Kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot kér a Jobbik


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a devizahiteles kerekasztal múlt heti ülésén a Jobbik és az Adóskamara, valamint több más civil szervezet együttműködési megállapodást írtak alá.

A képviselő azt kérdezte, a kormány támogatja-e, hogy teljes körű kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot vezessenek be a devizahitelesek problémáinak megoldásáig.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszként azt mondta, hogy a Jobbik több mint négy éve teszi fel kérdéseit, de nem akarja elfogadni a devizahitelesek érdekében hozott kormányintézkedéseket. A kabinet nemcsak tárgyal, hanem tett is a devizahitelesek ügyében - jelentette ki. Az államtitkár kiemelte, hogy legutóbb például olyan törvénymódosítás született, amelynek nyomán április 30-ig senkit sem lehet kilakoltatni.



Fidesz: mikor zárulhat le az Altus kft. ellen zajló jegybanki eljárás?


Budai Gyula (Fidesz) azt mondta, hogy a Gyurcsány Ferenchez köthető Altus kft. több alkalommal is nagy összegű kölcsönt biztosított a Czeglédy Csaba által irányított Human Operator Zrt.-nek. A kölcsönök összértéke nagyjából kétszázmillió forint - tette hozzá. Gyurcsány Ferencnek, a DK elnökének állítása szerint baráti kölcsönről volt szó, de a szerződésben szereplő feltételek alapján valószínűsíthető, hogy üzletszerű hitelezési tevékenység állhatott a kölcsönök mögött - érvelt. A Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti eljárást indított az ügyben - emelte ki a képviselő.

Mikorra várható az eljárás befejezése és az eljárásnak milyen jogi következményei lehetnek? - kérdezte.

Nagy Márton, a jegybank alelnöke azt felelte, hogy az MNB előzetes adatgyűjtést végzett az ügyben, és ezt követően indokoltnak tartotta a piacfelügyeleti eljárás megindítását. Most a részletes adatgyűjtést végzik - tette hozzá. Az eljárás lefolytatására legfeljebb hat hónap áll rendelkezésre, de a Magyar Nemzeti Bank várhatóan hamarabb lezárja azt - közölte Nagy Márton.



Az MSZP a Tüke Busz 2015-ös buszbeszerzéséről


Tóth Bertalan (MSZP) emlékeztetett, korábban arról kaptak tájékoztatást, hogy mintegy 3 millió euró, vagyis közel egymilliárd forint az elkövetési érték abban az ügyben, amelyet a pécsi Tüke Busz Zrt. 2015-ös buszbeszerzése miatt vizsgálnak. A sajtóban megjelentek szerint egy üzleti és baráti kapcsolatban álló kör elérte, hogy a cég a ténylegesnél jóval nagyobb hitelt vegyen fel a buszbeszerzésre. A nyomozásnak szerbiai és hollandiai szálai is vannak, és a sajtóhírek szerint thaiföldi érdekeltség is kimutatható - hangsúlyozta.

Az ügyben két közszereplő is szerepel, őket a sajtó értesülései szerint a hollandiai iratokban nevesítették is, ezeket az iratokat pedig a hírek szerint már a magyar ügyészség is megkapta - mondta.

Mi kell még, hogy az ügyészség lépjen ebben az ügyben? - kérdezte.

Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese azt válaszolta, hogy a képviselő kérdésének címéből nem derült ki pontosan, hogy az melyik ügyre vonatkozik. Hozzátette, hogy a konkrét eset részleteit nem ismeri, ezért arról 15 napon belül írásban adnak tájékoztatást.


Jobbik: a külföldre "űzött" magyarok miért csak személyesen szavazhatnak?


Szávay István (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a külföldre "űzött" magyarok csak személyesen, a külképviseleteken szavazhatnak a választáson, ellentétben a határon túli magyarokkal, akik levélben is voksolhatnak. Szándékosan teremtettek ilyen helyzetet? - kérdezte.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált: rendkívül fontos, hogy minden magyar részt vehessen a választáson, ezért minisztersége alatt mindig figyelt a konzuli szolgáltatások bővítésére. Míg 2014-ben Magyarországon kívül 97 helyszínen lehetett szavazni, idén már 118 helyen - mondta.


KDNP: hogyan állnak a határon túli magyarok jogai?


Hoffmann Rózsa (KDNP) arról érdeklődött, hogy milyen perspektívái vannak a szomszédos országokban élő magyaroknak, hogyan állnak a jogaik.

Szijjártó Péter külügyminiszter azt válaszolta: a kormány nem Budapestről akarja megmondani a határon túl élő magyaroknak, hogy mi a jó nekik, hanem tőlük várja és kapja a "koordinátákat". A cél az, hogy ezek a magyar közösségek helyben tudjanak erősödni, boldogulni - mondta, jelezve ugyanakkor, a kormány nem vonakodik attól sem - mint azt tette például az ukrán oktatási törvény esetében -, hogy nemzetközi politikai eszközökkel helyezzen nyomást egy másik országra, hogy az ne sértsen jogot.


LMP: kitől hallott először Horváth István az Eliosról?


Hadházy Ákos (LMP) az Elios-ügyben kérdezett, azt firtatva a szekszárdi fideszes Horváth Istvánnál, hogy kitől hallott először a LED-lámpás cserelehetőségről és az Eliosról.

A megszólított Horváth István, a megyei jogú városok fejlesztésének koordinációjáért felelős államtitkár szerint Hadházy Ákos felszólalásában folytatta "közéleti ámokfutását", amelyben - mondta - "ne számítson a partnerségünkre". Ezt követően a megyei jogi városok fejlesztésének programját ismertette.