LMP: hány munkahelyet teremt a paksi bővítés?


Schmuck Erzsébet (LMP) azt akarta megtudni, hogy a paksi atomerőmű bővítése hány munkahelyet teremt. A képviselő úgy fogalmazott, hogy habár a kormány tízezer munkahelyet emleget, de ennek a kijelentésnek nincsen valóságalapja, mert az előkészítő tanulmányok szerint legfeljebb 3-4 ezer munkahellyel lehet számolni. Az erőmű saját tájékoztató kiadványa pedig 7-800 főben jelölte meg a jelenlegi létszámon felül tartósan foglalkoztatott emberek számát - emelte ki.

Az energiahatékonyságra fordítható uniós források megfelelő felhasználásával, egy országos hőszigetelési és fűtéskorszerűsítési programmal viszont tartósan százezer munkahelyet lehetne létrehozni - közölte.

Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár azt felelte, hogy az atomerőmű fejlesztése elsődlegesen nem munkahelyteremtő projekt. A beruházás leginkább arról szól, hogy hogyan marad szuverén a magyar energiatermelés és hogy az állam hogyan tudja garantálni az olcsó áramot a lakosság és az ipar számára - mondta.

Emellett a járulékos hasznok közé sorolta, hogy az erőmű fejlesztése és a kapacitás-fenntartó beruházások során a beszállítói kör negyven százaléka a magyar vállalkozások közül kerül ki.

A képviselő által kritizált tízezres szám pedig több tételből áll össze - folytatta. Az építési folyamat során 7-8 ezer munkavállaló vesz részt a telephelyen zajló fejlesztésekben. Az új blokk átadása után körülbelül további 1100, az üzemeltetésben résztvevő emberre lesz szükség, a magas K+F igény miatt pedig további több száz új munkahellyel lehet kalkulálni - számolt az államtitkár.

A választ a képviselő helyett az Országgyűlés fogadta el, 101 igennel 12 nem és 14 tartózkodás ellenében.


Fidesz: hogyan vált be a jogi határzár?


Csizi Péter Fidesz a jogi határzár szigorításának eredményeire kérdezett rá. Emlékeztetett: március 7-én léptek hatályba az azt megteremtő jogszabályok. A lépést a politikus szükségesnek ítélte, mert szerinte fel kell készülni egy akár százezres migrációs nyomásra is.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy magukat jogvédőnek nevező szervezetek már az jogszabály elfogadásakor lejárató kampányt kezdtek Magyarország ellen, pusztán azért, "mert nem hagyjuk", hogy az ide érkezők azt csinálják, amihez kedvük van. Szólt a migráció belbiztonsági kockázatairól is, a terrorcselekményekről, amelyek szerinte Kelet-Közép-Európa felé tolódhatnak.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: a szigorítást bevált, azóta senki sem tudott illegálisan az országba lépni, akiket pedig az ország belsejében fogtak el, azokat a tranzitzónába kísérték.

Már a Frontex is arra figyelmeztet, hogy a migránsok között terroristák érkezhetnek Európába - ismertette, hangsúlyozva az ellenőrzés szükségességét. Magyarországon rend van, a magyar emberek a lehető legnagyobb biztonságban vannak - szögezte le, megjegyezte ugyanakkor: a szigorításnak terelő hatása is van, ezért ha kell, további intézkedéseket hoznak.

A képviselő a választ elfogadta.


MSZP: a pénz és a szakértelem hiányzik az egészésgügyből


Tukacs István (MSZP) cáfolta az egészségügyért felelős államtitkár szavait, amelyek szerint az államtitkár ötpontos programjának egyes elemei az ellenzék támadásai miatt késnének vagy kellett volna leállítani.

Kijelentette: az ellenzék helyett a probléma valódi oka a pénzhiány és a kellően felkészült stáb hiánya.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára tudathasadásosnak nevezte, hogy az ellenzék annak megvalósulását hiányolja, amelyet mindig is támadott.

Emlékeztetett: az emberek többsége szerint az egészségügy nem lehet üzlet vagy a privatizáció terepe. A szocialisták mégis kiszervezéssel vagy a betegek által fizettetett vizitdíjjal oldották volna meg a problémákat. Szólt az egészségügyi béremelésekről.

A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban megszavazta azt: 109 támogató szavazattal, 29 nem szavazat mellett.


Jobbik: egyre többet kell gyógyszerre költeni


Lukács László György (Jobbik) a gyógyszerárakat sokallva kijelentette: a betegek egyre nagyobb arányban kénytelenek saját zsebből hozzájárulni az ellátásukhoz. Ennek oka szerinte az, hogy a kormány a gyógyszertámogatásokon spórol, 45 milliárd forintot elvonva abból.

Szlovákiában az állam kétszer akkora összeggel segíti a betegek gyógyszervásárlását, mint a magyar állam - közölte.

Rétvári Bence úgy felelt: a tendenciák a 2010-es állapotokat jellemezték, akkor vontak ki mintegy 60 milliárd forintot a gyógyszertámogatásból. Cáfolta, hogy 45 milliárd forinttal nőtt volna a betegek terhe, az elmúlt években csökkent ugyanis a gyógyszerkiadás. A gyógyszerkiadások több mint 78 százalékát az állam fedezi - szögezte le -, a Jobbik ennek csökkentését javasolja, ha 66 százalékra módosítaná az arányt.

Dicsérte az úgynevezett vaklicit versenyeztetési eljárást, amely mintegy 10 milliárd forintnyi nagyságrendben csökkentette a betegek kiadásait - mondta.

A politikus nem fogadta el a választ. Az Országgyűlés azonban úgy döntött, megszavazza azt, 107 igen vokssal, 27 nem ellenében.