Jobbik: számos változás szükséges a háziorvosi rendszerben



Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka a háziorvosi rendszer kapuőri szerepének megerősítését tartotta azt egyik legfontosabb feladatnak, s jelezte, hogy ehhez politikai konszenzus szükséges.

A jelenlegi rendszer problémái határozta meg az elöregedést és a praxisok kiüresedését. Mint mondta, ennek száma ma 300 felett jár és 440 ezer embert érint, a következő 7-9 évben azonban akár 900 ezerre is nőhet. Közös politikai felelősség ennek megakadályozása - hangoztatta az ellenzéki képviselő, aki arról is beszámolt, hogy a háziorvosok 43 százaléka 60 év feletti. Azt is megfogalmazta, hogy vonzóvá kell tenni a pályát a fiatalok számára, s ennek eszközei közé sorolta a praxisjog tényleges vagyoni jogként kezelését.

Lukács László György értékelése szerint az egy praxisra jutó finanszírozást a duplájára kell emelni, használni kell a 21. századi modern technológiákat és ki kell egyensúlyozni a területi egyenlőtlenségeket.

A jobbikos képviselő a lakosság egészségügyi állapotának megőrzését a gazdasági termelékenység, versenyképesség szempontjából is fontosnak ítélte.



LMP: mikor emelik az önkormányzati dolgozók bérét?



Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka azt hangoztatta, hogy a kormány adós 18 ezer önkormányzati dolgozónak a béremeléssel, az egyeztetésekben pedig nem hinni kell, hanem csinálni.

Mint mondta, senkit nem érdekel ma, hogy a kormány hogyan látja a baloldal korábbi kormányzását, mert a közszférában elégedetlenek az emberek és sérelmezik, hogy 2008 óta nem változott az illetménytábla.

Az ellenzéki politikus szerint a kormány kivérezteti az önkormányzatokat, s ha nem adja meg a béremelést, akkor mindenféle törvényi módosítás nélkül el eléri, hogy darabokra hulljanak a települések. Megjegyezte: a hazai települések fele kétezernél kisebb lélekszámú, 1,5-2 millió ember él ilyen helyen.

Azt is hangoztatta, hogy az önkormányzati dolgozók bérigényét 42 milliárd forintból meg lehetne oldani. Párhuzamot vont azzal, hogy 46 milliárd forintot fordít a kormány kommunikációra.

Szél Bernadett a bértábla minimálbérhez kötését és egységes életpályamodellt szorgalmazott, majd képviselőtársa, Demeter Márta egy közszolgálati dolgozók melletti kiállást hirdető kitűzőt adott át a jelen lévő államtitkároknak.


NGM: 2010 előtt fenntarthatatlan volt a növekedés


Banai Péter Benő, a gazdasági tárca államtitkára Kunhalmi Ágnesnek (MSZP) azt felelte: 2003 és 2007 között nem volt fenntartható az ország gazdasági növekedése, mivel a költségvetést egyszerre jellemezte a magas államháztartási hiány és magas államadósság. "Ez a tipikus fenntarthatatlan növekedés" - szögezte le, rámutatva: 2010 után ez megváltozott.

A 2010 előtti és utáni gazdaságpolitikák különbözőségeként mutatott rá arra is, hogy korábban a foglalkoztatás nem növekedett még érdemi gazdasági növekedés mellett sem, 2010 után viszont igen. Ennek következménye, hogy 2010 előtt sokkal többet kellett jóléti kiadásokra költeni, így, mint mondta, pozitív előrelépés, hogy a foglalkoztatás növekedésével ezen költéseket csökkenthette az állam.

Cáfolta Szél Bernadett (LMP) kijelentéseit is, mondván, 2010 óta nemcsak nominálisan, hanem reálértéken is nőttek az egészségügy és az oktatás forrásai. Nem igaz, hogy a kormánynak adóssága lenne a közszféra dolgozóival szemben, a 700 ezer emberből 550 ezer esetében már emelték a béreket - emlékeztetett -, nem egy területén 50 százalékkal.

2010 óta évről évre pozitív szaldójú önkormányzatokat látunk - folytatta -, a helyhatóságok béremelést hajthatnak végre.

A háziorvosok finanszírozása 77 százalékkal emelkedett - fordult Lukács Lászlóhoz (Jobbik) -, ami 23 százalékos kumulált infláció mellett valósult meg.


Emmi: a szocialista vezérszónok Brüsszel mellett tett hűségesküt


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára bírálta Kunhalmi Ágnest, aki szerinte nem hagyta ki a lehetőséget, hogy hűségesküt tegyen Brüsszelnek: egyértelművé tette, hogy az MSZP nem azon pártok közé tartozik, amelyek a magyar érdeket képviselnék.

A szocialisták és a Fidesz-KDNP kormányzása közötti különbségként beszélt arról, hogy míg korábban arról kellett beszélni, kitől mennyit vegyenek el, most arról, kinek mennyit adjanak.


Fidesz: jelentős béremelés valósult meg


Manninger Jenő (Fidesz) is arról beszélt, mi történt 2010 óta. Szerinte különösen az elmúlt három évben olyan béremelések valósultak meg, amire hosszú ideje nem volt példa.

Emlékeztetett a települések adósságának átvállalására az állam által, de a legfontosabb kérdésnek a demográfia helyzetét nevezte: az a célunk, hogy a kisebb falvakban is minél több gyermek legyen, ezért óvodák, bölcsődék építése vagy orvosi rendelők építése élvez prioritást.

Az önkormányzatok bérrendezési problémáiról szóló felszólalásra reagálva közölte: a településeknek minden eszköze megvan ahhoz, hogy megoldják problémáikat.