OGY - Krónika 5. rész (azonnali kérdések)

Belföld, 2017.04.24

A munkaidőkeret-elszámolásról szóló javaslat, szociális otthonok ügye, a paksi atomerőmű-bővítés és a határon túli gazdaságfejlesztési programok is szóba kerültek hétfőn az Országgyűlésben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.



MSZP: vonják vissza a munkaidőkeret-elszámolásról szóló javaslatot!


Gúr Nándor (MSZP) azt kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztetett semmilyen érdekképviselettel a munkaidőkeret-elszámolást érintő törvénymódosítási javaslatról, amely alapján 3 évre bővülhetne az elszámolási időszak. Értékelése szerint "agyon akarják hajszolni" a munkavállalókat, a kormány pedig multiérdekeket szolgál ki. A politikus azt követelte, hogy vonják vissza az előterjesztést.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: míg az MSZP-kormány idején 36 százalék volt a személyi jövedelemadó, addig most 15. Ki áll akkor a magyar munkavállalók oldalán? - kérdezte, majd emlékeztetett a minimálbér emelésére is. A munkaidőkeret-elszámolással kapcsolatban a tárcavezető azt mondta: a kormány még nem alakította ki a végső álláspontját. Megjegyezte ugyanakkor, hogy van igazság abban, amit Gúr Nándor felvetett.


Jobbik: mi lesz a tapolcai választókerület szociális otthonaival?


Rig Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy egyes hírek szerint a tapolcai választókerületében működő lesencetomaji és nyírlakpusztai szociális otthonból kiköltöztetnék a bentlakókat környező falvakba. Megjegyezte, hogy a két ingatlan egykor vadászkastély volt. Mi a szándék ezekkel a vadászkastélyokkal, esetleg egy újabb "grófi réteg" kialakítása? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: az államnak kifejezett célja, hogy a gondoskodásra szorulók ne több száz fős intézményekben éljenek, hanem az úgynevezett kitagolási folyamatban kisebb otthonokba kerüljenek. Azt is megjegyezte, hogy ezek az egykori kastélyok nem arra épültek, hogy szociális intézmények legyenek. Ha ezek kiürülnek, a felelős állami gazdálkodás jegyében kell dönteni a jövőjükről - tette hozzá.


LMP: valaki nem mond igazat Paks ügyében


Schmuck Erzsébet (LMP) a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatban azt idézte fel, hogy az Európai Bizottság elfogadta a kormány álláspontját a technikai kizárólagosságról, vagyis arról, hogy csak az orosz Roszatom képes új reaktorokat szállítani. Az elmúlt hónapokban azonban mind a paksi erőmű, mind az Országos Atomenergia Hivatal írásba adta, hogy nincsenek olyan biztonsági vagy műszaki előírások, amelyeket csak az orosz beszállító képes teljesíteni - hívta fel a figyelmet, azt kérdezve, hogy ki nem mond igazat.

Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője válaszában az elmúlt 27 év legnagyobb gazdasági sikerének nevezte, hogy Magyarország az idén - csaknem három és fél év után - megszerezte a beruházáshoz az Európai Bizottság jóváhagyását, amely szerinte megalapozott döntést hozott. A brüsszeli testület szerint a projekt 7-8 százaléknyi megtérülést garantál a beruházó magyar államnak - tette hozzá a miniszter.


Fidesz: történelmi jelentőségűek a határon túli gazdaságfejlesztési programok


Salacz László (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy a külhoni magyarok ne csak jogi, kulturális értelemben érezzék magukat a magyar nemzet testéhez tartozónak. Ezért történelmi jelentőségűnek tartja a magyar kormány által a határon túli területeken - Vajdaságban, Kárpátalján és Felvidéken - meghirdetett gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési programokat.

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára úgy reagált: a gazdaságfejlesztési támogatás legfőbb célja, hogy a szülőföldjén tartsa a magyar közösséget. A Vajdaságról szólva közölte: 2016-2018 között több mint 30 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást és 30 milliárd forint kedvezményes hitelt biztosít vajdasági célokra.



MSZP: kinek az érdeke volt a letelepedési kötvény?



Szakács László (MSZP) arról érdeklődött, hogy miért kellett létrehozni a letelepedési kötvények konstrukcióját és miért kellett abba külső cégeket bevonni. Bírálta, hogy a közvetítők tulajdonosi háttere nem megismerhető. Azt kérdezte, kinek az érdekében állt a forgalmazás.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: külső forrás bevonására mindig szükség van az állam finanszírozásához, s aki ilyen kötvényt vett, az szívességet tett az országnak. Kiemelte: 2010-ben 85 százalékos államadóssággal vették át a kormányzást, ez mára 72 százalékos szintet mutat. A konstrukció 2011-2012-ben jó üzlet volt az államnak, emellett az adófizetők 2010-hez képest négyszer annyi állampapírt vásároltak - fejtette ki.



A Jobbik Mészáros Lőrinc cégeiről érdeklődött



Kepli Lajos (Jobbik) értékelése szerint Mészáros Lőrinc az egész Balatont megveszi, egyebek mellett 100 hektár területet vett, miközben a kormány kempingek korszerűsítését helyezte kilátásba. Azt kérdezte, a kormány nem tartja-e furcsának, hogy a polgármester tisztán közbeszerzések révén vált milliárdossá.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában azt mondta: az ellenzéki politikus kijelentései nem fedik a valóságot, azt pedig nem tartja helyesnek, ha egy képviselő nem egy adott jelenségeket tesz szóvá vagy szabályozást igénylő kérdéseket vet fel, hanem egy-egy konkrét magyar vállalkozót vesz a szájára. A tárcavezető egyúttal kiállt a Balaton fejlesztése mellett, utalva a gazdaság és a turizmus szempontjaira.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!