MSZP: régiós összehasonlításban már nem kedvező a növekedés



Burány Sándor (MSZP) szerint komoly problémák akadnak a magyar gazdasági növekedéssel, ugyanis a régiós versenytársakkal összehasonlítva már nem kedvezőek, a sor végén kullogunk.

A gazdasági növekedés valójában kevesek növekedése - fogalmazott - az ország és az intézmények túlnyomó többsége azt a saját zsebén nem érzi. Szerinte az csupán mintegy félezer vállalkozóhoz került, akik példátlan mértékben gazdagodtak, és akiket az köt össze, hogy "a Fidesz csókosai".

Eközben a kis falvakban a boltok sorra zárnak be. Sokan a mindennapi kiadásokkal küzdenek, ami miatt a kereslet drámai módon visszaesett egyes településeken.

Bírálta a minimálbért terhelő magas adót, mondván, a legkisebb jövedelem növekedésén az állam nyerészkedik. Már Romániában is magasabb a minimálbér vásárlóértéke - jelentette ki.

A nemzeti bank szerinte világossá tette, hogy a kormány "kozmetikázta" az államadósság adatait, vagyis az Eximbank kiadásait annak részévé kell tenni.


Államtitkár: a kormány növelte az önkormányzatok mozgásterét


Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: a bérekről 1990 óta az önkormányzatok döntenek, amelyek autonóm módon működnek, de a kormány jelentősen hozzájárult mozgásterükhöz az adósságaik átvállalásával.

A kormány ugyanakkor minden javaslatra nyitott, amelyben az önkormányzatok és az érdekképviseletek is egyetértenek - mondta Szél Bernadettnek.

Kunhalmi Ágnesnek úgy felelt: a szocialisták idejében 50-ről 80 százalékra nőtt az államadósság és volt olyan év, amikor 7 százalékkal töpörödött a magyar gazdaság, 2010-ben pedig mélypontra jutott a házasságkötések száma.

Arra reagálva, hogy ősbűn lenne az egykulcsos adó, közölte: a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének pártja olyan programot tett közzé, amely drasztikus adóemelést tartalmaz, akár 30 százalékos adót is kilátásba helyezett. Rámutatott arra is: Karácsony Gergely gazdasági tanácsadója egyértelműen a vagyonadó bevezetése mellett érvelt, és csökkentenék a magántulajdon arányát is a lakásállományon belül.


Jobbik: jelentősen szűkült az önkormányzatok gazdálkodási szabadsága



Hegedűs Lorántné (Jobbik) azt mondta: általánosan az önkormányzatok csak 2016. decembere óta térhetnek el a köztisztviselői illetményalaptól, a kormánypártok által elmondottak igazságtartalma erősen megkérdőjelezhető.

Közölte: az nem megoldás, hogy a bérek emelését áthárítják, mert nagyon sok helyen nem tudják megoldani.

Szerinte mostanra a gazdálkodási szabadság jelentősen szűkült, bevezették a feladatfinanszírozást a központi normatívák helyett. Ezáltal folyamatosan pénzügyi zavarban vannak az önkormányzatok, amelyek nem tudják megfelelő színvonalon ellátni feladataikat. A helyi adóztatásnál ugyanakkor jelentős szabadságot kaptak a képviselőtestületek, ami nem jelent mást, mint, hogy ezzel próbálják kipótolni az alulfinanszírozottságot.

Hozzátette: a bérek a vásárlóerejüket tekintve jelentősen csökkentek.

A bírságokat és jutalmakat rendkívül gyermekded módon oldják meg, folyamatosan zaklatják az ellenzéki városokat és önkormányzatokat és sokszor elviselhetetlen bírságokat állapítanak meg - mondta.

Az oktatás államosításáról szólva kiemelte: lehetőségként vissza kell adni az önkormányzatoknak az iskolafenntartás jogát, a megfelelő állami támogatással. A szociális rendszernél is erős központosítást látnak - közölte, hozzátéve: a feladatellátást egyre távolabb viszik az emberektől.

A jobbikos képviselő kiemelte: ők az élhető vidék programját szeretnék megvalósítani, igazságos, áttekinthető forrásfelhasználással. Kiállt egy önkormányzati minimum megfogalmazása mellett, ehhez az önkormányzati hivatalokra mindenütt szükség van.


Államtitkár: többlettel gazdálkodhatnak a képviselőtestületek


Banai Péter Benő, a gazdasági tárca államtitkára úgy reagált: a képviselő egyrészt az önkormányzatok saját szuverén jogosultságairól beszél, eközben pedig a béremelés fedezetét a központi költségvetésből várja.

Kiemelte: a 2010 utáni kormányzat az önkormányzatok finanszírozását teljesen új pályára helyezte, s jelenleg többletekkel gazdálkodhatnak a képviselőtestületek.


LMP: forráskivonás zajlik az önkormányzati szektorból


Ikotity István (LMP) azt mondta: Dömötör Csaba államtitkár állításaival szemben nem vonnának meg családtámogatásokat.

A vitanap témájáról szólva rámutatott: hosszú ideje zajlik a forráskivonás az önkormányzati szektorból. 1990-ben még a költségvetés 18 százaléka felett rendelkeztek a képviselőtestületek, ez mára 3 százalék alá csökkent. Ezzel párhuzamosan csökkentek a hatáskörök és a döntési jogkörök, valamint a feladok is szűkültek. Gyámság alá kerültek az önkormányzatok - mutatott rá.

A központosítás és a politikai függés a Fidesz-kormányzása alatt erősödött fel igazán, s ma 1500-1600 település forráshiányos, ami a települések fele - tette hozzá.

Amíg a járási hivatalokban emelték a béreket, az önkormányzati tisztviselőknél a mai napig nem tették meg, ezzel elindult az elvándorlásuk. A Modern Városok Programból a kistelepüléseknek szintén nem jut - tette szóvá.

Az LMP-s politikus kiállt az önkormányzati autonómia erősítése mellett, hozzátéve: olyan rendszerben gondolkodnak, ahol a döntések a közösségekhez a lehető legközelebb születnek meg.