Bizottsági jelentések


Két törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek vitáját tartották meg a Házban hétfő este. A jövedéki adóról szóló javaslattal kapcsolatban Z. Kárpát Dániel megjegyezte, hogy a kormány koncepció nélkül nyúlt hozzá az adórendszerhez. Mint fogalmazott: egyszer a konyakmeggy-lobbi "tenyészik be a Házba", most pedig az elektromos cigaretta-lobbi, bár utóbbival legalább jó irányba indultak el.

Az épített környezetről szóló javaslattal kapcsolatos vitában Hegedűs Lorántné megköszönte a kormánynak, hogy a rendeltetésmód változtatásának tilalmát bevezették, bár nem az általa kért 10, csak 5 évre, ugyanakkor nem értette, hogy az elidegenítési tilalom bevezetését miért nem támogatta a kormány.


Önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatának tilalma


A parlament az önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatának tilalmáról szóló vitával folytatta munkáját. Ennek során Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, mint előterjesztő expozéjában kifejtette: az indítvány benyújtásának egyik oka, hogy a Heineken-csoport piaci erőfölényével visszaélve ellehetetlenítette az Igazi Csíki Sör erdélyi előállítását és forgalmazását.

Kijelentette, indítványuk elsősorban azoknak az emberi méltóságát védi, akik a nemzetiszocialista, illetve kommunista jelképek kereskedelmi használatakor sértve érzik magukat a holokauszt túlélőiként, vagy a kommunizmus áldozataiként.

Lázár János emellett arra kérte képviselőtársait, hogy minden esetben védjék meg a magyar nemzeti érdeket is, így amennyiben azt "védjegy vonalon" támadják, akkor arra egy védjegyüggyel válaszoljanak.

A Heineken-csoport stratégiai partnere a kormánynak, ezért a javaslat nem munkaadóként és adófizetőként támadja a céget, csak azt szeretné elérni, hogy a multinacionális cégek is tiszteletben tartsák a magyar nemzeti érdeket - fejtette ki a miniszter, hozzátéve, a szóban forgó konfliktusnak lett volna kulturált rendezése, például egy közös védjegy-megállapodással, azonban a Heineken ezt nem kereste, hanem minden eszközzel megpróbált ellehetetleníteni egy magyar érdeket.

Lázár János tájékoztatása alapján a javaslatukat az Európai Bizottságnak is megküldték egy három hónapos notifikációs eljárásra, a kedvező elbírálás esetén pedig Magyarországon tilossá válhat a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarlókalapács, az ötágú vöröscsillag, valamint ezeket tartalmazó jelképek megjelenítése haszonszerzés céljából. A tárcavezető kifejtette, a reklámok ilyen formájú korlátozását szerintük az Alkotmánybíróság korábbi ítéletei, valamint az európai joggyakorlat is lehetővé teszi, mivel azok alapján egyértelműen különválasztható a politikai véleménynyilvánítás szabadsága és a kereskedelmi szólásszabadság, utóbbi ugyanis nem sértheti mások emberi méltóságát, ennek érdekében pedig korlátozható.

A miniszter szerint javaslatuk méltányos és arányos, mivel az oktatásra, az ismeretterjesztésre és a képzőművészetre nem vonatkozik, továbbá a kormány egyedi esetekben felmentést adhat például kereskedelmi televíziók műsorainak.

Lázár János megjegyezte, a Heineken 1951-ben önkorlátozó jelleggel negyven évig fehérre cserélte a vörös csillagot termékein a Szovjetunió áldozatainak méltóságát védve, az indítvány benyújtói pedig ehhez a gyakorlathoz szeretnének visszatérni.


(. ..)


MSZP: a vitában az igazi bűn ez a törvényjavaslat



Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy az Igazi Csíki Sör és a Heineken közti vitában mindegyik fél hibás, de az igazi bűn ez a törvényjavaslat, mert az ügyre azt a választ adják Magyarországon, hogy a politikai hatalom bosszút áll a holland sörgyártón.

"A törvényhozást nem lehet bunkósbotként használni" - jelentette ki.

Hozzátette: nem állja meg a helyét az az érvelés, amely szerint Magyarországon félelmet kelt a holland sör jelképe, mivel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek sem volt ezzel problémája 2014-ben, amikor a kormány stratégiai partneri megállapodást kötött a céggel.