Vona ügynökügyben kérdezte Orbánt



Vona Gábor (Jobbik) a miniszterelnököt az ügynöklisták nyilvánosságra hozataláról kérdezte, amelyet - mondta - a Jobbik, az LMP és a Momentum Mozgalom is követel.

"Tisztában vagyok azzal, hogy ön a katonaévei alatt kapcsolatba került a szolgálatokkal. Azzal is tisztában vagyok, hogy az ön családjában is volt, aki 1956-ban, a forradalom idején ügynökként dolgozott az ÁVH-nak" - mondta Orbán Viktornak, azt kérdezve tőle, hogy "mi elől menekül", van-e további titkolnivalója.

Orbán Viktor a személyét érintő felvetésre azt válaszolta: ezt már többször is megkérdezte tőle a Jobbik, mindegyik alkalommal reagált rá, ezért kénytelen Vona Gábort hazugnak nevezni, csakúgy, mint a korábbi jobbikos felszólalókat.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány megtárgyalta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának jelentését, és úgy döntött, átadja a titkosszolgálati mágnesszalagokon tárolt adatokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. A levéltár nyitott, forduljon az ott dolgozókhoz bizalommal - javasolta a Jobbik elnökének.

Viszonválaszában Vona Gábor arra szólította fel a kormányfőt, mondja ki, hogy soha nem volt ügynök, soha nem jelentett senkiről. Szerinte egyébként Orbán Viktornak és pártjának "becsípődése" az S betűs nevek, mindenről Soros György és Simicska Lajos jut az eszükbe.

A miniszterelnök erre válaszul kijelentette: "természetesen a másik oldalon álltam, mi, akik itt ülünk, a másik oldalon álltunk, bennünket üldöztek, bennünket hallgattak le". "Nem működtünk együtt semmifajta állambiztonsági szolgálattal" - húzta alá.

Az S betűs megjegyzésre úgy reagált: "nem igaz, hogy mindenkivel bajom van, itt ül mellettem Semjén Zsolt például".

Szerinte egyébként a Jobbik kényes helyzetben van, mert "maguk is bevallották, hogy a pártjukat eladták, és ahol eladás van, vevő is van". "Mindannyian tudjuk, hogy önök nem a saját álláspontjukat képviselik, önök benne ülnek egy nagyvállalkozó zsebében. Önök a Jobbikból, egy nemzeti radikális pártból egy csicskapártot csináltak" - fogalmazott.


LMP: miért érinthetetlen Kiss Szilárd?



Szél Bernadett (LMP) értékelése szerint Kiss Szilárd neve a korrupcióval, bűnözéssel és a bűnözőket kiszolgáló politikával fonódott össze, s prostituáltak, gengszterek belépését segítette elő a schengeni területre. Hozzátette, hogy a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott agrárdiplomatának a földművelési tárca kreált egy állást a növekvő exportra hivatkozva, de ebből semmit nem profitált az ágazat. Az kérdezte, hogy a földművelési miniszter ma is kinevezné-e.

Fazekas Sándor földművelési miniszter úgy reagált: Kiss Szilárd két éve távozott a tárcától, a mindennapjairól kreált hírek pedig kémregénybe illenek. Sem a vízumügyek, sem más nem veszélyeztette az ország vagy az unió nemzetbiztonságát, a kivitel pedig 25 százalékkal nőtt abban az időben, amikor a tárcának dolgozott - tette hozzá, jelezve: Kiss Szilárd soha nem volt miniszteri biztos, a vele szemben folytatott eljárások pedig nincsenek összefüggésben az FM-ben végzett munkájával.



A Fidesz a határvédelem eredményeiről érdeklődött



Ágh Péter (Fidesz) értékelése szerint a határzár jogi megerősítése erősebb védelmet ad Magyarországnak és az uniónak is. Szóvá tette, hogy Brüsszelből és "álcivilek" részéről ismét politikai támadások érik az országot emiatt. Szerinte a bevándorláspárti politikusok kiforgatják a jogot, ezzel szemben a kormánypártok azt képviselik, hogy senki sem léphet be az országba ellenőrizetlenül. Az eddigi eredményekről érdeklődött.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: ma Magyarország védi meg az Európai Uniót a bevándorlástól és minden feltétel biztosított, hogy ez a jövőben is így legyen. Megjegyezte, hogy a balkáni útvonalon ma is 80 ezer ember mozog, ezért a hármas védelmet meg kellett erősíteni. Azt ezt szolgáló eszközök közé sorolta a határvadászok számának 3 ezerrel növelését, a második kerítés kiépítéséről szóló döntést és a jogi szigorítást, amely szerint a menekültkérelem elbírálásáig az azt benyújtóknak a tranzitzónában kell várakozniuk.



MSZP: tett-e feljelentést a jegybank?



Szakács László (MSZP) a jegybank 2015-ös jelentésének ismertetésekor felvetett mondatot firtatta, miszerint egy szövetséges NATO-tagállam követségéről érkező forgatókönyv szerint kormány- és jegybank-buktató támadást terveztek az ország ellen. Azt kérdezte, mely országról van szó, milyen eszközökkel jött a támadás, hogyan hárították el azt és 2017-ben is fennáll-e egy ilyen veszélye. Azt is megkérdezte, tett-e feljelentést az MNB és kinek jelentette az esetet.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt válaszolta, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentést tettek az ügyben a parlament nemzetbiztonsági bizottságának, a testület előtt minden elhangzott. Izgalmas részletkérdésnek tartotta, hogy miközben ő országot nem nevesített, egy MSZP-s képviselő megtette azt. Felvetette, hogy az illető esetleg már korábban tudott erről, vagy többet tud, mint a Házban valamennyien. A jegybankelnök azt is megjegyezte, hogy 2014 őszén másoknak is feltűnt, hogy André Goodfriend vezető diplomata olyan kampányt kezdett, amelynek a kormány támadása volt a célja.