Életpályamodellt vezetnek be az országgyűlési köztisztviselőknek
Az Országgyűlés Hivatalának köztisztviselőire vonatkozó életpályamodellt vezetnek be a parlament döntése alapján.
Négy fideszes képviselő, Gulyás Gergely, Hende Csaba, Répássy Róbert és Vas Imre javaslatát 176 igen szavazattal fogadta el a Ház.
A törvénymódosítás szerint az országgyűlési köztisztviselők a betöltött munkakörükhöz szükséges iskolai végzettség és a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján kerülnek az adott besorolási fokozatba.
Az illetmények alapilletményből, továbbá idegennyelv-tudási, vezetői és címpótlékból állhatnak össze.
Az alapilletménytől - a félévente elvégezhető - teljesítményértékelés alapján el lehet térni: 50 százalékkal meg lehet emelni vagy 20 százalékkal csökkenteni. Emellett a köztisztviselőknek országgyűlési szakmai tanácsadói és főtanácsadói cím adományozható.
Az új büntetőeljárásról szóló törvénnyel kapcsolatos változtatásokat fogadtak el
Az Országgyűlés több jogszabályt is megváltoztatott a büntetőeljárásról szóló törvény 2018 júliusában történő hatálybalépésével összefüggésben a kormány kezdeményezésére.
A képviselők 119 igen szavazattal, 28 nem ellenében és 30 tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter ezt tartalmazó javaslatát.
A módosítások egyike lehetővé teszi, hogy az egyszerű beismeréshez képest is értékelni lehessen a terhelt személyek szerepét, ha más jelentős bűncselekmények feltárásához, bizonyításához is aktívan hozzájárulnak.
A parlament átalakította a büntetés-végrehajtási ügyekben a kirendelt védő, valamint a költségmentesség hatályos szabályozását is, valamint felhatalmazta a jogi személy törvényes képviselőjét, hogy meghatalmazott útján járjon el.
Az új szabályozás a magánvádas ügyekben több lehetőséget ad a sértetteknek az illetékmentességre.
Trócsányi László eredetileg benyújtott javaslata 14 törvény sarkalatos pontjait is módosította volna, azonban ezeket az ellenzék nem támogatta, így a kormánytöbbség törölte azokat. A kivett rendelkezések egyebek mellett a rendőrségi, a nemzetbiztonsági jogszabályokat, az Állami Számvevőszék, illetve az Alkotmánybíróság működését szabályozó törvényeket érintették.
Módosul a nemzetiségek jogairól szóló törvény
Szélesebb körű és a napi gyakorlattal harmonizáló szabályozást céloz a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítása, amelynek 180 igen szavazattal, egyhangúlag fogadtak el a képviselők.
A törvénymódosítás, amelyet az érintett nemzetiségek szervei javaslatait figyelembe véve munkáltak ki, a kiegészítő nemzetiségi oktatás megszervezésének lehetőségét az illetékes helyi nemzetiségi önkormányzatra is kiterjeszti abban az esetben, ha arra az adott nemzetiség országos testülete nem vállalkozik.
A törvény nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat részére ugyanúgy vagyonkezelői jogot kíván biztosítani a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyonra, ahogyan ez az állami intézményfenntartó esetében is fennáll.
Megerősítették, hogy ha a törvény eltérően nem rendelkezik, ott a nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat.
Mivel a gyakorlat nem igazolta, ezért a módosítás hatályon kívül helyezi azt a korlátozást, amely szerint egy jelölt a települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzati szint közül csak két testületben vállalhat képviselői és egyéb tisztséget. A települési nemzetiségi önkormányzatok számottevő része jelenleg négytagú lehet, a működés biztonságát erősítendő a módosítás a képviselők számát öt főre növeli.
A hatályos törvény eddig csak egyetlen esetben, a nyelvhasználat vonatkozásában tett utalást a nemzetiségek országgyűlési jelenlétére. Az előterjesztő fontosnak tartotta a nemzetiségi képviselő, a nemzetiségi szószóló és a nemzetiségeket képviselő bizottság fogalmának bevezetését a jogszabályba, összhangban az Országgyűlésről szóló törvénnyel. Az új fejezet rendelkezéseket tartalmaz a magyarországi nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való részvételéről, továbbá a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat együttműködéséről.
Nő a nemzetiségi iskolák pedagógusainak pótléka
Megemelte a parlament a nemzetiségi iskolákban dolgozó pedagógusok nemzetiségi pótlékát, amely így 10 helyett 15 százalékos lesz januártól. A köznevelési törvény módosítását 177 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el a képviselők a Magyarországi nemzetiségek bizottsága kezdeményezésére.
A változtatás célja, hogy a pályán tartsa a szakembereket és ellensúlyozza azt a létszámhiányt, amely a nemzetiségi pedagógusokat érintően a magyarországi köznevelési intézményekben az elmúlt években egyre jelentősebb problémát okoz.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!