MSZP: téves az államadósság értékelése


Mesterházy Attila szerint téves az államadósság kormánypárti értékelése. Felhívta a figyelmet, hogy válság előtt 65 százalék volt a GDP-arányos államadósság, most 74,2 százalék. Míg 2010-ben 19.500, tavaly 26 ezer milliárd volt az államadósság, s ezt a magánnyugdíj-pénztári vagyon lenyúlásával sikerült elérni. A GDP-növekedés pedig a régiós összehasonlításban már nem annyira szép - jegyezte meg. Magyarországnak sokkal nagyobb lehetőségei lennének, de a rossz gazdaságpolitika nem aknázza ki megfelelően.

Ha a magyar gazdasági csoda annyira irigyelt Európában, akkor a Világbankkal Varga Mihály miért írt alá együttműködési megállapodást? - tette fel a kérdést.

Megjegyezte: azt látni, a versenyképességi rangsorokban folyamatosan csúszik le Magyarország, a versenyképességi fordulat biztos nem jó irányba történt.

Gúr Nándor arról beszélt, elhibázottnak tartja az európai források elpazarlását, és az arra épített gazdaságpolitikát is. Kitért arra is: a baráti oligarchák jól járnak, megkaparintják azt, amit el akarnak érni. Szerinte az, hogy az oktatás, az egészségügy és szociális kiadásokra több forrást fordítanak, tételesen nem igaz. A kormány pazarló gazdálkodást folytat, elherdálja a közpénzeket - hangoztatta.

Szerinte a kormány alkalmatlan, hogy a rendelkezésre álló forrásokat úgy használja fel, ami a gazdaság dinamizálását eredményezné. A nemzetgazdasági beruházások 10,6 százalékos csökkenése jellemző.

Az elmúlt közel 8 éves kormányzás alatt az öregségi nyugdíjat befagyasztva tartották, 28.500 forinton - tette szóvá. Összesen közel félmillióan vannak, akik 28.500 és 50 ezer forint közötti nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást kapnak. Alapvető bűn, hogy miután 2011-ben az öregségi nyugdíjkorhatárt 65 évben határozták meg, 2012-ben minden, a rugalmasságot lehetővé tévő feltételt elvontak. Ezzel százezrével hoztak embereket kilátástalan helyzetbe - vélte, majd szociálisan érzéketlennek nevezte a kormányt.

Párttársa, Mesterházy Attila azt tette szóvá, hogy a kormány 2016-ban sem fogalmazott meg olyan programokat, amivel - az unió 20 legrosszabb helyzetében lévő régiója közé sorolt - 4 magyar régió helyzetén változtatni lehetett volna.

Arról is érdeklődött, miben látja az ÁSZ elnöke a versenyképességi fordulatot.



Banai: a kormány megtalálja a válaszokat a kihívásokra



Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára zárszavában azt hangoztatta, hogy a kormány gazdaságpolitikája megtalálja a választ azokra a kihívásokra, amelyek az ország előtt állnak.

Közölte, hogy értelmes vitára mindig vállalkozik, de az az érzése, hogy az éves költségvetések és zárszámadások során hiába hangzanak el válaszok az ellenzéki felvetésekre, a képviselők rendre ugyanazokat a fals állításokat fogalmazzák meg. Megjegyezte azt is, hogy érdemes beszélni a versenyképességről, amelyben az objektív mutatók alapján az ország jól teljesített, de továbbra is vannak feladatok. A hat éves bérmegállapodás révén itt is előre lépés várható.

Az államtitkár azt is kiemelte, hogy minden költségvetési döntés a törvényekkel összhangban történt, tiszteletben tartva a hiánycélt és az államadósság csökkenését. A kormány által szabadon felhasználható előirányzatok is megismerhetők, a döntések nyilvánosak voltak - tette hozzá.

Banai Péter Benő jelezte azt is, hogy ha csak az uniós források hajtanák a gazdaságot, akkor visszaesés lett volna tavaly. A helyzetet érdemben befolyásolják az EU-s pénzek, de a gazdaságpolitika minősége határozza meg a növekedést. Kitért arra is, hogy a 2014 óta felhasznált források a gazdaság megerősítését szolgálják és tartós hatásuk van.

Azt is elmondta: 2011 óta évről évre csökken az államadósság, emellett a lakosság és a családok is jelentősen tudták bővíteni forrásaikat. A reálbér és a reálnyugdíjak is több mint 10 százalékkal nőttek 2010 óta, ez előtte nem volt elmondható - jegyezte meg.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a költségvetés stabilitása számos ágazat bővülése mellett valósult meg, emellett pedig több 10 milliárd forintot tudtak határvédelemre, a terrorveszély elhárítására fordítani.

Banai Péter Benő visszautasította az egészségügy és az oktatás forrásainak szűkülésére vonatkozó kijelentéseket, s számszerűsítette, hogy mindkét területen nőttek a kiadások. Szakmai vita legfeljebb a bontásról lehet - mondta.



Ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta az általános vitát.