Változtatással fogadták el az államfő által visszaküldött kárpótlási törvénymódosítást


Nem tartalmazza a köztársasági elnök által aggályosnak tartott részt, vagyis az állami tulajdonszerzés kimondását a kárpótlással összefüggő törvények módosítása - erről határozott a Ház 114 igen és 56 nem szavazati arányban.

Az Országgyűlés első ízben június 7-én fogadta el a jogszabályok megváltoztatását, ám Áder János államfő azt megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak.

A júniusi módosítás azt mondta ki, hogy a szövetkezeti földalapba tartozó földek kijelölésüket követően az állam tulajdonába kerülnek.

Áder János államfő a visszaküldéskor levelében felidézte a javaslathoz fűzött indoklást, amely szerint annak célja a kárpótlási folyamat lezárása és egyben annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a kárpótlás során visszamaradt termőföldeket a "Földet a gazdáknak" program keretében értékesíthessék. Ennek érdekében a törvény a szövetkezetekről szóló törvényt és az átmeneti szabályokról szóló törvény módosítja, úgy, hogy "a szövetkezeti földalapba tartozó földek kijelölésüket követően az állam tulajdonába kerüljenek".

A jogszabályt most azzal a változtatással fogadta el a Ház, hogy a szövetkezei törvény hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló jogszabályból kimarad az állami tulajdonszerzés kimondása.


Módosította az adótitkokra vonatkozó szabályozást a parlament


Az Országgyűlés kivételes eljárásban az adózó és a támogatott megnevezését, továbbá az egyedi tranzakciók összegét is adótitoknak minősítette az adókedvezmények, jóváírások, a törvényben meghatározott célra nyújtott támogatások, vagy a törvényileg kedvezményezett célok esetében.

A parlament 138 igen szavazattal, 31 nem ellenében fogadta el adózás rendjéről szóló törvényt módosító javaslatot, amelyet a kormány hétfőn nyújtott be a Háznak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslata indoklásában példaként említette, hogy a kultúra támogatásakor adótitoknak számít a támogatást nyújtó adózó megnevezése, az általa egy szervezetnek nyújtott támogatás összege, a támogatott szervezet megnevezése és a támogatott által az egyes támogatóktól külön-külön kapott támogatási összegek.

Ezzel egy időben ugyanakkor a parlament rögzítette, hogy nem minősül adótitoknak az adózók egy adóévben igénybe vett adókedvezményének, jóváírásának összesített mértéke, a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás összesített mértéke, és a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke.

Nemzetközi szerződések kihirdetése

A parlament - egyhangú szavazással - ratifikálta a nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás tavaly és idén hozott módosításait, amelyek a kormány szerint formai pontosításokat és csak kisebb tartalmi változásokat jelentenek.

Az Országgyűlés emellett egyhangúlag hozzájárult annak a megállapodásnak a kihirdetéséhez is, amely a magyar és az ausztrál kormány között jött létre az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról.

Ombudsmani és számvevőszéki beszámolókat fogadtak el

Az Országgyűlés kedden elfogadta az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek, valamint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi tevékenységéről szóló beszámolókat.

A parlament előbbi határozatát 145 igen szavazattal, 24 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett, míg utóbbit 115 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hozta.

Székely László, az alapvető jogok biztosa hivatala beszámolójának parlamenti ismertetésekor azt mondta, 2015-ben a korábbi évnél mintegy 50 százalékkal több, 8240 beadvány érkezett hozzájuk, ami egyszerre mutatja szervezetük társadalmi elfogadottságának növekedését, valamint azt is, hogy ennyivel több ember érezte úgy, az ügyében csak az ombudsmani hivatal segíthet.

Domokos László, az ÁSZ elnöke szintén az Országgyűlés ülésén felszólalva úgy fogalmazott, 2015 a "hasznosulás kiteljesedésének éve volt" számukra, mivel aktívan támogatták a parlament törvényalkotó tevékenységét, a jól irányított állami működést, emellett fokozottan éltek a törvények által biztosított jogorvoslati lehetőségeikkel is.


A CETA-val kapcsolatos álláspont



Az Országgyűlés 102 igen szavazattal, 33 nem és 33 tartózkodás mellett elfogadta azt az országgyűlési határozatot, amely az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontot tartalmazza.

A kormány által beterjesztett eredeti javaslatot a törvényalkotási bizottság javaslatára úgy módosította a parlament, hogy nem hagyta jóvá a CETA tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezéseit ideiglenesen alkalmazzák.

Az hogy, hogy az egyezmény megfelel a korábban rögzített követelményeknek (nem veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá nem tartalmaz antidemokratikus vitarendezési eljárást), az Országgyűlés külön eljárásban vizsgálja meg.