Az LMP egy kistelek melletti útról kérdezett



Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, hogy Kistelek mellett van egy uniós támogatással épült út, amely nem vezet sehová, a végén földút kezdődik. Azt is szóvá tette, hogy a közelben lévő logisztikai központban mindössze a területet rendezték el és három konténert állítottak fel 500 millió forintból, a tervezett vasút nem épült meg. Úgy vélte, amíg van uniós forrás, tart egy fejlesztés, aztán abbamarad. A kormány véleményét kérte erről.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, hogy utánajárnak az említett eseteknek és írásban megválaszolja a kérdéseket. Megjegyezte ugyanakkor, hogy számtalan hasonló mezőgazdasági útkereszteződés van, az LMP azonban "budapesti szűk rétegpártként" nem látja ezeket. Elmondta azt is, hogy a logisztikai bázison tavaly túlárazást állapított meg a Miniszterelnökség, az előleg visszafizetése folyamatban van.


Fidesz: ki fizeti a tüntetőket?



Pánczél Károly (Fidesz) az amerikai elnökválasztással összefüggésben példaként hozta, hogy a Donald Trump győzelmét elfogadni nem tudók spontán, alulról jövő megmozdulásként hirdettek tüntetéseket, miközben a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány 247 millió dollárral támogatta a mögötte álló szervezeteket. Hozzátette: Macedóniában is 5 millió dollárt kaptak "úgynevezett civil szervezetek" a kormány destabilizálására, amelyek egyebek mellett festékkel töltött palackokkal dobáltak meg középületeket. Felvetette, hogy ezt igyekeztek Magyarországon is tenni.

Mikola István, a külgazdasági és külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára azt válaszolta: a nyugat-balkáni ország Magyarországhoz hasonlóan védi a határait, ennek tudható be, hogy instabil helyzetet próbálnak előidézni. Megjegyezte, úgynevezett civilek - amelyek nemzetközi hálózatok budapesti irodái - Magyarországon is befolyásolni akarják az ország politikáját, s a támadások mögött az áll, hogy a kormány ellenáll az illegális bevándorlással szemben.



MSZP: mire számíthatnak a gazdák a fagykár után?



Legény Zsolt (MSZP) arról számolt be, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több hullámban érte fagykár gazdákat, elsősorban a gyümölcsösökben keletkeztek károk. Megjegyezte, nem ez volt az első eset, a kárenyhítési rendszer pedig nem tudja megoldani a problémát. Azt kérdezte, mire számíthatnak a gazdák.

Nagy István, a földművelési tárca parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy a szabolcsi terület évről évre ki van téve a fagykároknak. Elmondta, hogy a kormány a napokban új agrárkár-enyhítési rendszerről döntött, aminek révén több forrásra jogosultak lehetnek a károsultak. Hosszú távú megoldásként hivatkozott egy vízelvezető rendszer kiépítésére, amit azzal magyarázott, hogy a száraz levegőjű területen ki kell egyenlíteni a páratartalmat.


Napirend után


A napirend utáni felszólalások sorát kezdő Demeter Márta (független) arról beszélt, hogy a kormány lépésről lépésre építi ki az autoriter rendszert, miközben önmaga mond le az ország biztonságáról egy "szűk haveri kör" kedvéért.

A kormány nevében válaszoló Pogácsás Tibor belügyminisztériumi államtitkár azt válaszolta, hogy Magyarország alkotmányos rendben működik, az Országgyűlést törvényesen választották meg és jövőre lehetőség lesz arra, hogy a szavazók a választáson értékeljék a kormány és az ellenzék tevékenységét.

Semjén Zsolt (KDNP) arról emlékezett meg, hogy ötven éve hunyt el gróf Széchényi Zsigmond. A miniszterelnök-helyettes felszólalása során üdvözölte a vadász-vadászíró parlamenti páholyban helyet foglaló özvegyét.

A kormány nevében válaszoló Pogácsás Tibor azt mondta, hogy gróf Széchenyi Zsigmond neve egybeforr a világhírű magyar vadászati kultúrával és a kulturált vadászattal.

Hoppál Péter (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy 2023-ban újra egy magyar település lehet Európa kulturális fővárosa. A politikus a jelentkezésre ösztönzött minden magyar várost.

Rétvári Bence (KDNP) a Vác újjáalkotójának is nevezett gróf Migazzi Kristóf bíboros-püspökről emlékezett meg.

Turgyán Tamás örmény nemzetiségi szószóló az 1915-ös örmény népirtás 102-ik évfordulójának alkalmából emelkedett szólásra.

Szávay István (Jobbik) azt kérdezte, miért nem tesz semmit a kormány a magyar határokon tapasztalható több órás várakozások csökkentéséért.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium (BM) államtitkára azt felelte: bebizonyosodott, hogy a szisztematikus határellenőrzés esetén az átkelők a meglévő forgalom mellett nem bírják a nyomást, így azt több helyen felfüggesztették és csak szúrópróbaszerű ellenőrzést végeznek. Hozzátette: a BM kezdeményezte, hogy a kormány nyárra is függessze azt fel bizonyos szakaszokon.

Magyar Zoltán (Jobbik) Acsalag település problémáiról, a többi között az utak rossz minőségéről beszélt.


Az elnöklő Jakab István az ülést lezárta, és jelezte: a következő ülésnap várhatóan május 2-án lesz.