A Fidesz a csok tapasztalatairól


Selmeczi Gabriella a csok feltételeinek kibővüléséről beszélt, ismertetve a legújabb változásokat is. Rámutatott: a Fidesz a kormánnyal karöltve újabb ösztönzőket keres, hogy ne teher, hanem áldás legyen a gyermekvállalás.

Szerinte az ellenzék kezdettől folyamatosan támadja az otthonteremtési programot, amely ugyanakkor egyre népszerűbb. Decemberben rekordösszegben, 9,6 milliárdos értékben kötöttek szerződést, s a program indulása óta 87 milliárd értékben fogadtak be igényléseket.

Arra volt kíváncsi, milyen tapasztalatai vannak a bevezetett módosításoknak?

Rétvári Bence, az Emmi államtitkár elmondta: eddig 39 ezer családon tudtak segíteni mintegy 95 milliárd értékben. Ez biztosan a családok lakhatását fogja szolgálni, a benyújtott igénylések mintegy harmada új lakás építésére irányult - közölte.

A három és több gyerekes családokat nézve, ötezren kérelmezték a csok-ot, az összes új lakáshoz támogatást igénylők 60 százaléka volt nagycsaládos, az általuk igényelt összeg pedig 48 milliárd volt - jegyezte meg Rétvári Bence, aki úgy értékelte: jól célzott intézkedésről van szó, az adminisztratív korlátok bontása jól sikerült.

Képviselőtársa, Bánki Erik jelezte: Európában is egyedülálló támogatási rendszerről van szó, és a választ elfogadják.


MSZP: az egészségügyi bértábla miért nem tartalmaz különbségeket?


Tukacs István felidézte, hogy amikor az egészségügyi szakdolgozók szervezetei jelezték, nem kapták meg a béremelést, akkor azt válaszolta a kormány: elszigetelt esetekről van szó. Ez azonban nem volt igaz, s most már nem csak a túlterheltség az oka az állapotuknak, hanem az is, hogy becsapottnak érzik magukat. Ha csak egy valaki nem kapja meg a béremelést az is baj - jegyezte meg a szocialista politikus, aki arról is beszámolt: sokan panaszkodnak, hogy a pályakezdők és a sok évtizede pályán lévők közötti bérkülönbség eltűnt.

Miért nem ellenőrizték rendesen, mindenki megkapta-e a megemelt pénzét, és mit gondolnak a bértábláról, ami nem tartalmaz különbségeket? - kérdezte.

Rétvári Bence közölte: most - szemben a szocialisták kormányzásával, amikor többek között ágyak ezreit szüntették meg - már azt nézik és ellenőrzik, ténylegesen mindenhová eljutott-e az a béremelés, amit mindenkinek meg kell kapnia. Az idén többletként csak bérekre az egészségügyben 80 milliárdot biztosítanak - mondta. Hozzátette: nem hiszi, hogy a képviselő talál még egy olyan időszakot, amikor nemzeti össztermék fél százalékával nőtt volna az egészségügyre fordított források összege.

Kitért arra is: nemcsak az orvosok, hanem az ápolók esetében is csökken a külföldi munkavállaláshoz engedélyt kérők száma.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 104 igen, 29 nem szavazattal jóváhagyta.


Jobbik: a kormány megvédi-e az ország érdekeit?


Bana Tibor (Jobbik) azt kérdezte a szabadkereskedelmi megállapodásokkal, azokon belül is a Kanada és Európa között létrejövő CETA-val kapcsolatban: kiáll-e a kormány tettekben is a nemzeti érdekekért? Sorolta a megállapodás hátrányait, a többi közt azt, hogy emiatt nőhet a különbség a társadalom alsó és felső rétegei között.

Szerinte a Fidesz a megállapodás mellett kiállva egy platformra került a multik érdekeit védő baloldali pártokkal.

Szabó László, a külügyi tárca államtitkár úgy felelt: a megállapodás előnyös a magyarországi vállalatok és az emberek számára is, mert mintegy 20 százalékkal növelheti a kereskedelem volumenét. Megjegyezte: a Magyarországról Kanadába exportálók 81 százaléka kis- és közepes vállalat.

Szólt arról is: a CETA aláírásakor a felek annak értelmező okmányát is megszavazták, ami további biztosítékot nyújt arra, hogy nem sérülnek a tagállamok jogai a szabályozás vagy környezetvédelem területén. Szerinte mindez megfelelő választ ad az aggályokra és a GMO-mentességünk megőrzésére is.

A képviselő a választ nem fogadta el, azt a Ház szavazta meg 102 igen szavazattal, 17 elutasító voks és 1 tartózkodás mellett.


LMP: a kormányfő miért nem a magyar emberek érdekeit képviseli?


Sallai R. Benedek (LMP) a kormány nemzeti konzultációjával kapcsolatban az öt veszélyforrásból kettőt kiemelve azt mondta: a miniszterelnök a nagy cégeknek nyújtott adócsökkentését kívánja megvédeni Brüsszellel szemben.

A munkahely-teremtési támogatások elleni "brüsszeli cselszövésről" szólva kijelentette: ezekkel szintén a nagy multikat támogatja a magyar kabinet, a kormányfő mégis azok megtartásáért küzd. A miniszterelnök miért nem a magyar embereket képviseli? - kérdezte.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt kérdezte: mi a baj azzal, ha növekszik a foglalkoztatottak száma vagy ha mindenkinek csökkentik a társasági adóját?

Az unióban egyre többször jelenik meg a szándék arra, hogy az adópolitikát a nemzetek feletti szintre emeljék. Az adóstrukturában a forgalmi adók arányát kívánják növelni a jövedelmi adókkal szemben. Nemcsak a külföldieknek, hanem a hazai vállalkozásoknak is fontos az adócsökkentés - jelentette ki, visszautasítva, hogy csak néhány multicégnek lenne hasznos.

Szerinte a szociális pillérben megfogalmazott uniós célok komoly hátrányt hoznának a hazai munkavállalóknak.

A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen: 103 támogató szavazattal, 29 nem ellenében.