Fidesz: Mennyi agrártámogatást kapott Sallai R. Benedek?
Pócs János (Fidesz) arról beszélt, hogy a gazdálkodóknak szükségük van támogatásokra, ezért ha egy érintettből országgyűlési képviselő lesz, annak még nem kell feltétlenül csődbe vinni a cégeit. Az ellenzék és a sajtó egy része szerint viszont egy kormánypárti képviselő lassan már "kenyeret se vegyen", nem, hogy agrártámogatási kérelmet nyújtson be - fogalmazott. Egyesek nagy erőkkel igyekeznek a közvéleményt fals irányba vezetni ezt a témában - tette hozzá.
A politikus végül arról kérdezett, hogy mennyi mezőgazdasági támogatást kapott az LMP-s Sallai R. Benedek és "az ő érdekköre".
Bitai Márton Örs agrárállamtitkár azt mondta, hogy a területi támogatás a használt földterület után jár. A 2014-2021-es uniós ciklusban a kormány olyan támogatási rendszert dolgozott ki, ami a családi kis- és közepes vállalkozásoknak kedvez - szögezte le.
A Sallai R. Benedek érdekeltségeibe tartozó egyesületek, alapítványok, jogi személyek, a képviselő és felesége 2014-2017. között 255 millió forint agrártámogatásban részesültek - mondta.
MSZP: miért nőtt a minimálbérre kivetett járulékteher?
Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy az alacsony jövedelmi sávba tartozók helyzetét az elmúlt hét évben megnehezítették. Miért sokkal magasabb a minimálbérre kivetett járulékteher, mint hét-nyolc évvel ezelőtt? - kérdezte.
A képviselő arra is kíváncsi volt, hogy miért nem kaptak 2014-ben a jogosultak nyugdíjprémiumot. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés akkor is meghaladta a 3,5 százalékot és tartható volt az államháztartási egyenleg.
Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár azt mondta, hogy a képviselőnek nincs igaza, mert a szocialista kabinetek idején is adót kellett fizetni a minimálbér egy része után. Az elmúlt években a reálbér - a minimálbér és a garantált bérminimum esetében is - nagyobb mértékben emelkedett, mint az MSZP-kormányok idején - jelentette ki.
Kérdések:
MSZP: miért torzítják a munkaerőpiaci felméréseket?
A kérdések sorát nyitó Gúr Nándor (MSZP) azt mondta, hogy a foglalkoztatási adatokról készült statisztikákban csúsztatások vannak. Miért torzítanak, miért nem végeznek tisztességes munkaerőpiaci felméréseket - kérdezett.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszként azt mondta, hogy az MSZP-nek kevés alapja van bármiféle statisztikát megkérdőjelezni, mert a 2006-os választások előtt meghamisították az államháztartási adatokat. Kiemelte, hogy 1990 óta soha annyi ember nem dolgozott Magyarországon, mint ma, a közel 4,4 milliós szám körülbelül 700 ezerrel magasabb, mint a 2010-es. A 12 százalékos munkanélküliséget pedig hét év alatt négy százalékra sikerült csökkenteni - emelte ki.
Jobbik: miért haragszik a kormány a gyöngyösiekre?
Vona Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy a kabinet 2016 nyarán döntött a rövid és középtávú infrastruktúrafejlesztések összehangolásáról. Több település is elkerülő utat kapott, de Gyöngyös nem - emelte ki.
A pártelnök azt mondta, úgy érzi, hogy a kormány valamiért haragszik a városra. Meddig büntetik még Gyöngyöst, számíthatnak-e a település lakói az elkerülő útra? - kérdezte.
Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára azt felelte, a kormány nem felejtkezett meg Gyöngyösről, eddig is számos útfejlesztéssel bizonyították, hogy szem előtt tartják a városban élők érdekeit. Hozzátette, hogy a képviselő által is említett útszakasz bekerült a megvalósítandó projektek közé.
LMP: hol tart a nyomozás Simonka György céghálózatának ügyében?
Hadházy Ákos (LMP) azt kérdezte, hogy hol tart a nyomozás a Simonka Györgyhöz köthető céghálózat ügyében. Hány gyanúsított van és mikorra várható vádemelés? - kérdezte.
Polt Péter legfőbb ügyész azt mondta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat nyomozást. A nyomozás határideje 2018. március 15-e - tette hozzá. A vizsgálat több mint húsz gazdasági társaságot érint, eddig az ügyben 15 embert hallgattak ki, egy fő áll személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt - közölte.
Fidesz: milyen tűzoltósági fejlesztések várhatóak?
Vas Imre (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy a katasztrófahelyzetek hatékony elhárításának érdekében milyen tűzoltósági fejlesztések várhatóak.
A korábbi intézkedéseket felsoroló Kontrát Károly belügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy januártól folytatódik az illetményemelés, ami most újabb öt százalék lesz. A múlt héten 15 gépjárműfecskendőt és két magasból mentőt adtak át a katasztrófavédelem székhelyén, a hollóházi tűzoltók pedig egy felújított gépjárműfecskendőt kaptak - közölte.
MSZP: hogyan lépnek fel az illegális gyorsulási versenyek ellen?
Józsa István (MSZP) azt mondta, hogy a fővárosban, azon belül is a III. kerületi Szentendrei úton évek óta illegális gyorsulási versenyek zajlanak. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen versenynek korábban halálos áldozatai is voltak.
Pusztán kamerarendszerrel nem oldható meg a probléma - nyomatékosított a politikus, aki közösségi kampányt és fokozottabb rendőrségi ellenőrzést javasolt.
Kontrát Károly államtitkár azt felelte, hogy a kormány és a rendőrség mindent megtesz a közlekedés biztonságának érdekében. A Szentendrei útra tervezett ellenőrző eszközök telepítési helyszíneiről már megállapodtak - emelte ki.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!