OGY - Krónika 6. rész (azonnali kérdések)

Belföld, 2014.10.20

Az SZDSZ hiteleiről, az élsportolók tanulásának támogatásáról, a kistelepülések felzárkóztatásáról, a HPV elleni oltás tapasztalatairól, az MNB külföldi irodáiról és a tranzakciós illetékről is kérdeztek a képviselők hétfőn, az azonnali kérdések során.



A Jobbik az SZDSZ adósságáról


Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, az Állami Számvevőszék jelentése szerint az SZDSZ nem fizette vissza korábban felvett hiteleit, amelyek akár kétmilliárd forintot is kitehetnek. Hozzátette, hogy a kérdéses hiteleket a párt az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) vette fel.

Az ügyben az MFB felelőssége is fennáll, hogy intézkedett-e már - közölte. Hangsúlyozta, hogy korábban Németh Lászlóné, majd Lázár János miniszterhez fordult, de mindketten azzal utasították el a választ, hogy az banktitkot érintene.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a képviselőnek adott válaszát egyfelől a hitelfelvételt lehetővé tévő vagyontörvény, másfelől pedig a banktitokról szóló törvény határozza meg.

Az SZDSZ 415 millió forintot vett fel az MFB-től, miután nem fizetett, 2010 decemberében a hitelt felmondták, 2011 márciusa óta pedig a pénzintézet végrehajtási joggal rendelkezik az ingatlanfedezetek felett - ismertette az előzményeket.

Hangsúlyozta, hogy a pártot törvény jogosította fel a konstrukció igénybevételére, a bankot pedig törvény kötelezte a hitel biztosítására. Az SZDSZ 408,7 milliót nem fizetett meg, ezért az MFB az állami kezességvállalást próbálta érvényesíteni, de miután a NAV szerint a kölcsön nyújtása során súlyos hibákat követtek el, az állam nem vállalt kezességet.

Az MFB most kísérletet tesz arra, hogy a biztosítékból megtérülő összeget behajtsa - mondta. Hozzátette, arra az elhatározásra jutott, hogy személyes betekintési jogot biztosít a képviselőnek a szerződésbe.


KDNP: támogatják-e az élsportoló fiatalok tanulását?


Móring József Attila (KDNP) arról érdeklődött, hogy a kormány idén is segíti-e a felsőoktatásban a kiemelkedően jól teljesítő sportolókat. Hangsúlyozta, hogy 2013-ban 107, a felsőoktatásban tanuló élsportoló részesült a Magyar sportcsillagok-ösztöndíjban.

Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára azt felelte, hogy egy egészséges társadalomhoz hozzátartozik, hogy odafigyeljenek a fiatalok testi és lelki fejlődéséhez, amihez a sportot lehet eszközként használni.

Kijelentette, hogy a kormány a versenysportot is támogatja, és az ösztöndíjjal itthon lehet tartani a fiatal tehetségeket. Az elmúlt időszakban 119 fiatal vett részt a programban, közülük 49-en világ- vagy Európa-bajnokságon szereztek érmet - mondta.


Az LMP a kistelepülések felzárkóztatását sürgette


Sallai R. Benedek (LMP) a kistelepülések lesújtó helyzetéről beszélt. Hangsúlyosan szólt az úthálózat állapotáról, és azt mondta, hogy 1000 milliárd forintra lenne szükség az állagmegóváshoz.

Kijelentette: a vidék felzárkóztatásához nincs elegendő forrás.

Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára úgy válaszolt: a lezárult uniós költségvetési ciklusban 200 milliárd forintot meghaladó összegben indult fejlesztés a kistelepüléseken. Az infrastruktúráról szólva közölte: az elmúlt időszakban újraindítottak 11 bezárt vasútvonalat, és továbbiakat is indítanának. A közutakat 157 szakaszon, csaknem 1000 kilométer hosszan fejlesztették - ismertette.


A Fidesz a HPV védőoltás bevezetésének tapasztalataira kérdezett rá



Bene Ildikó (Fidesz) a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás bevezetésének tapasztalataira kérdezett rá. Rámutatott: évente mintegy 1500 új méhnyakrákos megbetegedést regisztrálnak az országban, ezért az azt kiváltó HPV szűrésének fontosságát is hangsúlyozta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára 83 százalékos oltási arányról számolt be az érintettek körében, vagyis idén 45 ezer 12 és 14 év közötti lány kapta meg a vakcinát. Fontosnak nevezte, hogy ebben a korban adják be a védőanyagot, mert mint mondta, később, amikor már több oltóanyagra van szükség, az nagyobb költséggel jár.


MSZP: miért Buenos Airesben vagy Hamburgban nyit irodát a jegybank?



Kiss László (MSZP) a Magyar Nemzeti Banktól várt választ arra, a többi közt miért Buenos Airesben, Bejrútban vagy Hamburgban nyit külföldi irodát a jegybank. Vitatta, hogy ezeken a helyeken érdemes lenne megvalósítani az irodanyitással kapcsolatos célokat: kapcsolattartást az adott országgal, a gazdasági folyamatok megfigyelését, elemzését.

Balog Ádám, a jegybank alelnöke válaszát úgy kezdte: "belátom, hogy a jegybank most sokkal több mindent csinál, mint az elmúlt években, ami szokatlan lehet", a kérdésfeltevést ugyanakkor "túlerőltetettnek" ítélte. Hamburg óriási kereskedelemmel bír - indokolta a döntést -, míg Frankfurtba, Londonba vagy Washingtonba rendszeresen jár a jegybank, így ott nincs szükség irodára.



A Jobbik a lakosság banki terheinek növekedését kifogásolta


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a bankhasználók költségei másfél év alatt 55 százalékkal nőttek, miközben a felügyeleti szervek is kimondták, hogy a pénzintézetek áthárították a tranzakciós illetéket rájuk. Szerinte ezzel egy újabb, áttételes adóval sújtották az embereket. A képviselő a banki elszámoltatást kérte számon a kormányon.

Tállai András azt felelte: a bankokkal kapcsolatban a kormány az elmúlt években határozott lépéseket hozott, ide sorolta a devizahitelesekkel való elszámolást, de a tranzakciós illeték kivetését is. A kormány eldöntötte, hogy a bankoknak is ki kell venniük a részüket a válságkezelésből, azzal együtt, hogy a pénzmozgás a lakosság számára ingyenes - jelentette ki.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!