Jobbik: a kormány támogatja az európai béruniót?



Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint az elmúlt 27 évben az a gazdaságpolitika uralta Magyarországot, amely szerint alacsony bérekkel és adókedvezményekkel kell Magyarországra hozni a nemzetközi tőkét, s ennek szembeötlő negatív következményei lettek. Szerinte aki itthon marad, az eladósodik, bérfelzárkózásról pedig hallani sem akar a kormány. Az ellenzéki politikus ismertette, hogy kelet-közép-európai összefogással európai polgári kezdeményezést indítanak, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bért elve az uniós alapokmányokban is megjelenjen. Azt kérdezte, támogatja-e a kormány a felvetést.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában kifejtette, hogy 1990 óta mindig azt vizsgálta a parlament, hogyan lehet orvosolni azt a történelmi bajt, hogy a kommunista gazdasági és politikai rendszer következtében tőkehiány van, úgy kell versenyezni az osztrákokkal, németekkel, hogy ott nem volt kommunizmus és sok-sok tőke halmozódott fel. Egyetértés volt abban, hogy segíteni kell a belső tőkefelhalmozást és külföldi tőkeberuházásokra van szükség - magyarázta. A kormányfő kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP kormányzásának minden évében nagy mértékű béremelés volt és arra törekedtek, hogy erről az érintettekkel kössenek megállapodást. Azzal indokolta, hogy nem támogatja a Jobbik kezdeményezését, hogy "keveset akarnak", itt nagyobb bérnövekedés van, mint amit követelnek. Másfelől pedig, mint mondta, nem támogatja azt, hogy Brüsszelnek bármilyen adóügyi szabályozásban átadja a jogköröket. A gazdaságpolitikai kérdéseket itt kell tartani - jelentette ki, úgy fogalmazva, "önök hiába is hirdetik magukat nemzeti pártnak, ez a javaslat nem más, minthogy Brüsszelben döntsenek az adókról és a bérekről, ez nem fogadható el".


A KDNP a családi otthonteremtési programról érdeklődött


Szászfalvi László (KDNP) a családi otthonteremtési program eredményeiről kérdezte a kormányt. Hangsúlyozta: régóta vártak a fiatal családok erre a lehetőségre. Milyen tendenciák láthatók, milyen társadalmi folyamatokat indított be a csok, a családi otthonteremtési kedvezmény? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: a kormány adócsökkentéssel segíti a családokat, és célja, hogy mindenkinek saját otthona legyen. A csok segíti a lakásépítést, munkahelyeket teremt, és ösztönzi a gyermekvállalást - sorolta.

Idén 211 milliárd forint áll rendelkezésre a családok otthonteremtési támogatására, és 2017 elejéig csaknem 40 ezer család vette igénybe a csokot. Új lakás vásárláshoz 10 ezer családot segítettek hozzá - tájékoztatott a részletekről az államtitkár.


LMP: ez már a polgári Magyarország?


Sallai R. Benedek (LMP) azt akarta megtudni a miniszterelnöktől, hogy ez már a polgári Magyarország-e, "amit jelenleg élünk". A magyarok tömeges külföldi munkavállalása, a közpénzek "varázslókra, sarlatánokra" bízása, az energiapolitika "Oroszországból meghatározása", "a lejárató politikai kultúra", "Farkas Flórián vagy Rogán Antal szabadlábon": ez már a polgári Magyarországot jelenti? - kérdezte. Az LMP-s politikus szerint a miniszterelnök meggyilkolta a polgári Magyarország álmát.

"Ahhoz, hogy válaszolni tudjak, tudnom kellene a kérdést, de nem vagyok pszichiáter" - reagált Orbán Viktor. Hozzátette: úgy képzelték a polgári Magyarországot, hogy mindenkinek lesz munkája, hogy nemcsak Budapest fog fejlődni, hanem a vidék is, hogy mindenki biztonságban érezheti magát, hogy a határaink megvédenek minket. "Éppen ebben az irányban haladunk" - jelentette ki a kormányfő.


Fidesz: sikeres a magyar filmgyártás


L. Simon László (Fidesz) szerint újra sikeres időszakában van a magyar filmgyártás, ami annak is köszönhető, hogy 2011-ben új alapokra helyezték a magyar filmtámogatási rendszert. Az átalakítás sikerességét jelzi - mondta -, hogy egyre több a kimagasló színvonalú alkotás, a magyar filmesek újabb és újabb rangos díjakat nyernek el világszerte, az elmúlt években összesen mintegy ötszázat. Külön kiemelte, hogy magyar alkotások két egymást követő évben is elnyerték az Oscar-díjat.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter válaszában kifejtette: 2011-ben azzal szembesültek, hogy a korábbi filmgyártási, -támogatási rendszernek 9 milliárd forint adóssága volt, mert "az MSZP-SZDSZ-kormányok fedezetlenül költöttek". "A korábbi filmtámogatási rendszer az SZDSZ-es értelmiség kifizetőhelye volt, eredménykötelem nélkül" - fogalmazott.

A Magyar Nemzeti Filmalap megalakítása óta azonban több száz díjat nyertek el a magyar filmek, és a gazdasági eredmények is jelentősek: körülbelül 85 milliárd forint értékben állítottak elő Magyarországon tavaly különféle filmeket - fejtette ki a miniszter, jelezve, hogy Európában London után Budapest lett a legfontosabb gyártási helyszín 2016-ban. Az egész Európai Unión belül pedig Magyarországon a legnagyobb a filmipar GDP-arányos hozzájárulása, 2016-ban várhatóan a GDP 0,25 százaléka - tette hozzá.