Interpellációk



Jobbik: a fiatalok lábbal szavaznak



Farkas Gergely (Jobbik) a Publicus Intézet felmérése szerint 1,2 millió ember tervezi, hogy külföldön vállal munkát. A fiatalok között különösen nagy ez az arány, negyven százalékuk vállalna külföldön munkát - tette hozzá. Szerinte a fiatalok lábbal szavaznak, nem kalandvágyból, hanem kényszerből mennek el az országból, mert az oktatás, az egészségügy romokban hever, megalázóan alacsonyak a bérek, nagy a korrupció lakhatási és megélhetési reménytelenség uralkodik.

A kivándorlás Magyarország egyik legnagyobb problémája - hangsúlyozta, azt kérdezve, miért nem foglalkozik a kormány érdemben ezzel.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért is felelős államtitkára szerint az európai uniós tagság egyik vívmánya, hogy a magyarok is bekapcsolódhatnak a személyek és a munkaerő szabad áramlásába.

Azt mondta, tapasztalható visszatérés is és szó sincs arról, hogy egymillió elvándorolt magyarról és milliós elvándorlási szándékról. Szerinte a kutatást annak a Pulai Andrásnak az intézete készítette, aki a Gyurcsány-kormány idején milliós megbízásokat kapott, így a felmérés nagy valószínűséggel politikai célokat szolgálhat.

Elmondta, a kormány foglalkoztatást elősegítő intézkedései és a bérek emelése nemcsak az elvándorlás ellen hatnak, hanem elősegítik a kivándoroltak hazatérést is.

Farkas Gergely a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 105 igen, 18 nem szavazattal elfogadta.



KDNP: milyen mértékben nőtt az agárgazdasági kivitel?


Földi László (KDNP) az agrárgazdaság meghatározó társadalmi és gazdasági súlyát hangsúlyozva arról beszélt, hogy 2010 után kedvező folyamatok indultak el az ágazatban, a mezőgazdaság kibocsátása több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt hat évben. Milyen mértékben nőtt az agrárgazdasági kivitel? - kérdezte.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úgy válaszolt, a mezőgazdaság kibocsátása évről évre emelkedik, évről évre rekordértékeket ér el, 2016-ban 2600 milliárd forintot is meghaladta.

Az agrárexport 2016-ban 38 százalékkal volt több, mint 2010-ben - ismertette.

A KDNP-s politikus a választ elfogadta.



Azonnali kérdések


Az MSZP a mezőgazdasági támogatások kifizetését sürgette


Gőgös Zoltán (MSZP) a mezőgazdasági támogatásokra kérdezett rá. Kijelentette: eddig sikerült a közvetlen támogatásokat időben kiutalni, most azonban például a tejtermelők biztosan később kapják meg a pénzüket. Rámutatott ugyanakkor arra: a keddi jégkár elszenvedői kettős szorításban vannak, az azért járó kárenyhítést is csupán jövőre várhatják. Azt kérte: adjanak előnyt számukra.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára úgy felelt: komoly intézményrendszeri reformon ment át a hivatal, a kifizetést a Magyar Államkincstárhoz telepítették. Úgy fogalmazott: generálisan azt látják, hogy a kifizetési ütem nem csökkent a változtatás után, ugyanakkor egyedi eltérő esetek lehetségesek - mondta -, ezért a konkrét ügy áttekintését ígérte.


Jobbik: mikor kereshet többet egy ápoló, mint egy eladó


Lukács László György (Jobbik) arra mutatott rá, hogy a dél-pesti kórházból számos ápoló ment el dolgozni egy közeli bútorboltba, mert ott több pénzért, kevesebb munkát kell vállalniuk, jobb körülmények között. Önök olyan egészségügyet csináltak, ahol a bolti eladó többet keres, mint a nővér, sokévnyi befektetett munka után - jelentette ki.

Mikor kereshet többet egy emberéletet mentő ápoló, mint egy eladó? - tette fel a kérdést.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára álhírnek nevezte az elhangzottakat, mondván, számos más részleg után a nyáron három további újul meg a kórházban, emiatt 4 százalékkal csökken az ágyszám - tette hozzá.

A fluktuáció is ugyanakkora a kórházban, mint korábban - mondta, majd felsorolta, hogyan emelkedtek az ápolói bérek az elmúlt években.

Felolvasott egy részletet a Premium Doctors honlapjáról, annak a cégnek a hirdetéséből, amely külföldre közvetít orvosokat és amelynek munkájába a jobbikos képviselő is részt vett.


LMP: emeljék meg a közszolgálati dolgozók bérét


Schmuck Erzsébet (LMP) béremelést sürgetett a sztrájkra készülő közszolgálati dolgozók számmára, akiknek kilenc éve fagyasztotta be jövedelmét a kormányzat. Egyre kevesebben végeznek egyre több munkát - fogalmazott -, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig szerint megszegte ígéretét a béremelés egyéves elhalasztásával.

Azt kérdezte: megadja-e a kormány a kért béremelést?

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára úgy felelt: ahogy a képviselő is mondta, lesz béremelés, a vita tárgya csupán az, hogy mikor, bérfejlesztés ugyanis csak akkor lehetséges, ha annak megvan a gazdasági alapja.

Emlékeztetett: elsőként a méltatlanul keveset kereső állami alkalmazottak béréhez nyúltak hozzá. A kincstári alkalmazottakat pedig ugyanúgy érinti az adócsökkentés, az infláció alacsony volta és a családi adókedvezmény, ahogy másokat - folytatta.