Jobbik: a nagykőrösi csatorna beruházásról


Volner János arról beszélt, hogy Nagykőrösön az emberek az önkormányzat csatorna beruházása során anyagi kárt szenvedtek. A jobbikos politikus felidézte, hogy a beruházás 85 százalékát uniós forrásból előteremtették, de a többi önrész volt, amit a lakosságtól szedtek be. Ezután szavai szerint az önkormányzat 558 millió forintot más forrásból mégis elő tudott teremteni, s így az emberek joggal gondolták, visszafizetik nekik az önrészt. Ugyanakkor a fideszes polgármester úgy döntött, ezt az összeget útépítésre fordítják.

Volner János hozzátette: 2500 aláírást hozott a miniszternek, és azt kérdezte, mikor kapják vissza az emberek az önrészt?

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: személyesen elment a helyszínre tisztázni a helyzetet. Mint mondta, fény derült arra is, hogy számos település küzd hasonló problémával, kéttucat ilyen önkormányzat van Magyarországon, s a képviselőtestületek a pluszpénzt általában a települések fejlesztésére, a feldúlt utcák újraaszfaltozására fordították.

A pénzt minden esetben törvényesen használták fel, nem lopták el, nem másra használták, semmilyen törvénysértés nem történt - mondta Lázár János, aki egyúttal jelezte: Nagykőrösön ettől függetlenül a kifogásolt összeget vissza fogják fizetni az embereknek.


LMP: mi lesz a kistelepülések iskoláival?


Ikotity István az oktatási államtitkár Palkovics László közelmúltbeli szombathelyi fórumán tett bejelentéseit idézte fel, s a kistelepülési iskolák jövőjét firtatta. Az ellenzéki politikus szerint úgy tűnik a mostani kormány nem csak folytatja az iskola bezárási folyamatot, hanem fel is erősíti azt. Utalt az államtitkár szavaira, miszerint 10 milliárdot szánnak iskolabuszokra, amivel a kistelepülésekről a nagyobb falvakba viszik a gyerekeket, ezzel szerinte felerősítve a bezárásokat. Mint mondta, az LMP a leghatározottabban tiltakozik, nem bezárni kellene a kistelepülések iskoláit, azok léte kulcskérdés.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány elődeivel szemben nem bezárta, hanem újranyitotta vidéken az iskolákat. A feladat-ellátási helyek száma sem csökkent, csak lehet, hogy tankerülethez, vagy szakképzési központhoz, centrumhoz tartoznak az intézmények. Az iskolabuszokkal az iskolába járás feltételeit szeretnék könnyíteni, s ennek mindenki örül, az LMP-n kívül - jegyezte meg Rétvári Bence.

Arra szólította fel az LMP-s politikust, hogy ne essen abba a liberális csapdába, amikor valaki a nagykörúton belülről akarja megmondani a kistelepülésen élőknek, hogy pontosan hogyan szervezzék a saját életüket. A kormánynak ehhez a lehetőséget kell biztosítania, amit jogi szabályozással, költségvetési többlettámogatással meg is tett - jelezte az államtitkár.


Fidesz: nem működik a szisztematikus határellenőrzés


Simon Miklós (Fidesz) azt mondta, hogy az EU képtelen kezelni vagy legalábbis valamilyen szinten megfékezni a migránshelyzetet. Terrortámadások és egyéb atrocitások sora kellett ahhoz, hogy legalább megpróbáljanak valamilyen érdeminek látszó intézkedést hozni az ügyben - tette hozzá. Látszik, hogy a szisztematikus határellenőrzés bevezetése a schengeni zónában nem fog úgy működni, ahogy a "brüsszeli bürokraták" elképzelték, mert már az első napokon hatalmas sorok alakultak ki a határokon és ezek a sorok a nyári időszakban csak nőni fognak - közölte.

Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta, hogy a szisztematikus határellenőrzést egy uniós rendelet vezette be a tagállamokban. A kialakult helyzet tükrözi a szakmai várakozásokat, a határátkelőhelyek nem bírják a nyomást, ennek következtében Olaszország és Horvátország között már fel is függesztették azt - közölte. Magyarországon megnövelték az útlevélkezelői létszámot, de ennek ellenére Horvátország és Szerbia felé a csúcsidőszakban áttértek a szúrópróbaszerű ellenőrzésekre - mondta.

A belügyi tárca azt fogja javasolni, hogy nyáron függesszék fel a szisztematikus határellenőrzést - hangsúlyozta.


MSZP:


Hiller István (MSZP) azt mondta, hogy a Lex-CEU ügye nem zárul le azzal, hogy a parlament elfogadta, a köztársasági elnök pedig aláírta a jogszabályt. A nemzetközi reakciókra válaszul a kormányzati érvelésben megjelent az az elem, hogy az egyetem ügye mellé állókat megtévesztették - közölte, majd felsorolt több, a CEU-t támogató egyetemet, a tudományos valamint a közélet ismert szereplőit.

A politikus azt kérdezte, ki és hogyan tévesztette meg tudósok, professzorok százait.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy a Lex-CEU kifejezést abból a 2005-ös levélből ismerhetik, amelyet Soros György írt Magyar Bálint egykori szabad demokrata oktatási miniszternek. Az államtitkár azzal folytatta, hogy a magyar származású amerikai üzletember ebben megköszönte, hogy a Közép-európai Egyetem akkreditációt kapott. Emellett Soros György akkor azt kérte, hogy a "Lex-CEU-t" ne sorolják fel a hatályukat vesztő törvények között - emelte ki. Rétvári Bence visszakérdezett, hogy ha Hiller Istvánnak írt volna levelet Soros György, akkor oktatási miniszterként ő is szó szerint beleírta volna a törvénybe a kéréseket.