MSZP: több diagnosztikai vizsgálatra van szükség



Szakács László (MSZP) azt tette szóvá, hogy az adminisztráció megváltoztatása miatt megnőttek a PET-CT várólistái és a társadalombiztosítás sem finanszíroz elég vizsgálatot. Mint mondta, évente 80 ezer embernek lenne szüksége ilyen rákdiagnosztikai vizsgálatra, azonban csak 30-31 ezerre van forrás, és csak 10-11 ezer valósul meg. Ha több pénzt biztosítana a kormány, akkor sem jó a jogi környezet - összegzett, változtatásokat sürgetve.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt emelte ki: idén 20 ezerről 30 ezerre nőt a finanszírozott vizsgálatok száma és a korábbi 5-ről 9-re nőtt azon helyek száma, ahol PET-CT-t végeznek. Míg 2010-ben 100 ezer lakosból 107-re jutott ilyen vizsgálat, addig a többletforrások bevonása után 306 esetre emelkedett a szám, ami az Eurostat szerint a hetedik legjobb arány. A kormány hét év alatt 60 százalékkal növelte a rákbetegek gyógyítására fordítható keretet - mondta, hozzátéve: a beutalótól számítva átlagosan 10,4 nap alatt elvégzik a vizsgálatot a nem sürgős esetekben.

A szocialista képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban 104 igen, 29 nem és 1 tartózkodó szavazattal igen.



Jobbik: miért nem emelik a hallgatói ösztöndíjakat?


Farkas Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy tíz éve egyik kormány sem emelte a hallgatói ösztöndíjakat, miközben az érintettek kiadásai jelentősen megnőttek. Ez kihat a továbbtanulásra, csak a kiváltságosok juthatnak be a felsőoktatásba - tette hozzá. A magas albérletárak, tanulmányi és közlekedési költségek miatt strukturális reformra lenne szükség és legalább 40 százalékkal emelni kellene a juttatásokat - mondta a képviselő, aki szerint a 12 milliárd forintos költségvetési többlet biztosítása csak szándék kérdése.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte: új ösztöndíjak bevezetésével és a felsőoktatási béremeléssel is igyekeztek javítani a terület helyzetén, emellett a diákhitel-konstrukcióknak is pozitív hatásuk volt. Jelezte azt is, hogy elindultak az egyeztetések a HÖOK-kal és közösen fogják kialakítani a megfelelő formákat. Értékelése szerint a Jobbik csak számításból, szavazatszerzési céllal foglalkozik a témával, mert ez a téma előnyösebb számukra, mint a pártfinanszírozási botrányuk Simicska Lajossal.

Az ellenzéki politikus nem fogadta el a választ, a parlament azonban 104 igen szavazattal, 28 nem ellenében igen.


MSZP: van-e megrendelés bizonyos ügyek eltussolására?


Legény Zsolt (MSZP) azt kérdezte, van-e megrendelés a Fidesztől illetve a kormánytól arra, hogy az ügyészség eltussoljon bizonyos büntetőügyeket? A politikus azt mondta, hogy míg például Czeglédy Csaba ügyét a "kormánytól nem független oldalakon" szinte élőben lehet követni, addig a fideszes érintettségű ügyekről semmi sem szivárog ki. Ez csak a Fidesznek és a "Fideszt kiszolgáló ügyészségnek" az érdeke - tette hozzá.

Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese azt mondta, hogy az ügyészség, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, az állam büntetőigényét érvényesíti. Annak, hogy az ügynek ki a sértettje vagy érintettje a megítélés szempontjából semmilyen jelentősége nincs, mint ahogy annak sem, hogy egy bűncselekményt ki követett el - jelentette ki.


Jobbik: ki jelent nemzetbiztonsági kockázatot?


Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt mondta, hogy a magyar hatóságok érdemben nem sok mindent tudnak mondani az úgynevezett Soros-terv létéről vagy nemzetbiztonsági kockázatairól. Eközben naponta kerülnek napvilágra valóban kockázatos esetek, mint a "kötvénybiznisz", a moszkvai vízumgyár, a Kiss Szilárd-ügy, Ghaith Pharaon vagy Zaid Naffa tiszteletbeli jordániai konzul esetei. A közös szál, hogy ezek az ügyek szinte kivétel nélkül a kormány tagjaihoz, a kormányfőhöz vagy a kormányfő családjához köthetőek - jelentette ki.

Ki jelent nagyobb nemzetbiztonsági kockázatot - tette fel a kérdést.

Kontrát Károly belügyi államtitkár azt felete, hogy a nemzetbiztonsági bizottság korábbi, zárt ülésén már választ adott a képviselő kérdéseire. A Soros-terv létezik - tette hozzá.

Ezután arról beszélt, hogy a Jobbik béruniós kezdeményezése megbukott. Az ellenzéki párt külföldi partnereire utalva azt mondta, hogy a béremelést a Jobbik egy "horvát neonácira, egy román kémre és egy uniós bürokratára" bízná Ezek jelentik az igazi kockázatot - fogalmazott az államtitkár.



LMP: miért nem konzultálnak a letelepedési kötvényekről?


Demeter Márta (LMP) azt kérdezte, hogy a kormány miért nem folytat konzultációt a letelepedési kötvényekről. Húszezer bevándorlót hoztak ellenőrizetlenül Magyarországra és a schengeni-övezetbe, csak azért, hogy "kormány közeli offshore cégek 180 milliárd forintot kaszáljanak" - jelentette ki.

Honnan tudták ezek az offshore cégek, hogy a megalakulásukat követő napon Rogán Antal egy őket segítő törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek? - kérdezte.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta, a képviselő nem kérdéseket tett fel, hanem kérdésnek álcázott rágalmakat. A letelepedési program nem bevándorlási, hanem befektetési kérdés, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy a magyar gazdaság ma már stabilabb lábakon áll - hangsúlyozta. Az igénylőket a TEK, a rendőrség, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal is vizsgálja - mondta.