyújtották be a dolgozók a felmondásukat - tette hozzá.

A szolgálatnál egy gépjárművezető havi nettó 125 ezer, a kezdő mentőorvosok pedig 130 ezer forint körül keres - emelte ki a béreket keveslő politikus.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy 2010-ben reménytelen helyzetben volt a mentőszolgálat, de a kormányváltást követően az új kabinet megpróbálta növelni a támogatását. Ez 2010-ben 22,5 milliárd forint volt, a jövő évi költségvetésben pedig már 39,7 milliárddal terveznek - közölte.

A mentőszolgálat dolgozói három év alatt, tavaly, idén és jövőre összességében 67 százalékos béremelést kapnak - emelte ki.

A választ a Ház fogadta el 106 igennel, 33 nem ellenében.