MSZP: alacsony a magyar oktatás színvonala


Hiller István (MSZP) azt mondta, hogy miközben a World Economic Forum friss jelentése szerint a magyar oktatási rendszer színvonala alacsony, ami az ország leszakadásához vezet a kormány tanévkezdésre kiadott közleményben viszont az áll, hogy esélyegyenlőséget és versenyképes tudást biztosító magas színvonalú köznevelés jön létre.

A szocialista képviselő kiemelte, hogy a kormányzat megszegte azt az ígéretét, amelyik szerint idén szeptemberben minden egyes pedagógus béremelést fog kapni. Az MSZP ezért törvényjavaslatként be fogja nyújtani a kormány eredeti ígéretét - emelte ki.

A legtekintélyesebb közoktatással foglalkozó felmérés, a PISA egyértelműen megállapítja, hogy a közoktatás zuhanórepülésben van - mondta Hiller István.

A válaszadó Rétvári Bence azt felelte, hogy a szocialisták alulfinanszírozták a köznevelési rendszert, a rendszerváltozás óta csak az MSZP-SZDSZ kormány csökkentette a pedagógusok bérét, csak a szocialisták akartak általános tandíjat bevezetni.

A jelenlegi kabinet béremelést indított és nem elvett egy havi pedagógusbért. Ennek az utolsó részlete volt az, amit most szeptembertől kapnak meg az érintettek és azt az októberi fizetési értesítőjükben látják majd - emelte ki.


LMP: még megoldatlan a devizahitelesek problémája


Hadházy Ákos (LMP) arra mutatott rá: havonta mintegy 1500 családdal szemben indítanak kilakoltatási eljárást. A bíróság szerinte nem tud vagy nem akar segíteni a devizahiteleseken, de bírálta a kormányoldalt is, amely távol maradt az ügyben kezdeményezett parlamenti üléstől.

A politikus az LMP törvényjavaslatára hívta fel a figyelmet, amely a végrehajtáshoz közel álló embereken segítenének az értékbecslés felülvizsgálatának lehetővé tételével, vagy azzal, hogy csak bírósági döntés birtokában tenné lehetővé a kilakoltatást.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára sorolta az eddig megtett intézkedéseket, a többi között a kilakoltatási moratórium bevezetéséről 2010-ben. A végtörlesztéssel 170 ezer adós élt - folytatta -, az árfolyamgát lehetőségével több mint 170 ezren.

Elszámoltatták a bankokat is - folytatta -, és végső tehermentesítésnek nevezte a forintosítást. Beszámolt a 32 ezer családon segítő nemzeti eszközkezelő tevékenységéről. Ami a jog talaján lehetséges, mind a kormány, mind a parlament megteszi - jelentette ki.



Jobbik: egyenlő munkáért egyenlő bér jár


Gyöngyösi Márton (Jobbik) pártja béruniós kezdeményezéséről szólva közölte: céljuk az uniós jogba beemelni azt az elvet, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár.

A kormányoldal szerinte a tőke oldalán áll, és nem a magyar munkaerő oldalán. Az MSZP és a Fidesz közös bűnének nevezte az elvándorlást, az elszegényedést.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint "a Jobbik heveny identitászavarban szenved", uniós bürokratákra bízná a béreket az a párt, amely korábban még a közösség zászlaját égette. Úgy folytatta: a Jobbik szerint azoknak kellene emelni a béreket, akiknek a legnagyobb a bejárásul a nagy multicégekhez. Hozzátette: az ellenzéki párt a kezdeményezéseihez olyan partnereket toboroz, mint egy horvát neonáci.

Tiszavasvári példáját hozta a Jobbik tevékenységére, ahol a vezetők bére emelkedett, a közalkalmazottaké azonban nem.

Arra is emlékeztetett: a Jobbik elnöke egy interjúban korábban azt mondta: ha csak pár ezer menekültet kell befogadni, az rendben van. Dömötör Csaba kijelentette: ha pár ezret beengednének, az később tíz- sőt százezer embert jelentene.


Fidesz: mégis van kötelező kvóta


Gulyás Gergely (Fidesz) az Európai Bíróság kvótadöntéséről szólva kijelentette: kötelező kvóta van, annak elfogadása a bíróság szerint rendben volt. A kormány tiszteletben tartja a döntést, de attól eltérő az álláspontja - szögezte le.

Közölte azt is: a döntésből nem következik, hogy Magyarországnak másképp kellene viszonyulni a kvótadöntés végrehajtásához, mint a többi tagállamnak. Emlékeztetett: a 120 ezer menedékkérő negyedét osztották el eddig, de 90 százalékuk már elhagyta azt az államot, ahová áthelyezték, vagyis a mechanizmus nem alkalmas a válság megoldására. A külső határok megvédésének hiánya milliókat hív majd ide - mondta.

Szerinte ezért abban kell megegyezni: nem maradhat következmények nélkül a külső határok meg nem védése, és ahogy a magyar miniszterelnök is javasolja, ha egy ország nem képes erre, hozzá kell járulnia, hogy más tagállamok a segítségére siessenek. Ellenkező esetben fel kell függeszteni a schengeni tagságát - hangsúlyozta.

Dömötör Csaba válaszában a kvótarendszert értelmetlennek, jogtalannak és veszélyesnek nevezte, mert szerinte semmit nem old meg, felülírja a tagországok jogköreit, valamint rontja Európa és Magyarország biztonságát.

Brüsszel azonban inkább felpörgetné a kvótaprogramot - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a javaslatok hasonlítanak arra, amit Soros György tett közzé.

Az ellenzék minden veszélyes jelenséget letagadott az elmúlt években - mutatott rá, felvetve: a színfalak mögött a baloldal megtámogatta Brüsszel terveit. Ha az ellenzéken múlt volna, Magyarországnak nem lenne beleszólása, hogy kivel éljünk együtt, mi magyarok. Az ellenzéki oldalon összeállt a kerítésbontó bevándorláspárti koalíció - jelentette ki.

A küzdelemben egyetlen baloldali pártra sem számítunk, ezért a kormány újra az állampolgárokhoz fordul egy konzultáció keretében - zárta szavait.