OGY - Krónika 7. rész (határozathozatalok)

Belföld, 2017.12.12

Az Országgyűlés Hivatalának köztisztviselőire vonatkozó életpályamodellt vezetnek be a parlament keddi döntése alapján.



Életpályamodellt vezetnek be az országgyűlési köztisztviselőknek


Az Országgyűlés Hivatalának köztisztviselőire vonatkozó életpályamodellt vezetnek be a parlament döntése alapján.

Négy fideszes képviselő, Gulyás Gergely, Hende Csaba, Répássy Róbert és Vas Imre javaslatát 176 igen szavazattal fogadta el a Ház.

A törvénymódosítás szerint az országgyűlési köztisztviselők a betöltött munkakörükhöz szükséges iskolai végzettség és a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján kerülnek az adott besorolási fokozatba.

Az illetmények alapilletményből, továbbá idegennyelv-tudási, vezetői és címpótlékból állhatnak össze.

Az alapilletménytől - a félévente elvégezhető - teljesítményértékelés alapján el lehet térni: 50 százalékkal meg lehet emelni vagy 20 százalékkal csökkenteni. Emellett a köztisztviselőknek országgyűlési szakmai tanácsadói és főtanácsadói cím adományozható.



Az új büntetőeljárásról szóló törvénnyel kapcsolatos változtatásokat fogadtak el

Az Országgyűlés több jogszabályt is megváltoztatott a büntetőeljárásról szóló törvény 2018 júliusában történő hatálybalépésével összefüggésben a kormány kezdeményezésére.

A képviselők 119 igen szavazattal, 28 nem ellenében és 30 tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter ezt tartalmazó javaslatát.

A módosítások egyike lehetővé teszi, hogy az egyszerű beismeréshez képest is értékelni lehessen a terhelt személyek szerepét, ha más jelentős bűncselekmények feltárásához, bizonyításához is aktívan hozzájárulnak.

A parlament átalakította a büntetés-végrehajtási ügyekben a kirendelt védő, valamint a költségmentesség hatályos szabályozását is, valamint felhatalmazta a jogi személy törvényes képviselőjét, hogy meghatalmazott útján járjon el.

Az új szabályozás a magánvádas ügyekben több lehetőséget ad a sértetteknek az illetékmentességre.

Trócsányi László eredetileg benyújtott javaslata 14 törvény sarkalatos pontjait is módosította volna, azonban ezeket az ellenzék nem támogatta, így a kormánytöbbség törölte azokat. A kivett rendelkezések egyebek mellett a rendőrségi, a nemzetbiztonsági jogszabályokat, az Állami Számvevőszék, illetve az Alkotmánybíróság működését szabályozó törvényeket érintették.

Módosul a nemzetiségek jogairól szóló törvény



Szélesebb körű és a napi gyakorlattal harmonizáló szabályozást céloz a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítása, amelynek 180 igen szavazattal, egyhangúlag fogadtak el a képviselők.

A törvénymódosítás, amelyet az érintett nemzetiségek szervei javaslatait figyelembe véve munkáltak ki, a kiegészítő nemzetiségi oktatás megszervezésének lehetőségét az illetékes helyi nemzetiségi önkormányzatra is kiterjeszti abban az esetben, ha arra az adott nemzetiség országos testülete nem vállalkozik.

A törvény nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat részére ugyanúgy vagyonkezelői jogot kíván biztosítani a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyonra, ahogyan ez az állami intézményfenntartó esetében is fennáll.

Megerősítették, hogy ha a törvény eltérően nem rendelkezik, ott a nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat.

Mivel a gyakorlat nem igazolta, ezért a módosítás hatályon kívül helyezi azt a korlátozást, amely szerint egy jelölt a települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzati szint közül csak két testületben vállalhat képviselői és egyéb tisztséget. A települési nemzetiségi önkormányzatok számottevő része jelenleg négytagú lehet, a működés biztonságát erősítendő a módosítás a képviselők számát öt főre növeli.

A hatályos törvény eddig csak egyetlen esetben, a nyelvhasználat vonatkozásában tett utalást a nemzetiségek országgyűlési jelenlétére. Az előterjesztő fontosnak tartotta a nemzetiségi képviselő, a nemzetiségi szószóló és a nemzetiségeket képviselő bizottság fogalmának bevezetését a jogszabályba, összhangban az Országgyűlésről szóló törvénnyel. Az új fejezet rendelkezéseket tartalmaz a magyarországi nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való részvételéről, továbbá a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat együttműködéséről.


Nő a nemzetiségi iskolák pedagógusainak pótléka


Megemelte a parlament a nemzetiségi iskolákban dolgozó pedagógusok nemzetiségi pótlékát, amely így 10 helyett 15 százalékos lesz januártól. A köznevelési törvény módosítását 177 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el a képviselők a Magyarországi nemzetiségek bizottsága kezdeményezésére.

A változtatás célja, hogy a pályán tartsa a szakembereket és ellensúlyozza azt a létszámhiányt, amely a nemzetiségi pedagógusokat érintően a magyarországi köznevelési intézményekben az elmúlt években egyre jelentősebb problémát okoz.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!