Jobbik: kellett adakozni állami cégek dolgozóinak?



A jobbikos Szávay István a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány gazdálkodását bírálta, jelezve: a szervezet külföldről szerzett be állatokat. Ellentmondásosnak nevezte a szervezet pénzügyi beszámolóját is. Az ellenzéki politikus álláspontja szerint Hegedűs Zsuzsa alapítványát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) portfóliójába tartozó cégek dolgozói támogatták. Azt kérdezte, hogy a vezetők gyakoroltak-e nyomást a felajánlások érdekében.

Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára kijelentette: sem az NFM, sem az MNV nem kötelezett senkit adományozásra. Egyre általánosabb jelenségnek nevezte a társadalmi felelősségvállalást, s azt, hogy a cégek például karácsonyi naptár helyett ilyen célokra fordítanak forrást.

A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 96 igen, 34 nem és 3 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.



MSZP: hogyan csökkentik a várólistákat?



Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint az egyszeri 6 milliárd forint pluszforrás ellenére nem sokat változott a várólisták hossza, továbbra is sokat kell várni csípő- és térdprotézisre, szürkehályog-műtétre. Megjegyezte: az egészségügy adóssága nagyobb összeggel nőtt év elején, mint ez a forrás, eközben pedig kiüresítettek egyes ellátó helyeket és kihasználatlan kapacitások vannak. Azt kérdezte, mennyi pénz kellene a várólisták tényleges megszüntetéséhez, mi alapján döntöttek a 6 milliárdról és van-e terv a kapacitások jobb kihasználására.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte: tavaly év elején 1,5 milliárd, nyáron 1 milliárd, decemberben pedig 6 milliárd forint forrásról döntöttek, s már az első ütem 3000 fővel csökkentette a várólistákat. A mostani támogatás 18-24 ezer betegnek nyújt lehetőséget - tette hozzá. Az államtitkár hangoztatta: a cél, hogy két hónapnál többet ne kelljen várni beavatkozásra, s a nagyobb ortopédiai műtéteknél is legfeljebb hat hónap legyen a várakozás.

A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház viszont 101 igen, 41 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.


Az MSZP a hortobágyi földpályázatokról kérdezte Orbánt


Harangozó Gábor a miniszterelnököt a hortobágyi földpályázatokról kérdezte, amelyekben szerinte "szégyenteljes mutyi" történt.

Válaszában Orbán Viktor megismételte: az ügyben lezárult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata, és azokat az értékelési szempontokat, amelyeket a Kehi nem talált kellően alaposnak, a szakminisztérium módosította. A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának most az a feladata - folytatta -, hogy azon pályázók esetében - ez 14 birtoktestet érint -, akik a pályázati feltételeknek nem felelnek meg, felmondja a szerződést, és újrapályáztassa a birtoktestet.


A Jobbik ismét az ügynökvádról faggatta a kormányfőt


A Jobbik ismét az ügynökvádról faggatta Orbán Viktort, Mirkóczki Ádám konkrétan azt a kérdést tette fel neki, hogy a sorkatonaság alatt együttműködött-e bármilyen szinten a III/IV-es csoportfőnökséggel.

A miniszterelnök reagálásában azt mondta: azért utasítja vissza még a kérdést is, mert abszurdnak, nevetségesnek és valótlannak tartja. "Soha senkivel egyetlen egy magyar állampolgár rovására sem működtem együtt sem fiatalkoromban, sem miniszterelnökként" - közölte.


LMP: ki kormányzott 2010-2014 között?


Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt a kérdést tette fel a miniszterelnöknek, hogy "ki kormányzott 2010-2014 között". Felvetését azzal indokolta, hogy "a sajtó szerint 2011-2012-ben a kormányzati pozíciókban 25 olyan ember volt, aki a Simicska-Nyerges-tengelyhez kötődött, ezek közül az emberek közül már csak hárman vannak pozícióban".

"Először is érdekelne, ki az a három" - kezdte válaszát Orbán Viktor, aki szerint inkább azt kell feleleveníteni, ki nem kormányzott 2010-től Magyarországon. Nem kormányzott a Nemzetközi Valutaalap (IMF), Washington, Moszkva, nem kormányoztak az eurobürokraták, a multik, az oligarchák, és nem kormányzott sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon - sorolta.


Fidesz: hol van a pénz Buda-Cash-ügyben?


Tuzson Bence (Fidesz) azt mondta, hogy a Buda-Cash ügy 110 ezer embert érintett, akiknek nagy része nem egy brókercégnél kockáztatta a pénzét, mert egy bankcsoport ügyfelei voltak. Szavai szerint ekkor gyors intézkedés-sorozat kezdődött, a Befektető-védelmi Alap (Beva) a nem banki, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) pedig a banki betétesek kártalanítását kezdte meg.

A legfontosabb kérdés, hogy hol van a pénz és hogyan halad a kártalanítás folyamata - kérdezte.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a Buda Cash ügyében eljáró hatóságok és szervek képesek voltak gyorsan és eredményesen közreműködni annak érdekében, hogy zökkenőmentes folytathassák le a kártalanítást. Az OBA hamarosan befejezi a kártalanítások kifizetését, március 17-ig már biztosított ügyfelek 96,5 százalékának, közel 71 ezer ügyfélnek több mint százmilliárd forintot utalt át. Csak azok a betétek maradtak ki, akiknél adathiányt találtak vagy elhunyt a tulajdonos és zajlik a hagyatéki eljárás.

A Buda-Cash Brókerház Zrt. befektetőinek kártalanítása megkezdődött, a kérelmeket 2016. március 26-ig lehet benyújtani. A felszámoló a követeléseket egyezteti az ügyfelekkel és felméri a meglévő és kiadható ügyfélvagyont. Amikor a felszámoló nyilatkozni tud arról, hogy az egyes ügyfeleknek mit ad a Buda-Cash Zrt. és mi az a hiány, ami után kártalanítani kell az ügyfeleket, Beva haladéktalanul meg fogja kezdeni és kilencven napon belül elbírálja a benyújtott kérelmeket.