Czunyiné: közérdek a szakképzés és a nemzetgazdasági igények összehangolása


Közérdeknek nevezte a szakképzés és a nemzetgazdasági érdekek összehangolását Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár a köznevelésről és a szakképzésről szóló törvények általános vitájának expozéjában kedden a parlamentben.

Az államtitkár szavai szerint a törvénymódosítások a Szakképzés a gazdaság szolgálatában címet viselő koncepció megvalósítása miatt szükségesek, s az a megfelelő végzettségű munkaerő képzésére alapozza a gazdaság felemelkedését. Czunyiné Bertalan Judit kifejtette, hogy nemcsak az egyes intézménytípusok elnevezései változnak meg, hanem a tartalom is, az új rendszer azonban átjárhatóságot biztosít az intézmények között.

Szólt arról, hogy a korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumra módosulnak, s érettségi mellett OKJ-t végzettséget is adnak. Ezt 2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be, azaz az első új típusú érettségit 2020 tavaszán vehetik majd át a diákok. A szakiskolák pedig szakközépiskolává alakulnak, s három helyett öt évfolyamosak lesznek. Az új rendszerben szakvizsga után lesz lehetőség érettségit tenni vagy elhelyezkedni, ugyanakkor a diákok bármikor visszatérhetnek folytatni tanulmányaikat.

A felnőttoktatási korhatárt 21-ről 25 évre emelik, a nappali képzésben pedig eltörlik az életkori határt - sorolta az államtitkár, aki arra is kitért, hogy a szakképzés 1-3. évfolyamán a közismereti tárgyak tanításához mesterfokozatú tanári diploma szükséges, ugyanakkor erre is adnak felkészülési időt.

Czunyiné Bertalan Judit kitért arra is, hogy a jogszabálymódosítás két, nem a szakképzést érintő részt is tartalmaz. Ezek egyike, hogy az erkölcstan tárgy elnevezése etikára módosul, a tananyag azonban változatlan marad. A másik a Pedagógusok Szakszervezetének kérésére együttműködést ír elő a Nemzeti Pedagógus Karnak a reprezentatív szakszervezetekkel.

Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a munkaerőpiac új kihívásai az azokhoz alkalmazkodni képes munkaerőt igényelnek. Az államtitkár a szakképzés eredményességének javítását, a szakmák presztízsének emelését jelölte meg célként. Arról számolt be, hogy a 300-400 ezer regisztrált álláskereső mellett 60-80 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon, s egyre nehezebb egy érettségivel elhelyezkedni. Hozzátette, hogy a hiányszakmákban 50 ezren 57 év felettiek, az ő pótlásukat követnie kell a szakképzési rendszernek.

Az államtitkár egyik fontos alappillérnek nevezte, hogy az alapfokú oktatásból olyanok lépjenek át a szakképzésbe, akik képesek szakmai és közismereti tárgyakat elsajátítani. Elmondta azt is, hogy 2015. július 1-jétől közel 400 szakképző intézmény kerül át a nemzetgazdasági tárca fenntartásába.

A szakgimnáziumok a kötelező érettségi tantárgyakat a főgimnáziumokkal azonos óraszámban tanulják - jegyezte meg, s arról is beszámolt, hogy a második szakképesítés megszerzése is ingyenes lesz.

Czomba Sándor tájékoztatása szerint nem szeretnének gátat szabni annak sem, hogy mérnökök, szakemberek tanítsanak. Beszélt arról is, hogy a több tanuló bevonásához a jelenlegi 12-ről 20-ra emelnék a hiányszakmák számát, s aki ilyet választ, tanulószerződése van és jól tanul, akár nettó 40-50 ezer forintos ösztöndíjat is kaphat. Hozzátette, hogy azt is szeretnék elérni, hogy a vállalkozásoknak financiális szempontból is megérje a szakképzésben való részvétel.



Fidesz: a szakképzésnek ki kell szolgálnia a gazdaság igényeit



Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: a szakképzést úgy kell átalakítani, hogy az a gazdaság igényeit minél inkább szolgálja. Szerinte ezután hatékonyabb, átláthatóbb lesz a jogszabályi keret és a képzési szerkezet, amely így használható tudást, biztos megélhetést ad majd, és elősegíti a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottság növelését is.

A kormánypárti politikus kiemelte: több szakmunkás és technikus képzésére van szükség, különösen a hiányszakmákban. Erősíteni kell továbbá a duális képzést - mondta.

Vinnai Győző hangsúlyozta azt is, hogy nem a közismereti tárgyak rovására növelik majd a szakképzés arányát a szakgimnáziumokban.

Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a tervek szerint két szakképesítést lehet majd ingyenesen megszerezni az állami képzési rendszerben.

Szorgalmazta egyúttal a felnőttoktatásban részt vevők fokozottabb védelmét.

A képviselő összegzése szerint a törvényjavaslatok elfogadása esetén a szakképzés előnyére alakulhat át, gyakorlatorientált, rugalmas képzés jöhet létre.