OGY - Krónika 5. rész (határozathozatalok)

Belföld, 2017.10.17

A határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások hatékonyabbá tételéről és versenyjogi törvénymódosításokról is szavazott kedden a parlament.



Hatékonyabbá válhatnak a határokon átnyúló csődeljárások



Uniós irányelvekkel összhangban tette hatékonyabbá a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokat, a csőd- valamint felszámolási eljárásokat 140 igen, 27 nem és 2 tartózkodó szavazattal a Ház.

A változtatás a több tagállamban működő társaságok esetében teremti meg a jogi keretet a fizetésképtelenségi szakértők és a bíróságok munkájának összehangolásához, elsősorban a bajba került cégek reorganizációját, és nem azok felszámolását tartva szem előtt.

A jövőben egy vállalat székhelye nem helyezhető át a kedvezőbb csődeljárás reményében egy másik tagállamba. Ezt biztosítja a vállalkozás valós központjának megállapíthatósága. Azokban a székhelytől eltérő tagállamokban, ahol az érintett cégnek telephelye van, másodlagos eljárások indulhatnak az adós vagyonának elkülönítése érdekében, hogy abból a hitelezők kifizethetők legyenek.

Létrejön a tagállami fizetésképtelenségi nyilvántartás, amelynek adatbázisából 2018 nyarától az interneten is kereshetők lesznek az adatok, sőt később, a tagállamok adatbázisait összekapcsoló felületen bármely tagállamból lekérhetők lesznek az információk.



Hetvenhárom jogszabály változik az új polgári perrendtartás nyomán



Hetvenhárom törvény változik a jövő januárban életbe lépő új polgári perrendtartási törvény nyomán, a módosításokat 112 igen, 28 nem szavazattal, 27 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Módosulnak a többi között az illetékekről, a közjegyzőkről, a csődeljárásról, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról, a bírósági végrehajtásról, a nemzetbiztonsági szolgálatokról, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, az egészségügyről, a fogyasztóvédelemről, a cégeljárásról, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról, a gyógyszerforgalmazásról, a villamos energiáról, a földgázellátásról, a fizetési meghatalmazási eljárásról, a távoltartásról, a hagyatéki eljárásról, a bíróságok igazgatásáról, a bírák jogállásáról, a civil szervezetek nyilvántartásáról, a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló jogszabályok.



Külön törvény szabályozza a bírósági eljárások költségkedvezményét



Az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételének lehetőségét kívánja biztosítani a polgári, valamint a közigazgatási bírósági eljárásokhoz kapcsolódóan a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog bírósági alkalmazásáról szóló jogszabály.

Az előterjesztést 111 igen és 1 nem szavazattal, 55 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. E szerint a törvény az illeték és a költség viselése alól csak azok számára nyújt mentességet, akik azt nem lennének képesek fedezni, akiktől az nem lenne behajtható. A jogszabály így készteti a jogérvényesítés megfontolására az érintettet.

A törvény biztosítja, hogy az alapeljárást ne lehessen elhúzni a költségkedvezményre vonatkozó kérelem szükségtelen benyújtásával. A jogszabály kizárja, hogy költségkedvezményben részesüljön az, akinek jövedelmi helyzetében ezt kizáró változást történt.



Versenyjogi törvénymódosítást fogadott el a parlament


Az Országgyűlés az igazságügyi miniszter javaslatára - 133 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett - módosította a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt, ami azért vált szükségessé, mert a 2018. január 1-jétől hatályos általános közigazgatási rendtartási törvény rendelkezései nem vonatkoznak majd a versenyfelügyeleti eljárásokra. Ugyanígy a közigazgatási perek szabályozásának átalakítása is indokolta a mostani változtatást.

A törvénymódosítás új versenyjogi jogintézményt nem vezet be.

A közigazgatási rendtartási törvénytől eltérve, teljes egészében a tisztességtelen piaci magatartásról szóló jogszabályban rendezik a kizárás szabályozását, az ügyfél fogalmát, az adatok kezelését és az iratbetekintést, a tényállás tisztázása körébe eső legtöbb rendelkezést, az ügyintézési határidőre és a határidő-számításra vonatkozó szabályokat, valamint az eljárásindítás részletes szabályrendszerét. Ezeknél ugyanakkor javarészt a hatályos rendelkezéseket őrzik meg.

Rögzítik, hogy az összes versenyfelügyeleti eljárás hivatalból indult eljárássá válik, és az eddig még fenntartott - gyakorlati jelentőséggel eddig sem igazán bíró -, átmeneti irányításszerzés meghosszabbítása iránti kérelem megszűnik, e tárgyban is hivatalbóli eljárásban dönt majd a versenyhatóság, ha szükséges.

Új eljárástípusként jelenik meg a törvényben az önálló versenyfelügyeleti eljárás annak feltárására, amikor valószínűsíthető, hogy a hatóság összefonódást tudomásul vevő, engedélyező vagy kötelezettségvállalást elfogadó határozata az ügyfél félrevezető magatartásának volt a következménye. Ennek az eljárásnak a végén alkalmazhatják a jelenleg is a törvényben foglalt határozat-visszavonás jogkövetkezményét.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!