Jobbik: miért nem büntetik a bíróságok az állatkínzókat?


Egyed Zsolt (Jobbik) arról beszélt, hogy értékelése szerint a bíróságok túl enyhe büntetést szabnak ki az állatkínzókra, ami nem történhetne meg, ha az Országgyűlés elfogadja a Jobbik Btk.-t szigorító javaslatát. Szerinte a kormány a állatkínzók mellé állt, és ellenségnek tekinti az állatvédő szervezeteket.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint jó a kapcsolat a minisztérium és az állatvédők között. Szerinte a problémák összetettebbek, minthogy a Btk. módosítása legyen a megoldás. Úgy vélte: a törvények szerint jelenleg is alapesetben 2 év, minősített esetben 3 év az állatkínzás miatt kiszabható szabadságvesztés, és van is olyan ügy, ahol a bíróság 2 évet szabott ki. Szerinte nem szerencsés politikai üggyé tenni az állatkínzást. A képviselő felvetésére, miszerint a bírósági gyakorlat rendszerébe kellene belesegíteni, hogy ne legyen lehetőség felfüggesztett büntetés kiszabására, Völner Pál azt mondta: a bíróság önálló hatalmi ág, nem veheti át a szerepét a törvényhozás.


LMP: a Fidesz-KDNP demokrácia felfogásába nem fér bele az önkormányzatiság



Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP demokrácia felfogásába nem fér bele az önkormányzatiság, azt fokozatosan építették le, jelenleg az önkormányzatok oktatási, kulturális és egészségügyi kérdésekbe alig szólhatnak bele, elvették az iskoláikat.

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár válaszul kijelentette: a Fidesz -KDNP az önkormányzatiság elkötelezett híve, biztosítja az önkormányzatok működéséhez szükséges forrásokat. Hozzátette: az iskolai esélyegyenlőség biztosítása és az oktatás színvonalának megőrzése miatt volt szükség arra, hogy az iskolák állami fenntartás alá kerüljenek.



Fidesz: hogyan alakul a mentőszolgálat jövője?


Kovács József (Fidesz) a mentőszolgálat fejlesztése ügyében tett kormányzati lépéseket méltatta. Mint mondta, a 2010-ben a Fidesz-KDNP 500 milliárd forintos fejlesztést indított el a mentőszolgálatnál, új gépeket, műszereket, új mentőállomásokat, mentőkocsikat állítottak szolgálatba.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: 2010-ben olyan állapotot örököltek, amelyet a folyamatos megszorítások és a tudatos privatizációra készülés jellemzett. Felhívta a figyelmet a mentőkocsik beszerzésére és a bérek emelésére is.


MSZP: offshore cégtől vásárolt hirdetési felületet a kormány


Harangozó Tamás (MSZP) azt tette szóvá, hogy Rogán Antal offshore-céget vett igénybe, hogy a migránskampányban hirdesse a kormány álláspontját. Azt kérdezte, tudatában van-e a kormány ennek, és szándékosan kötöttek így szerződést? Az ötven százalékos kedvezmény, amit kaptak rendben van?

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a hirdetési piac úgy működik, hogy hirdetni ott lehet, ahol felület van, s attól lehet vásárolni, aki ilyen lehetőséggel bír. Az érintett cég 10 éve van jelent a piacon, nem offshore hátterű, hanem egy Luxemburgban bejegyzett vállalkozás. A miniszter felidézte azt is, hogy korábban a szocialista kormányok is rendeltek ettől a cégtől.


Jobbik: vannak egyeztetések közigazgatási létszám-leépítésekről?


Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy meglepő nyilatkozatok láttak napvilágot az utóbbi időben. Kitért arra, hogy "Orbán Viktor barátja, Demján Sándor" azt javasolta, a kormány 350 ezer fős közigazgatási, közszférát érintő leépítést hajtson végre, mert ennyi embertől "meg kell szabadulnia" a magyar államnak. Folynak erről egyeztetések? - kérdezte. Azon nyilatkozatokra is rákérdezett, miszerint indonéz, pakisztáni és egyéb állampolgárokat kellene behozni a munkaerő-piacra. Van erre irányuló szándék? - firtatta.

Lázár János úgy reagált: a kormány 27 év után először elérte, hogy 200 ezer alá csökkenjen a munkát keresők aránya. Emlékeztetett: 450-500 ezerről indultak. Mint mondta, 4 százalék alatti a munkanélküliség, de sok helyen 2-3 százalékot sem éri el.

Kijelentette: semmiféle betelepítésben nem gondolkodnak, az az álláspontjuk, hogy a magyar fiatalokat, családokat kell támogatni.


KDNP: mit tesz a kormány a digitális versenyképesség érdekében?


Szászfalvi László (KDNP) a magyar gazdaság digitális versenyképessége érdekében tett kormányzati lépésekről érdeklődött. Mint mondta, a technológia fejlődés hihetetlen méreteket öltött, és nem áll meg, a digitalizáció a mindennapok részévé vált. Kiemelte: a KDNP fontosnak tartja a 21. századi megoldások alkalmazását minden szinten. Emlékeztetett: az internetszolgáltatás forgalmi adóját 18 százalékra mérsékelték, s jövőre 5 százalékra csökken.

Kara Ákos infokommunikációért felelős államtitkár rámutatott: a kormány célja, hogy a magyar emberek a digitalizáció nyertesei legyenek, ehhez minden támogatást megadnak. Jelezte: 2018 végére vállalták, hogy minden háztartás számára, amelyik igényli, előfizethetővé teszik a szupergyors internetet. 230 ezer háztartással már elkészültek. Emellett a kkv-k digitalizációját támogató pályázatot indítottak 65 milliárd értékben, ezekre még a napokban is várják a jelentkezéseket.