OGY - Krónika 4. rész (kérdések)

Belföld, 2017.03.27

Egy felszámolás alatt lévő tejüzemről és a sürgősségi osztályokról is szó volt a kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.



Jobbik: kierőszakolták a gici tejüzem felszámolását


Magyar Zoltán (Jobbik) szerint a rendszerváltás óta számos olyan esettel lehetette találkozni, amikor egy jól működő üzem megszűnik, hol egy külföldi befektető, hol pedig "a pénzéhes, politikai prostituált tulajdonos érdekei miatt". A képviselő a Veszprém megyei gici tejüzem érdekében szólalt fel, amelynek a decemberi leállás után szerinte kierőszakolták a felszámolását, és ezzel hatvan ember veszítette el a munkáját, ugyanennyi beszállító pedig várja a pénzét.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a rendszerváltás óta magántulajdonban lévő vállalkozások saját hasznukra, kockázatukra végzik a tevékenységüket. Hozzátette: a gici tejüzemet működtető kft.-nél két végrehajtást is elrendeltek a közelmúltba, ezekbe a kormány nem tud beavatkozni.

Szerinte az lenne a megoldás, hogy ha termelők összefognának, közösen működtetnék a feldolgozó üzemeket, és akkor a feldolgozásból származó haszon is az övék lenne.



Az LMP a CETA veszélyeire hívta fel a figyelmet


Schmuck Erzsébet (LMP) felidézte, hogy az Országgyűlés az LMP kezdeményezésére elfogadott egy határozatot, miszerint a kormány nem támogat olyan szabadkereskedelmi megállapodást, amely veszélyezteti a többi között környezetvédelmet, antidemokratikus vitarendezést tartalmaz. Az EU és Kanada közötti egyezmény, a CETA pontosan ilyen - mondta. Szerinte nem lehet kétség afelől, hogy a CETA ideiglenes hatályba lépésével a kanadai beruházók újrakezdik a jogi csatát, hogy ciántechnológiás aranybányászatot folytassanak Erdélyben.

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint az egyezményből kiderül, nem sok minden változik a vitakezelési ügyekben. Hozzátette: az országgyűlési határozatban meghatározott célok teljesülni fognak, a parlamentnek pedig lehetősége lesz a teljes szövegről véleményt alkotni, várhatóan már nyáron elindulhat a vita.


MSZP: mikor változtatnak a lakcímbejelentés szabályain?



Tukacs István (MSZP) szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az ukrán határ mentén nyugdíjkifizetés napján megnő a forgalom. Kifejtette, fiktív magyarországi lakcímre bejelentkezve ukrán állampolgárok szereznek jogosultságot a magyar nyugdíjra. Mikor változtatnak a lakcímbejelentés szabályain? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a nyugdíjigazgatási szerv rendszeres és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez, hogy a visszaéléseket kiszűrje. Hozzátette: a hatóság azt is ellenőrzi, hogy életvitelszerűen lakcímén tartózkodik-e valaki.

Célként jelölte meg, hogy a vonatkozó egyezményt Ukrajnával felváltsa egy modernebb. Az új egyezmény elfogadásának elhúzódását az ukrán politikai instabilitással indokolta.



Jobbik: biztonságban vannak-e a betegek a sürgősségi osztályokon?


Lukács László György (Jobbik) az orvosi kamara felmérésére hivatkozva beszélt arról, hogy a hatszáz dolgozó helyett 140 szakvizsgázott sürgősségi orvos dolgozik ezeken az osztályokon. Ez az állapot nemcsak törvénytelen, hanem a betegek biztonságát is veszélyezteti - mondta, azt kérdezve, biztonságban vannak-e a betegek és a dolgozók a sürgősségi osztályokon?

Rétvári Bence furcsának nevezte, hogy az a képviselő beszél erről a problémáról, amelynek cége orvosokat közvetített külföldre.

Közölte, a kormány elkészítette a választ a kamarának. Jelezte, fizetésemelési és ösztöndíjprogramokat indítottak, márciustól pedig duplájára emelkedett a sürgősségi ellátás finanszírozása.



Az LMP a római-pari beruházást firtatta



Schmuck Erzsébet (LMP) a vízgazdálkodás kapcsán kifogásolta a római-parti árvízvédelmi beruházást. Felhívta arra a figyelmet, hogy az itt épült lakóparkok engedélyezése jogszabályellenes volt. Miért közpénzből akarják legalizálni a jogsértő és magánvagyon-gyarapító beruházásokat? - tudakolta.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerint a magyar vízkészlettel a kormány megfelelő módon gondoskodik. Elkészültek azok a tervek, amelyek az ivóvíz megvédéshez szükségesek; elkészült az árvízkockázati kezelési terv is - közölte.



Jobbik: miért nem mentesülnek a gyermeket vállaló hallgatók a diákhitel visszafizetése alól?



Farkas Gergely (Jobbik) azzal kapcsolatban érdeklődött, miért nem foglalták jogszabályba azt a 2013-ban felmerült kormányzati elképzelést, miszerint mentesülnének a diákhitel egy részének visszafizetése alól azok a felsőoktatási hallgatók, akik tanulmányaik idején gyermeket vállalnak.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a gyermeket vállaló hitelt felvevők törlesztését jelenleg is célzott kamattámogatás segíti. A gyesen, gyeden, cseden lévő szülő most is kérheti a diákhitel törlesztésének szüneteltetését - mondta.

Kifejtette: a Diákhitel 1 esetén a kamat fizetését ezalatt az időszak alatt teljes mértékben átvállalja az állam, a Diákhitel 2 esetében általános kamattámogatás jár.



LMP: miért kell Peruban nagykövetséget nyitni?


Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a keleti nyitás bukását ma már senki nem vitatja, az elmúlt években az érintett államokkal csökkent a kereskedelmi forgalom. Miért kell most a déli nyitás jegyében közel egymilliárd forintért Peruban követséget nyitni? - kérdezte, utalva arra, hogy a diplomáciai képviselet fenntartása évente negyedmilliárd forint lenne.

Szabó László szerint nincsenek olyan sokan, akik kétlik a keleti nyitás sikerét. Hozzátette: amely országokban a déli nyitás révén Magyarország jelen van, 4 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!